Magyarország előkelő helyen áll egy nem túl pozitív listán

2023.02.03. 14:18
Nemzetközi összesítésben is rendkívül magas a magyar reál-élelmiszerinfláció, a Világbank adatai szerint ebben a nem túl előkelő negyedik helyet foglaljuk el.

A Világbank január közepén publikált egy tanulmányt, ahol azt vizsgálta, hogyan viszonyul egymáshoz az élelmiszer-infláció és a normál, vagyis átlagos infláció. A legmagasabb élelmiszerár-emelkedés a zimbabwei fogyasztókat sújtja, a dél-afrikai országban 376 százalékkal nőttek éves alapon az élelmiszerárak – szúrta ki a Szabad Európa.

A második helyen Libanon (171 százalék), a harmadikon Venezuela (158 százalék), a negyediken Argentína áll 94 százalékos élelmiszer-inflációval. A Világbank a 2022. szeptemberi és decemberi adatok közül a legfrissebbet vette figyelembe minden ország esetében.

A Trading Economics adatai szerint a hazai élelmiszer-infláció tavaly decemberben 47,8 százalékon állt. Ezzel világviszonylatban nem vagyunk benne a top 10-ben, viszont ha a reál-élelmiszerinflációt nézzük, azon a listán már lényegesen feljebb ugrunk.


Forrás: tradingeconomics.com

Nem örülhetünk a helyezésnek

A Világbank készített egy másik listát is, amelyben kivonta a normál inflációt az élelmiszerek fogyasztóiár-emelkedéséből. Ezt a sorrendet is Zimbabwe (121 százalék) vezeti, második Libanon (29 százalék), majd Ruanda (28 százalék) és végül Magyarország (21 százalék) következik – ismerteti a Szabad Európa.

Azoknál az országoknál lesz magas ez a reál-élelmiszerinfláció, ahol az élelmiszerek áremelkedése magasabb az általános infláció emelkedésénél. A Szabad Európa elemzője arra következtet, hogy mivel a szegényebb rétegek jövedelméből arányosan többet harap ki az élelmiszer-vásárlás, ezért őket jobban sújtja az élelmiszer-infláció.

A lista szerint Magyarország ebből a szempontból kiemelkedően rosszul teljesít: az infláció nálunk jobban sújtja a társadalmi szempontból nehezebb helyzetben levőket, mint más országokban – vonja le a következtetést a Szabad Európa elemzője.

Lassuló árnövekedés

Januárban tetőzhet az infláció, február és április között pedig megérezhetjük a fordulatot az élelmiszerpiacon – mondta korábban György László, a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztos. 

A kormánybiztos szerint főleg külső tényezők felelősek a rekordmagas inflációért:

  • a világgazdaság koronavírus-válság utáni újraindulásából adódó árnövelő hatások,
  • az energiaárak drasztikus emelkedése,
  • a háború közelsége és a piacgazdaság érettsége,
  • az aszály,
  • a forint árfolyamának gyengülése
  • és az agresszív árazás.

Felháborítónak nevezte, hogy ugyanaz a termék drágább Zalaegerszegen, mint Muraszombaton, azaz a cégek ugyanazt a terméket drágábban adják el Magyarországon, mint Szlovéniában vagy akár Németországban. A Gazdasági Versenyhivatal már a különböző ágazatok árazásait vizsgálja.



  • Hírek
  • Árfolyam