Az ország, ahol harminc éve nem emelkedtek a fizetések

Tokijosi Hideja körülbelül 30 évvel ezelőtt angoltanárként kezdte pályafutását Tokióban. Azóta a fizetése nagyjából ugyanaz maradt. Ezért három évvel ezelőtt, miután feladta annak a reményét, hogy felemelik a fizetését, úgy döntött, hogy könyveket kezd írni − írja a CNN Business. 

Szerencsésnek érzem magam, hiszen a könyvek írása és értékesítése további jövedelmet biztosít számomra. Ezért voltam képes túlélni

− mondta a csatornának a most 54 éves Tokijosi. 

A tanár a japán munkavállalók azon generációjához tartozik, amelynek tagjai egész karrierjük alatt alig kaptak fizetésemelést. Most, amikor az árak az évtizedek óta tartó defláció után emelkednek, a világ harmadik legnagyobb gazdasága kénytelen számolni a csökkenő életszínvonal problémájával, és a vállalatokra erős politikai nyomás nehezedik, hogy többet fizessenek a beosztottaiknak.

Kisida Fumio japán miniszterelnök arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy segítsenek a munkavállalóknak lépést tartani a megélhetési költségek emelkedésével. A múlt hónapban felszólította a vállalatokat, hogy emeljék a béreket az inflációt meghaladó mértékben, és néhányan már meg is tették ezt.

A világ más részeihez hasonlóan Japánban is komoly fejfájást okozott az infláció. Az elmúlt évben az árak 4 százalékkal emelkedtek. Ez Amerikához vagy Európához képest még mindig alacsony, de Japánban, ahol az emberek inkább az árak csökkenéséhez vannak hozzászokva, 41 éves csúcsot jelent.

Egy olyan országban, ahol 30 éve nem volt nominális bérnövekedés, a reálbérek az infláció következtében meglehetősen gyorsan csökkennek

− mondta Stefan Angrick, a Moody’s Analytics tokiói székhelyű vezető közgazdásza a CNN-nek.

A múlt hónapban Japánban közel egy évtizede a legnagyobb reálbércsökkenést regisztrálták.

Régóta fennálló probléma

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint 2021-ben az átlagos éves fizetés Japánban 39 711 dollár volt, szemben az 1991-es 37 866 dollárral.

Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók fizetése kevesebb mint 5 százalékkal emelkedett, míg a G7-csoport más gazdaságaiban, például Franciaországban és Németországban ugyanebben az időszakban 34 százalékos volt a növekedés.

A szakértők a bérek stagnálásának számos okát megjelölték. Egyrészt Japán sokáig küzdött a mostani helyzet ellenkezőjével: a csökkenő árakkal. A defláció az 1990-es évek közepén kezdődött az erős jen − amely lenyomta az importköltségeket − és a hazai eszközbuborék kipukkanása miatt.

Az elmúlt 20 évben alapvetően nem volt változás a fogyasztói árakban

− mondta Müge Adalet McGowan, az OECD Japánnal foglalkozó osztályának vezető közgazdásza.

„Mostanáig a fogyasztók nem érezték szükségét annak, hogy jobb fizetést követeljenek” − tette hozzá.

„Ahogy azonban az infláció emelkedik, az emberek valószínűleg »erősen« panaszkodni fognak, ha nem kapnak emelést” − jósolta Jamagucsi Sintaro, a Tokiói Egyetem közgazdászprofesszora.

(Borítókép:   Buddhika Weerasinghe / Getty Images)