Történelmi döntést hozott Nagy Márton minisztériuma

Ahogy azt korábban az Index megírta, a kormány létrehozza a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot (BGH), melynek köszönhetően Magyarországon a valaha volt egyik legnagyobb, 700 milliárd forintos kormányzati hitelprogram indul meg 2023. februártól. Csütörtökön az Indexnek lehetséges volt a programmal kapcsolatosan egy háttérbeszélgetésen részt vennie a Gazdaságfejlesztési Minisztériumban.

A beszélgetésen részt vett Kisgergely Kornél, az Eximbank vezérigazgatója, Gerlaki Bence gazdaságfejlesztési stratégiáért és kifektetésért felelős helyettes államtitkár, valamint Lóga Máté gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár.

A program részletei

A kormány 2023-ban már mintegy 3000 milliárd forintnyi, azaz a GDP 4 százalékának megfelelő finanszírozási forrást biztosít a vállalatok számára a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya Programon (SZKP) keresztül. 

A programot lebonyolító Eximbank a vállalatok számára nem csupán export-, hanem valamennyi célra felhasználható, forint- és euróalapú hitelt nyújt, így a beruházási és forgóeszközhitel is elérhetővé válik. 

Lóga Máté ismertette, hogy ezzel a kormány kiegészíti a már futó programjait, és ezzel a 700 milliárd forintnyi keretösszeggel 3000 milliárd forintra emelkedik a finanszírozási volumen mértéke. A lényeg az volt, hogy az Eximbank ernyője alatt hajtják végre, refinanszírozásban.

A bank ebben kulcsszerepet vállal, de a kereskedelmi bankokra is számítunk, ezért történt meg velük szerdán a minisztériumban az egyeztetés. A bankrendszer képviselőivel egyeztetve került meghirdetésre a program

– fogalmazott az államtitkár, aki hangsúlyozta: a jelenlegi környezetben a gazdasági tevékenységük a vállalati szektornak megnehezült. Lóga Máté kiemelte, hogy emellett van 300 milliárd forintnyi Növekedési Hitel Program Hajrából (NHP), amely idén lejár – ezt szeretnék most kiváltani. Az államtitkár rámutatott arra a refinanszírozási célt illetően, hogy elsősorban az NHP Hajrában nyújtott maximum 3 éves futamidejű, legfeljebb 2,5 százalékos kamatozású forgóeszközhitelek egy része jár le idén mintegy 300 milliárd forint összegben, de elkezdenek lejárni az NHP 2013-as elindításakor felvett 10 éves beruházási hitelek is.

Ezek a lejáró állományok is kihívást okoznak a vállalatoknak. „Erre már számos jegybanki elemzés felhívta a figyelmet. Ennek a kockázatát a kormányzat minimalizálni szeretné” − fogalmazott Gerlaki Bence.

Kifelé a válságból?

A hitelfeltételek nagyon kedvezőek, és a kabinet célja egyértelmű: 2023-ban el kell kerülni a recessziót, és a GDP-növekedés 1,5 százalékos célértékét tartani szeretnék. Ez a hitelprogram ezt szervesen tudja támogatni.

A kereskedelmi bankok a saját bevallásuk szerint is szigorítják a hitelfelvételeket a makrogazdasági környezetben, viszont az állami bankok be tudnak ebbe lépni. Programban forinthitel esetén 6 százalékos kamatot szabtunk meg, euróban pedig 3,5-et. Zöldberuházási hitel esetén 5 százalékos kamatot kell megfizetni forintban, euróban pedig 3 százalékos kamatot kell viselni

– ezt már Kisgergely Kornél, az Eximbank vezérigazgatója mondta, aki ismertette, hogy a kereskedelmi bankoknál és lehet közvetlenül az Eximbanknál is jelentkezni a programba. Február 1-jén fogják kibocsátani a hivatalos programokat.

Az Index kérdése a háttérbeszélgetésen arra vonatkozott, hogy ha a kereskedelmi bankok nem merik most a kockázatot vállalni, akkor mi a garancia arra, hogy az államnak fizetni fognak a hitelfelvevők. A kérdésünkre Lóga Máté válaszolt, aki szerint azt azért látni kell, hogy azokat a programokat, amelyeket elindítottak, a központjában az energiaválság-sokk tompítása volt.

Rengeteg iparági szereplővel leültünk beszélni. Nekünk is látni kellett, hogy mennyire mély ez a kialakult helyzet, és mennyire akut, ha jobban megnézzük, akkor mostanra 60 euró körül van a gáznak az ára, ez pedig egy olyan szint, ahol a veszélyt kilátásba helyező hangok eltompultak. Számos iparágtól azt az értesülést kaptuk, hogy a vállatok elkezdtek alkalmazkodni a magas energiaár-környezethez. Az ipari termelés tartósan pozitív maradt, volt egy belső alkalmazkodás a vállalatok részéről

– fogalmazott az államtitkár, aki szerint most eljött az idő, hogy támogatást kapjanak ezek a hazai vállalatok, és hangsúlyozta, hogy korábban teljesen más volt a vállalatoknak a kialakult helyzethez való viszonya. A program december 15-éig tart.

(Borítókép: Nagy Márton 2022. szeptember 17-én. Fotó: Szabó Réka / Index)