2024. június 24. 21:00
Albánia
Spanyolország
Düsseldorf Arena III. forduló
2024. június 24. 21:00
Horvátország
Olaszország

Óriási eredménye lehet az energetikában az EKR-nek

2023.01.30. 10:10
A következő évtizedben legalább 3000 milliárd forint energiahatékonysági beruházást generálhat az energiakereskedők és -felhasználók együttműködését támogató Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) Magyarországon – hangzott el a KPMG erről rendezett konferenciáján.

Két éve él, de a rendszerbe épített ösztönzők fokozatos életbelépése miatt most vált igazán élesbe az EKR, azaz az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer. A KPMG közleményben emlékeztetett arra, hogy az Európa több más országában is működő modell pénzügyi ösztönzőkön keresztül arra készteti az energiakereskedőket és -felhasználókat, hogy egymással együttműködve valósítsanak meg energiahatékonysági beruházásokat.

Az EKR által ösztönzött beruházások teljes összege az évtized végéig elérheti a 3000 milliárd forintot, az általuk kiváltott energiamegtakarítás elérheti a 18 petajoule-t (PJ), ami évente csaknem 600 ezer köbméter gáz elégetését teszi feleslegessé

– összegezték, majd hozzátették, hogy az EKR lényege, hogy a „szennyező fizet” elve alapján gigajoule-onként 50 ezer forint bírsággal sújtja azokat a kötelezetteket (azaz leegyszerűsítve az energiakereskedőket), akik nem teljesítik a számukra a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által előírt energiamegtakarítási kötelezettséget. Hogy a rendszer mennyi energiát tart megtakaríthatónak, az a szabályozás alapján évente nő az energiakereskedők forgalma alapján: 2022-ben 0,6 PJ, 2023-ban a tavalyi mennyiség 3-szorosa és a 2021-es mennyiség 6-szorosa lesz, és 2024-ben még tovább emelkedik.

Javult a megtérülési idő

Bár az EKR elvileg lakossági, közintézményi és vállalati ügyfelek számára egyaránt nyitott, a KPMG számításai szerint túlnyomórészt vállalatok lesznek azok, amelyek ilyen energiahatékonysági fejlesztésekbe belevágnak. Egyfelől a projektekbe már a legelején szükséges energetikai auditort bevonni, és az így elnyerhető megtakarítást előzetesen célszerű meg is tervezni, így a kapcsolódó költségek csak egy meghatározott beruházási volumen mellett térülnek meg az elnyerhető kvóták értékesítéséből.

A KPMG szakemberei arra figyelmeztettek, hogy a rendszer működése ma még számos problémát vet fel, a beruházási döntéstől a hatékonyságjavulást tanúsító fehér bizonyítvány megszerzéséig számos ponton bukhat el a projekt. A fehér bizonyítvány ugyan korlátozottan forgalomképes értékpapír, de piaca jelenleg nem kialakult, megszerzése komoly audittal és adminisztrációs terhekkel jár, és a bírságok, a beruházások, a megtakarítások, az ezekkel járó transzferek számviteli elszámolása is komoly kérdéseket vet fel – derül ki a közleményükből.

ugyanakkor a rendszerbe épített ösztönzők elég nagyok ahhoz, hogy számottevően javítsák az energiahatékonysági beruházások megtérülését.

Így kellően vonzó legyen a kereskedőknek és a felhasználóknak ahhoz, hogy komoly fejlesztésekbe kezdjenek. „Míg az EKR első két évében a kötelezettek jobbára inkább kifizették a gigajoule-onkénti 50 ezer forintos büntetést, addig 2023-tól már megéri a fáradságot a kötelezett szolgáltatóknak és kedvezményezett ügyfeleknek összefogni, hogy energiahatékonysági fejlesztés végrehajtásával és annak igazolásával nyerjék el és osszák el az így felszabaduló kvóták ellenértékét” – fogalmazott Losonczy Géza, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadás szektor vezetője.