Vehetik a kalapjukat a politikusok, ha ez kell az Erasmus-alkuhoz

DSZZS20221130012
2023.01.24. 14:06
Szerda délután, egészen pontosan 16.30-kor nézzünk majd az óránkra, a nagy port kavart Erasmus- és Horizont ügyben Navracsics Tibor ekkor ül tárgyalóasztalhoz két uniós biztossal, Marya Gabriellel és Johannes Hahnnal. A miniszter kétnapos brüsszeli látogatása azonnali eredményt aligha hoz, március-áprilisra azonban reálisan elvarrható ez a szál. Az Index megtudta, mi lehet a megoldás a vita rendezésére, mint ahogy arról is értesültünk, hogy még az első negyedév végéig tömegesen jelenhetnek meg új pályázatok.

Több százszor is megtette már (miniszterként, korábban uniós biztosként, szakpolitikusként, egyetemi oktatóként) a Budapest–Brüsszel utat Navracsics Tibor, aki szerdán és csütörtökön az Erasmus-, illetve a Horizont-források körüli vitákat igyekszik rendbe tenni az uniós intézményrendszer központjában. Az Index úgy tudja,

az ötödik Orbán-kormányban a területfejlesztés mellett az uniós források felhasználásának ügyét tárca nélküli miniszteri minőségben képviselő fekete öves diplomata legfontosabb tárgyalásaként a szerda délutánira tekint, amikor is 16.30-kor Marya Gabriel és Johannes Hahn EU-biztossal egyeztet.

Az előbbihez az innováció, a kutatás, a kultúra, az oktatás és az ifjúság területe tartozik az Európai Bizottságon belül, vagyis szakpolitikai szinten az övé az Erasmus és a Horizont ügye, portfóliója alapján pedig az előző ciklusban, 2014 és 2019 között uniós biztos Navracsics utódjának tekinthető. A magyar miniszter másik tárgyalópartnere, a költségvetés és igazgatás felett diszponáló Hahn pedig úgy jön a képbe, hogy elsősorban vele lehetne tisztázni, hogy a most felkapott két témát az ezzel párhuzamosan zajló jogállamisági feltételességi eljárás részeként kezeli-e a bizottság, vagy attól elkülönítve.

A fejlesztéspolitika és a diplomácia világára nagy rálátással bíró forrásaink szerint Navracsics, aki maga is egyetemi oktató, tökéletesen átérzi a magyar egyetemisták külföldi tanulmányait, illetve a hazai felsőoktatás legkiválóbb kutatóit érintő Erasmus- és Horizont-gate súlyát, ezzel együtt megítélése szerint a tavaly júniustól decemberig tartó tárgyalási folyamat nehezebb, komplexebb feladat volt. Mint ismert, ezek vezettek végül a helyreállítási terv (RRF), valamint a partnerségi megállapodás elfogadásához, amely keretet ad a 2021–2027-es strukturális és kohéziós alapok (MMF) felhasználásának.

Korai a vészharangot kongatni

Akkor ugyanis újra ki kellett építeni a csatornákat, amelyek most adottak, a nyílt, konstruktív párbeszéd pedig – ha nem is a következő két napban – két-három hónapon belül megoldást jelenthet, azaz március-április környékéig le kell tudni zárni az ez irányú vitákat. Azt ugyanakkor addig is fontos megjegyezni, hogy 2024 nyaráig sínen van mindkét program, így a hazai felsőoktatás versenyképességéért aggódóknak még korai megkongatniuk a vészharangot. Vagyis aki most tervez külföldi félévet az Erasmus keretében, vagy jelenleg is részt vesz benne, annak nincs mitől félnie. Mint ahogy ezen a ponton az sem aktuális kérdés, hogy kell-e tartani a hazai hallgatói elit elvándorlásától, ha léket kap a nagy múltú program hajója.

Voltak és vannak olyan uniós viták, amikor mereven elzárkózott a magyar kormány azoktól a vállalásoktól, amelyeket az Európai Bizottság irányzott elő számára. Itt és most viszont nem erről van szó, a kompromisszum, a megoldás az egyértelmű cél.

A szűkebb körű egyeztetéseken Navracsics Tibortól többször elhangzott, hogy nyitottak a jogszabályi módosításokra is, ehhez azonban előbb a másik félnek kell tiszta vizet öntenie a pohárba.

Úgy tudjuk, a miniszter arról is beszélt belsős egyeztetéseken, hogy ha az EU nem enged, az aktív politikusok igenis kivonulhatnak az alapítványi fenntartású, irányítású egyetemek kuratóriumából. De ezt a kört is meg kell határozni, mert egy miniszterrel, államtitkárral szembeni kifogás még érthető, de például a Miskolci Egyetemen aggályos-e a város egyébként ellenzéki polgármesterének a jelenléte? A politikusok részvétele mellett uniós szemüvegen át a megbízatásuk határozatlan időtartama is problémás, de értesüléseink szerint a magyar kormány ebben ugyancsak kész engedni.

Amit szabad Jupiternek?

Fontos viszonyítási pont, hogy Nyugat-Európában sem ismeretlen a most kifogásolt modell, azaz cseppet sem magyar sajátosság az, hogy tudományterülettől függetlenül politikusok tűnnek fel az egyetemek kuratóriumában. Ennek megfelelően a Brüsszelben képviselt tárgyalási stratégia az, hogy

amit szabad Nyugat-Európában, azt meg lehessen tenni Magyarországon is. Amit viszont nyugaton tiltanak, azt nE lehessen keresztülvinni itthon se.

A Horizont program és vele együtt a kutatás-fejlesztés és innováció egy szűkebb szegmens világa, mint az egyetemi élet. Itt elsősorban azok vannak veszélyben az uniós vita tisztázásáig, akik ezekkel a forrásokkal is számolva terveznek kutatói pályájuk következő állomásához érve. A Horizont-pénzekhez jellemzően olyan kutatási programok jutnak hozzá, amelyek több egyetemből álló konzorciumként egyesítik erejüket, tudásukat. Arról Navracsics is szót ejtett közvetlen környezetében, hogy ha az alapítványi egyetemeket, így például a SOTE-t, Miskolcot, a Pannon Egyetemet kizárják, az probléma, hiszen ezek az intézmények hagyományosan nagy sikerrel szerepelnek a programban, ezek a támogatások pedig nélkülözhetetlenek tudásbázisuk növelésében. Úgy tudjuk, éppen ezért a kabinet részéről azt szeretnék elérni, hogy addig is pályázhassanak ezek az alapítványi egyetemek, amíg tart a tárgyalás.

Jönnek az új pályázatok

Ami az MMF-forrásokat illeti: az Index úgy értesült, hogy az első negyedév, tehát március végéig 20-25 pályázat megjelentetését tervezi a kormány. Ez több száz milliárd forintot tehet elérhetővé a beruházni, fejleszteni vágyók előtt a reálgazdaságban. A Ginop Plusz és a Top Plusz keretében már tavaly is jöttek ki felhívások a magyar állami költségvetés kockázatára és terhére, még az uniós megállapodás előtt. Beruházási és energiahatékonysági célú pályázatokra is számíthatnak a vállalkozások, emellett érdemben elindulhat a közlekedésfejlesztés (IKOP Plusz) és a digitális megújulás (DIMOP Plusz). Az RRF, tehát a helyreállítási terv esetén pedig azért nem fér bele késlekedés, mert ott 2026 nyár végéig el kell készülnie minden fejlesztésnek, de már idén és jövőre is ennek megfelelő lesz az ütemezés. 

Lemondás? Megugorható ez az akadály!

Lapunk úgy tudja, a Partizán-interjú óta – ahol a majd egyórás beszélgetés zárómondataként elhangzott: „Lemondok, ha az én hibámból nem lesznek Erasmus-pénzek” –  Navracsics gyakran megkapja környezetéből a kérdést, hogy marad-e miniszter. Információink szerint a mostani akadályt megugorhatónak látja, de mint egy profi futballista, mindig csak a következő mérkőzésre koncentrál.

(Borítókép: Navracsics Tibor 2022. november 30-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)



  • Hírek
  • Hírek