Már látni, a melósoknak vagy az irodistáknak kedvez az idei béremelés

GettyImages-976774646
2023.01.31. 10:07
Az Index birtokába került bérfelmérés alapján a hazai termelő-gyártó iparvállalatok, illetve szolgáltató cégek átlagosan 15 százalékos béremelést terveznek idén, ez az arány van, ahol mindössze 5 százalék, másutt azonban a 35 százalékot is eléri. Számtalan piaci szereplőnél helyeztek kilátásba teljesítményalapú bónuszt, de a béren kívüli juttatások között visszatérő elem a munkába járás költségtérítése, a rezsitámogatás, egyes munkáltatóknál a sportbérlet és a képzési támogatás is terítéken van.

Béremelési körképet készített a Magyarok a Piacon Klub, amely 2010-es alapításakor a domináns hazai vállalkozói középréteg összetartozásának megerősítését tűzte a zászlajára. A klub mintegy 100 tagja együttesen több mint 650 milliárd forintos éves forgalmat bonyolít, miközben alkalmazottjaik száma a 14 500-at is meghaladja. A kutatás alapját 63 klubtag válaszai adják, rajtuk kívül a Magyar Termék Nonprofit Kft. révén további 12 cég adott számot béremelési szándékáról.

Egységes béremelést terveznek

Az Index birtokába jutott dokumentumból kiderült, hogy a válaszadó piaci szereplők több mint fele (52 százaléka) egységes béremelést tervez a szellemi és fizikai állomány körében. Az összes választ elemezve megállapítható, hogy a cégek a szellemi foglalkozású kollégáik esetében átlagosan 14,21 százalékos, míg a fizikai dolgozóknál 15,55 százalékos béremelést hajtanak végre.

Essősy Zsombor, a klub elnöke lapunk érdeklődésére ismertette: az értékek szórása mindkét csoportban 5 és 35 százalék közé esett, mindkét esetben a 15 százalékos érték volt a leggyakoribb (a szellemiek esetében a válaszadók negyede, a fizikaiaknál pedig a harmada nyilatkozott így), a második leggyakoribb válasz itt is, ott is a 10 százalékos mérték volt.

A legmagasabb mértékű béremelést (17,07 százalék) a gépgyártás, elektronika szektorában működő cégek tervezik fizikai területen dolgozó kollégáik körében;

míg az átlaghoz képest legalacsonyabb mértékű béremelésben várhatóan a műanyag-, vegyipari cégek szellemi foglalkozású dolgozói részesülnek.

Bejött az élet a Kisalföldön

Ugyanezt földrajzi elhelyezkedés szempontjából vizsgálva azt látjuk, a legmagasabb emelést a Győr-Moson-Sopron megyei vállalatok tervezik szellemi állományuk részére, de a fizikai dolgozóik is az átlag feletti béremelésre számíthatnak. Ugyanakkor meglepő módon

a Pest megyében dolgozó szellemi foglalkozásúak kicsivel az átlag alatti emelést kapnak, de Fejér megyében a szellemi területen dolgozók is átlag alatti emelésben részesülnek.

A bérfejlesztés ütemezését firtató kérdésre a megkérdezettek 48 százaléka adott választ. Közülük minden második egy lépésben tervez emelni, harmaduk két lépésben, míg azoknak 22 százalék az aránya, akik év közben értékelik majd a további emelés szükségességét, azt pedig az eredményektől, a teljesítménytől teszik függővé.

Népszerű a teljesítményarányos bónusz

A béremelésen kívül pluszjuttatásokat a válaszadók csaknem 60 százaléka tervez. Az esetek többségében a teljesítménnyel, a forgalommal arányos évközi jutalmakat helyeztek kilátásba, bónuszok formájában – akár egyéni, akár közösségi szinten mérve a kitűzött célok teljesülését. A munkáltatók egy része a megbízhatóságot honorálja ilyen formában.

Többen említették a költségtérítések különböző formáit, mint például az autós bejárási költségek támogatása, akár 100 százalékban, az egészségügyi költségek (úgymint fogászati kezelés, szemüvegkészítés, pszichológiai tanácsadás) vagy a rezsiköltségek támogatása; de van, aki sportbérlettel vagy képzési támogatással ösztönzi munkavállalóit.

Ugyancsak népszerű válasznak bizonyult a SZÉP-kártya, további néhány cég emelt cafeteria-rendszert tervez,

más egészség- és életbiztosítási juttatást. Egyedi és újszerű említés a négynapos munkahét bevezetése, ugyanakkor a munkáltatók 16 százaléka egyáltalán nem tervez a béreken túli egyéb ösztönző elemeket bevezetni.

Többségben az élelmiszeripari és az agrárcégek

A felmérés hátteréről érdemes tudni, hogy a válaszadók többsége, 39 százaléka Pest megyei vállalkozás volt, további 9-9 százalék Bács-Kiskun, Fejér, illetve Győr-Moson- Sopron megyékben működik, míg 5 százalék Hevesben tevékenykedik, de minden megyét képviselte legalább egy cég. A válaszadók 29 százaléka az élelmiszeriparban, agráriumban érdekelt, 13 százalékos részt fedett le a gépgyártás és elektronika területe, 11 százalékot a kereskedelem, miközben 20 százalék sorolta magát az egyéb kategóriába.

(Borítókép: Simon Turner/Construction Photography/Avalon/Getty Images)