2024. július 14. 21:00
Spanyolország
Anglia

Így matekozta ki Orbán Viktor, mennyivel lennénk gazdagabbak a háború nélkül

2023-01-29T131647Z 1573165302 RC270Z92Z3QS RTRMADP 3 UKRAINE-CRI
2023.01.31. 16:39

A miniszterelnök január 27-i rádióinterjújában elhangzott, hogy 2023-ban Magyarország a háború és a szankciók miatt 3674 milliárd forintot veszít, azaz a GDP-volumene ezek nélkül ennyivel lenne magasabb. Ez a szám a Makronóm Intézet számításai alapján jött ki, amelyhez most magyarázatot is fűzött a szervezet.

A költségeket kiszámoló Makronóm Intézet szerint a háború és a szankciók okozta energiaár-emelkedés nemcsak a háztartások és a vállalatok számára jelent terhet, hanem a költségvetés számára is rendkívüli kiadásokat okoz.

Csak a háztartások számára a hatósági energiaár átlagfogyasztásig történő fenntartása, azaz a rezsivédelem 2022-ben 2246 milliárd forint többletkiadást eredményezett

– ismertette a szervezet.

Magyarország nyitott gazdaság, így külkereskedelmi partnereink gazdasági teljesítménye az exportkeresleten keresztül nagyban befolyásolja a hazai GDP-t is. Ezen belül is különösen fontos Németország, ahova 2022 első tíz hónapjában termékexportunk 25,2 százaléka áramlott. 

Német példa alapján számoltak

A német gazdaságra gyakorolt hatást számszerűsítette a német IW Gazdaságkutató Intézet. Ehhez a háborús konfliktust és a szankciókat megelőző gazdasági előrejelzéseket használták alappályának, ami képet ad arról, milyen növekedési pályán lett volna a gazdaság, ha egyik fenti esemény sem következett volna be. Ezt vetették össze az aktuális előrejelzésekkel.

Arra az eredményre jutottak, hogy Németországnak az Ukrajnában folyó háború és a szankciók 2023-ban 175 milliárd euró nagyságrendű veszteséget okoznak, ami a GDP 4,5 százalékának felel meg, egy főre vetítve pedig kétezer eurós nagyságrendet képvisel.

A Makronóm Intézet a német példára elkészítette magyarországi vonatkozásban is a számításokat, amelyben a 2022-es költségvetési törvényben foglalt, 2021 májusában készült előrejelzést hasonlították össze az aktuális, 2023 januárjában publikált előrejelzéssel, hogy becslést adjanak a gazdasági károk nagyságára vonatkozóan.

A 2022. évi költségvetési törvény 5,2 százalékos GPD-növekedést valószínűsített, amely 2023 januárjára 4,5 százalékra mérséklődött, 2023-ra pedig 4,1 százalékos gazdasági növekedést vártak, amely 1,5 százalékra mérséklődött.

A magyar gazdaság várható növekedési üteme jelentősen lassult ahhoz képest, amit a háború és a szankciók bevezetése előtt vártak.

A gazdasági bővülés lassulása mellett az áremelkedési ütemek is jelentősen gyorsultak: míg 2021 májusában a tavalyi évre vonatkozóan 3,8, az idei évre pedig 3,7 százalékos árváltozást feltételeztek a magyar gazdaságban, addigra a 2023. januári előrejelzés már 15,7 és 14,9 százalékkal számol.

forrás: Makronóm Intézet
forrás: Makronóm Intézet

A Makronóm Intézet részletezte a számítás menetét. Elmondták, hogy a számítás kiindulása a 2021-es 55 126 milliárd forintos GDP-adat. Ezt felhasználva számították ki a növekedést két különböző pálya mentén. A hatás kiszámításánál kiszűrték az árváltozás hatását, azaz tisztán a volumenváltozásra koncentráltak.

Az aktuális GDP-deflátorral számított GDP-re az eredetileg várt növekedési adatok mellett 2023-ra 80 256 milliárd forint adódik. Ebben az esetben tehát 2022-re 5,2, 2023-ra pedig 4,1 százalékos bővülést vettek figyelembe.

Az alternatív pályán 2022-re 4,0, míg 2023-ra 0 százalékos növekedést valószínűsítettünk szintén a most aktuális GDP-deflátorokat alkalmazva. Itt tehát egy olyan szcenáriót számszerűsítettünk, ahol a kormányzat nem hajt végre beavatkozást, nem indítja el a hitelprogramokat, a gazdasági teljesítmény ezek nélkül alakul. A 2023-as GDP-re így – szintén figyelembe véve a bázis eltérő alakulását – 76 582 milliárd forint adódik, a kettő eltérése pedig a már említett 3674 milliárd forint. Ezt összevetve a 76 582 milliárd forinttal adódik a 4,8 százalékos eltérés.

– részletezték a számításokat.

A Makronóm Intézet kiemeli, hogy a kormány az orosz–ukrán konfliktus és az erre adott szankciók hatása ellen számos programmal fellépett, ilyen volt például az energiaintenzív kkv-támogatási program, a gyármentő program és a megújult Széchenyi Kártya Program is.

2022-ben a megújult Széchenyi Kártya Program, továbbá a fejlesztési bankok kihelyezett forrásai közel 2100 milliárd forint új forrást jelentettek, ami tehát 420 milliárd forint gazdasági teljesítményt indukálhat, azaz nagyságrendileg fél százalékpontos többletnövekedést. Idén a Széchenyi Kártya Program, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, az új tőkealapok felállítása, valamint az egyedi kormánydöntéseken (ekd) keresztül megvalósuló új beruházások a tavalyinál is nagyobb, akár a GDP 1,5 százalékát elérő többletnövekedést generálhatnak.

E becslések alapján tehát a kormányzati beavatkozások 2022-ben 0,5, míg 2023-ban 1,5 százalékponttal járulhatnak hozzá a GDP várt bővüléséhez, vagyis ezek nélkül 2022-ben mindössze 4,0 százalékkal emelkedett volna a gazdasági teljesítmény, az idei évben pedig stagnálás következne be – ismertette a Makronóm Intézet.

(Borítókép: Lebombázott épület a Luhansk régióban Ukrajnában 2023. január 29-én. Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters)