A kormány szerint 2023 a böjt éve lesz

Szokásához híven a Pénzügyminisztérium az év utolsó munkanapján feltöltötte az előttünk álló évekre vonatkozó makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseit. Az eddigiektől eltérő módon szöveges magyarázat helyett csak táblázatokba szedve adta közzé prognózisát a tárca – írja a Portfolio.

Az adatok alapján az export tarthatja 2023-ban a felszínen a magyar GDP-t, a kormány 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Ezt követően – bár a 2021-es 7,1 százalékos növekedést nem közelíti meg a honi gazdaság teljesítménye, de – gyorsulhat a GDP-emelkedés.

• 2024-ben 4,1,
• 2025-ben 4,3,
• 2026-ban pedig 4,5 százalékos gazdasági növekedést vár a kabinet.

Infláció

Baljós adat, hogy 2023-ban még az előző évinél is magasabb lehet az éves infláció. A 2022-es 14,6 százalékos fogyasztóiárindex-emelkedést idén 15 százalékos követheti, ami gyakorlatilag megeszi az idénre előre jelzett 15,8 százalékos átlagos bruttó béremelkedést. Az infláció 2024-től állhat lassuló pályára,

• 2024-ben 4,3,
• 2025-ben és 2026-ban pedig 3 százalék lehet.

Költségvetés

A következő négy évben a költségvetési hiányt is leszorítaná a kormányzat. A 2023-as hiánycélt 3,5-ről 3,9 százalékra módosították, 2024-től azonban már csökkenő pályára állhat.

• 2024-ben 2,5,
• 2025-ben 1,5,
• 2026-ban pedig 1 százalékos hiánnyal kalkulálnak.

A Portfolio szerint a bevételi számokból arra lehet következtetni, hogy 2024-ben a kormány kivezeti az extraprofitadót.

A bevételi oldal a következőképpen alakulhat:

• 2023-ban 24 551,8,
• 2024-ben 24 087,4,
• 2025-ben 24 964,3,
• 2026-ban pedig 25 798,5 milliárd forint.

Ugyanez kiadási oldalon

• 2023-ban 28 114,7,
• 2024-ben 26 491,3,
• 2025-ben 26 185,3,
• 2026-ban pedig 26 722,6 milliárd lesz a prognózis szerint.

Vagyis a kormány várakozása alapján az előttünk álló négy évben zárul az olló a bevételek és kiadások között.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)