Az enyhe tél jól jön Európának az infláció elleni küzdelemben

Az alacsonyabb energiaköltségek az enyhe európai tél miatt hozzájárultak az eurózóna éves inflációjának lassításához, azonban a fogyasztói árak még mindig túl gyorsan emelkednek az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói szerint, akik jelezték, hogy ismét emelni kívánják az irányadó kamatlábat a közeljövőben.

A világgazdaság növekedése lassul, és sok ország recesszióval fog szembenézni idén. Az Egyesült Államokban jelenleg is nagyon magasak a kamatlábak, ami az amerikai jegybank (Fed) infláció elleni küzdelmének eredménye. Európa mindeközben energiaválsággal küzd, ami miatt gyárak zárnak be, ráadásul a fogyasztói árakba is beépült már szinte minden területen.

Az ukrajnai orosz inváziót követő hónapokban az energiaárak megugrása az eurózóna inflációját jelentősen fölgyorsította, és az év közepétől az amerikai fölé emelkedett, viszont

Ugyanakkor az energia- és élelmiszerárakat figyelmen kívül hagyó inflációs mutató továbbra is jóval meghaladja az EKB kétszázalékos célját, ami a döntéshozók azon aggodalmát táplálja, hogy az elmúlt évtizedekben megszokottnál nagyobb béremelések további áremelkedésekhez vezethetnek.

A jegybankok világszerte az infláció elleni küzdelemmel foglalkoznak, és az árstabilitás elérését tekintik elsődleges feladatuknak. Az árszint tartása ugyanakkor magában hordozza a munkanélküliség kockázatát. A makrogazdasági modellek szerint ugyanis

Ennek oka a ragadós bérszínvonal, aminek alapja az, hogy a nominálbérek nem eshetnek vissza, és a munkáltató inkább megválik a munkavállalótól, mint hogy kevesebbet fizessen nekik, hiszen azt utóbbi e modell alapján nem fogadná el. Bár a szakértők szerint az infláció letörése érdekében el kellene fogadni a gazdasági növekedés visszaesését, a politikusok számára ez nagy károkkal járna.

Az Európai Unió statisztikai hivatala az év első hetében közölte, hogy az eurózóna fogyasztói árai decemberben 9,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ami lassulás a novemberi 10,1 százalékos inflációhoz képest. A lakossági energiaárak 25,7 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, novemberben ez még 34,9 százalék volt.

Ez volt a második egymást követő hónap, amikor az éves infláció mérséklődött, így

Az eurózóna maginflációjának mértéke – amely nem tartalmazza az olyan volatilis tételeket, mint az energia –, 5,2 százalékra emelkedett a novemberi 5 százalékról, mivel a szolgáltatások árai gyorsabb ütemben nőttek.

Az infláció csökkenése részben a földgáz árának az elmúlt hónapokban bekövetkezett meredek esését tükrözi. A Kreml tavaly leállította az Európába irányuló gázszállítást, hogy meggyengítse Ukrajna támogatottságát a háztartásokat és a vállalkozásokat sújtó nehézségekkel.

Az enyhe téli időjárás miatt a vártnál alacsonyabbak az energiaárak, amelyek ha a jelenlegi szinten maradnak, gyorsabban csökkenthetik az általános inflációt, mint azt a legutóbbi előrejelzések sugallják

– mutatott rá Carsten Brzeski, az ING Bank közgazdásza a The Wall Street Journal megkeresésére.

Az inflációs ráta vártnál nagyobb decemberi csökkenése szintén örvendetes hír az EKB számára, bár a döntéshozók valószínűleg nem arra a következtetésre jutnak, hogy eleget tettek annak érdekében, hogy az elkövetkező két évben visszatérjenek a kétszázalékos célszinthez.

Aggodalomra ad okot, hogy a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak még nem kell teljes mértékben reagálniuk az energiaárak megugrására, és hogy amit a központi bankok másodlagos hatásoknak neveznek, az inflációt még hónapokig magasan fogja tartani. Az a tény, hogy a maginfláció decemberben emelkedett, megerősíti ezeket az aggodalmakat.

Az Eurostat adatai szerint az órabérek az eurózónában a szeptemberig tartó három hónapban lassabb ütemben nőttek, mint a második negyedévben, és mindössze 2,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Mivel azonban 2022 végéhez közeledve a munkanélküliség tovább csökkent,

A gazdaság többi részében az energiaársokk továbbra is emeli az árakat. A bérek emelkedni fognak, hogy pótolják a kieső reáljövedelmet, ami növeli a cégek költségeit. A vállalkozások a magasabb költségeket az ügyfelekre hárítják a haszonkulcsok védelme érdekében. A szolgáltatások árának emelkedése pedig – ami nagyrészt nem kapcsolódik az energiához – időbe telik, hogy lelassuljon.

A munkaerőpiacon azonban lehet ok a bizakodásra. Európa gazdaságában egyre nagyobb a munkaerőhiány, ahogy az idősebb korosztályok nyugdíjba mennek, és fiatalabb, kisebb létszámú generációk lépnek be a munkaerőpiacra. A cégek kétszer is meggondolják, hogy elbocsássanak-e alkalmazottakat.

(Borítókép: A miskolci Zempléni Kalandpark Síközpontja 2023. január 19-én. Fotó: Robert Nemeti / Anadolu Agency via Getty Images)