2024. június 20. 15:00
Szlovénia
Szerbia
Fussballaréna München II. forduló
2024. június 20. 18:00
Dánia
Anglia
Frankfurt Arena II. forduló
2024. június 20. 21:00
Spanyolország
Olaszország

Nagyot drágult a hamburger, de a kakaós csiga sem lehet büszke magára

2023.02.02. 11:26
Mint a legtöbb élelmiszer és termék esetében, a gyerekek kedvenc enni- és innivalóinál is hatalmas drágulás figyelhető meg. A többi között gyerekcipőt, joghurtot, narancslét és kakaós csigát tartalmazó kosár egy év alatt 21 százalékkal, 2019 decemberéhez képest pedig több mint 30 százalékkal drágult. A kakaós csiga ára éves szinten 53, hároméves összevetésben pedig 81 százalékkal nőtt.

Évtizedes csúcsra ugrott tavaly decemberben a magyarországi infláció. Az árindex 24,5 százalékos drágulást mutatott 2021 utolsó hónapjához képest. Ezen belül az élelmiszerek közel 45 százalékkal drágultak. A kiemelkedő áremelkedés a legfiatalabbakat is érinti. A K&H a hivatalos statisztikai adatok alapján összeállította a gyermekek inflációs kosarát, amelyben helyet kapott a gyümölcsjoghurt, a kakaós csiga, a hamburger, a narancslé, a jégkrém, valamint a hátizsák és a gyerekcipő is.

Ezek a termékek összesen 27 482 forintba kerültek tavaly decemberben, szemben az egy évvel korábbi 22 727 forinttal,

vagyis éves szinten 21 százalékkal drágultak az említett enni- és innivalók. Még tetemesebb, 31 százalékos az áremelkedés mértéke 2019 decemberéhez képest.

A kakaós csiga három év alatt több mint 80 százalékkal lett drágább

A gyümölcsjoghurt 206 forintba került decemberben, ez 36 és 54 százalékos emelkedésnek felel meg az egy, illetve három évvel korábbi árakhoz képest. A kakaós csiga ára 257 forint volt az előző év utolsó hónapjában, míg egy évvel korábban 168 forintot kellett érte fizetni, 2019 végén pedig 142 forintba került. Azaz 53 és 81 százalékos áremelkedést tudhat maga mögött.

A hamburger 1320 forintos ára 46 és 99 százalékos többletet jelent ebben az összevetésben.

A 0,9-1 literes dobozos jégkrém ára kisebb mértékben, 26 és 42 százalékkal nőtt, 1820 forintra. A hátizsák átlépte a 10 ezer forintos árszintet, ami 2021 végéhez viszonyítva 26 százalékos emelkedésnek felel meg. A gyerekcipőknél ment végbe a legmérsékeltebb növekedés: a tavaly decemberi 12 910 forint 13 százalékkal múlja felül a 2021. végi összeget, 2019-hez képest pedig 18 százalékkal kerültek többe.

Óriási drágulás jön a menzákon is

Korábbi cikkünkben arról is írtunk, hogy nagymértékű drágulás várható a menzákon az idei évben. Az ATV Híradónak a Zala vármegyei Surd község polgármestere beszélt arról, hogy fél éven belül már kétszer is árat kellett emelni a közétkeztetésben.

Tavaly és idén együtt 28 százalékot kellett emelni, ez nagyon sok. Az a baj, hogy az alapvető élelmiszerek árai napról napra mennek fel, így muszáj megemelni az árakat

– árulta el Kanász János, a település polgármestere. Mint mondta, a helyiek értik, hogy minden drágább, de azt már kevésbé, hogy a nyugdíjak emelésének mértéke a közelében sincs az alapvető élelmiszerek inflációs drágulásának.

A szülők pedig úgy érzik, lassan megfizethetetlen lesz az iskolai étkezés, emellett pedig nem tartják az étel minőségét arányosnak a menza áraival.

A magyarok közel egyharmada semmit sem tud félretenni hó végén

Az infláció és az élelmiszerek, termékek drágulása, valamint a komoly rezsiköltségek egyre több magyar családot hoznak nehéz helyzetbe. Az Intrum tavaly készített európai fogyasztói fizetési felmérése (ECPR) szerint Magyarországon egyre inkább leszakad pénzügyileg a társadalom mintegy harmada: 2022 második felében 31,4 százalék mondta azt, hogy a hónap végére egyáltalán nem marad félretett pénze.

A kelet-közép-európai régióban messze Magyarországon tudnak a legkevesebben megtakarítást gyűjteni: Lengyelországban 27, Romániában 24, Szlovákiában 20, Csehországban 14 százalék mondta azt, hogy nincs mit félretennie a hó végére. A 23 országra kiterjedő felmérésből az is kiderült, hogy az átlagos európai fogyasztó jövedelme viszonylag kis részét, kevesebb mint 20 százalékát teszi félre.

Azok a magyar fogyasztók, akik félre tudnak tenni a fizetésükből, nagyrészt ugyanarra gyűjtenek, mint egy évvel korábban: 42 százalék általános tartalékot képez váratlan kiadásokra, további 12 százalék pedig arra az esetre rak félre, ha elvesztené munkáját vagy jövedelmét.

2021 ÓTA CSÖKKENT AZOK ARÁNYA, AKIK LAKÁSRA GYŰJTENEK, VAGY GYERMEKEIK, UNOKÁIK SZÁMÁRA TESZNEK FÉLRE. UGYANAKKOR HÁROMSZOROSÁRA NŐTT AZOK ARÁNYA, AKIK KIFEJEZETTEN RECESSZIÓRA FELKÉSZÜLVE TESZNEK FÉLRE PÉNZT.

A magyar válaszadók több mint harmada (35 százalék) úgy nyilatkozott, hogy kevesebb mint egy hónapnyi jövedelmének megfelelő megtakarítással rendelkezik. 29 százaléknak egy hónapra, 19 százaléknak pedig maximum három hónapra lenne elegendő a megtakarítása.

Meddig tarthat az élelmiszer-infláció?

Raskó György agrárközgazdász úgy fogalmazott, az élelmiszer-infláció nemsokára megáll, szerinte ez már csak hetek kérdése.

Egyre több jelzés jön, hogy az élelmiszer-eladások volumene nagyon drasztikusan csökken januárban, a magyar tulajdonú vegyesboltoknál ez a csökkenés 20 százalék fölött van, ami óriási visszaesés. Ennél nagyobb inflációfékező eszköz nincsen

mondta Raskó György, aki szerint a drágaság és az amiatt visszaesett kereslet az oka az élelmiszer-infláció végének. Hozzátette: április-május környékén a tejtermékeknél akár 15-20 százalékos csökkenés is várható.