Ungár Péter a debreceni beruházásról: Ez botrány!

DLAPE20230204103
2023.02.10. 16:54
Nem festi az egészséges nemzetgazdaság képét, ha csak multik telephelyévé válunk – nyilatkozta az Indexnek Ungár Péter, az LMP társelnöke a Contemporary Amperex Technology (CATL) debreceni akkumulátorgyár-beruházásával kapcsolatban, amely szinte az egész magyar társadalmat megosztja. Ugyanakkor az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, Braun Erik szerint nehéz szétválasztani a projekt előnyeit és hátrányait.

Az e-mobilitás nem valósítható meg nagy mennyiségben elérhető akkumulátorok nélkül, ezért már-már rendkívüli a verseny a zöldátállás elősegítésében. E tényezők miatt Európának komoly ambíciói vannak az akkumulátorgyártásban, az Európai Bizottság ezt pedig kifejezetten támogatja. 

Párhuzamosak Brüsszellel a magyar kormány ambíciói, cél, hogy Magyarország akkumulátor-nagyhatalommá váljon. 

Jelenleg Magyarország akkumulátorgyártási kapacitása 40 gigawattórát tesz ki, ezzel a negyedik helyen áll világszinten, a CATL debreceni gigaberuházása ezt gyarapítaná. A 3000 milliárd forintos projekttel a kínai piacvezető vállalat 100 gigawattóra kapacitású üzemet létesítene.

A beruházás megvalósulásával a kormány víziója szerint hazánk 2025-re Európán belül a második legtöbb akkumulátort gyártó ország lesz Németország után. Ebben a célkitűzésben pedig kulcsfontosságú szerep hárul a mostanában kritikák kereszttüzébe került CATL-projektre. 

Mik az előnyei és hátrányai?

A debreceni akkumulátorgyár létesítésének számos előnye van, például a munkahelyteremtés, az adóbevételek növekedése, a magyar gazdaság járműiparban betöltött szerepének megőrzése és erősítése, valamint a hazai export várható emelkedése. A beruházás vonzó lehet más, az iparágban tevékenykedő további vállalatok számára is, amelyek szintén telephelyet hozhatnak létre és beszállítóivá válhatnak a debreceni akkumulátorgyárnak.

Az előnyök közé sorolnám azt is, hogy a német tőke és a német multinacionális vállalatok mellett más országok, például Kína is egyre többet fektet be hazánkban. Így ez a beruházás a német gazdaságtól való függőséget és az ebben rejlő kockázatot is csökkentheti

– nyilatkozta az Indexnek Braun Erik, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, aki a beruházással kapcsolatos hátrányok közé sorolta, hogy a termelés az előzetes információk szerint rendkívül sok energiát és vizet igényel, illetve sok esetben környezetszennyező.

A beruházás Magyarországnak mindenképpen megéri, sok ezer munkahelyet teremt. A legszigorúbb környezetvédelmi szabályokat be kell tartani, akkor szabad megépíteni a gyárat, ha ennek megfelel, ez az állami támogatás előfeltétele – hangsúlyozta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón.

Braun Erik megjegyezte: amennyiben többségében külföldi munkavállalók dolgoznak majd az üzemben, úgy a magyar emberek felé irányuló munkahelyteremtési szempont kevésbé releváns.

A bevételek kapcsán szintén kérdés, hogy a vállalat a méretéhez és a termelés értékéhez képest végül mennyi adót fog fizetni.

Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője csak a hátrányait látja ennek a projektnek. „Mi, zöldpártként azt gondoljuk, hogy a beruházásnak a hátrányai már rövid távon meghaladják az előnyeit. Ez a gyár elképesztően vízigényes, de egy olyan régióban épülne, ahol évről évre súlyosabb az aszály. Elképesztően energiaigényes, egy olyan országban, amely az energiát importból szerzi be. Kevés olyan jó minőségű termőföld van Magyarországon, mint ott, mégis elpusztítanak belőle újabb több száz hektárt” – összegezte az Indexnek.

A politikus kiemelte: súlyosan környezetszennyező, hangos és büdös, megkeserítve az ott élők életét. A politikus úgy véli: a kormány arról beszél, hogy új munkahelyek jönnek létre, de a városban már most is inkább munkaerőhiány van, miközben a gödi gyárban például alig ötven százalék a magyar munkaerő aránya.

Nemzetgazdasági érdekek

A magyar gazdaságban a járműipar rendkívül fontos ágazat, így elengedhetetlen az új trendek követése. „Ha ez nem történne meg, akkor hosszabb távon hanyatlásnak indulna a hazai járműgyártás, ami jelentősen visszavetné a hazai gazdaság teljesítményét” – ezt már az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője mondta. Tehát az akkumulátorgyártás a magyar járműipar megvédéseként is értelmezhető, ami alapvető gazdasági érdek.

Az LMP ezzel szemben nemzetgazdasági szempontból tragédiának tartja: „Még mi fizetünk százmilliárdos nagyságrendben azért állami támogatást, hogy ezek a gyárak idejöjjenek, elvegyék az energiánkat, a vizünket, tönkretegyék a környezetünket, majd a profitot kivigyék az országból” – fogalmazott Ungár Péter. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben még a Fidesz is arról beszélt, hogy a hazai vállalkozásoknak kell nagyobb szerepet szánni, rájuk alapozva kell újjáépíteni a magyar gazdaságot.

Ehhez képest az egyébként is extrém magas külfölditőke-kitettséget csak növelték. Abból nem lesz egészséges nemzetgazdaság, ha csak a multik telephelye leszünk.

Ungár Péter az igazi problémát abban látja, hogy ezek a gyárak hatalmas környezeti terhelést jelentenek, elveszik a zöldfelületeket és a termőtalajt, elképesztően víz- és energiaigényesek. „Ráadásul a kormány kimondott célja, hogy még ennél is több ilyen beruházást hozzon Magyarországra, miközben a világon már így is nálunk az egyik legnagyobb az egy főre jutó termelés” – fűzte hozzá. 

Kormányzati stratégia árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint a debreceni beruházás jól illeszkedik a rendszerváltás után kialakított és azóta is érvényben lévő politikához: a gazdasági növekedés alapja a külföldi tőke és a multinacionális vállalatok bevonzása. Emellett a kormányzati stratégia része az ipar erősítése is, továbbá a debreceni akkumulátorgyár egy kínai vállalat beruházása, ami miatt a keleti nyitás stratégiájába is pontosan beleillik. Egyrészt kínai tőkéből valósul meg a beruházás, másrészt várhatóan a termeléshez szükséges alapanyagok és alkatrészek egy része is Kínából fog érkezni, ami a kereskedelmi kapcsolatok erősödését jelenti.

Összességében elmondható: a kormányzati stratégiának megfelelő beruházásról van szó. Más kérdés azonban, hogy ezek a megfogalmazott stratégiák mennyiben szolgálják a magyar gazdaság hosszú távú fejlődését

– tájékoztatott Braun Erik.

Az LMP politikusa szerint a kormány az autóipart tette a gazdaság húzóágazatává, és szerintük a „gazdaságfejlesztés”, ami csak a multikra alapoz, azon belül is egyetlen, a világgazdasági turbulenciáknak nagyon kitett iparágra, veszélyes, mert sérülékennyé teszi a gazdaságot, és ez óriási költségeket eredményezhet. Az autóipari technológiaváltás az idetelepült gyárakat elavulttá teszi. Ezért próbálják a sok száz milliárd forint közpénzt újra ráköltve idecsábítani az egyébként igen szennyező, víz- és energiaigényes akkumulátorgyártást – véli Ungár Péter. 

„Ez nem siker, hogy idejönnek, hanem az elhibázott fideszes gazdaságpolitika igen drága következménye” – nehezményezte a politikus, aki felhívta arra figyelmet, hogy Magyarországon ma 53 százalék a külföldi tőke hozzájárulása a vállalati szektor GDP-jéhez – Európában csak Írországé nagyobb. A kínai óriásgyárral elsők leszünk, ami extrém kiszolgáltatottságot jelent.

Az akkumulátorgyártó nagyhatalmi törekvés egy kudarc, kényszerpálya: ha fent akarjuk tartani az autóiparra alapozott növekedést, akkor egyre szennyezőbb, egyre károsabb cégeket kell beengednünk. Ezért mondja azt az LMP, hogy valójában a jövőnket éljük fel a jelenben. Ráadásul valójában sosem leszünk akkumulátorgyártó nagyhatalom: Kína és Dél-Korea lesz az, akiknek a cégei itt termelik meg a profitjukat. Mi csak telephelye és elszenvedője leszünk ennek. Ahogy Banglades sem »ruhaipari nagyhatalom« attól, hogy ott szennyezik a folyókat a nyugati ruhagyártók.

De mi lesz a zöldátállással?

Mint a bevezetőben is jeleztük, a zöldátállás fejlett akkumulátoripar nélkül nehezen kivitelezhető, de ezt a képet az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője is árnyalta. Szerinte az elektromos autóknál és különösen ezekhez a járművekhez gyártott akkumulátoroknál ez bonyolult kérdés, szét kell választani az elektromos autók használatát, valamint azok előállítását.

A városokban az elektromos autók használata előnyös lehet, kevesebb szén-dioxid-kibocsátással járhat, kevésbé teszi tönkre a levegőt. „Igaz, ekkor is fontos, hogy az elektromos áramot milyen módon állítják elő. Ha feltesszük, hogy a járművekhez előállított energia megújuló forrásokból származik, akkor a hagyományos járművekhez képest az elektromos autók és a működésükhöz szükséges akkumulátorok jelentős szerepet tölthetnek be a zöldátállásban és a fenntarthatóságban” – magyarázta.

Fontos azonban kitérni arra is, hogy az elektromos járművek előállítása mennyire környezetbarát, mennyire terheli meg a környezetet, és mennyi energia szükséges a termelés elvégzéséhez. Az akkumulátorok gyártásával kapcsolatos információk arra utalnak, hogy e termékek gyártásához rengeteg energiára és vízre van szükség, továbbá az előállításukhoz felhasznált anyagok sem környezetbarátok. Tehát ha a termelés szempontjából vizsgálódunk, akkor az látható, hogy az akkumulátorgyártás nem teszi zöldebbé az ipart, épp ellenkező hatás figyelhető meg.

Ungár Péter ezt a kérdést egy kicsit máshogy látja, szerinte nem az a cél, hogy még több autót gyártsunk, és ezek lehetőleg elektromosak legyenek, hanem az, hogy kevesebbet. Úgy véli, az autókra és akkumulátorokra is szükség van, de „nem az a zöldátállás, ha ilyen súlyosan szennyező, energia- és vízigényes gyárból a lehető legtöbb épül meg a legrövidebb időn belül Európában és Magyarországon”.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon már most több akkumulátort gyártanak a meglévő gyárak egyetlen év alatt, mint amire valaha is szükségünk lesz.

A magyar gazdaság népességét és méretét tekintve sem tartozik a legnagyobb országok közé, és gyakran hallható kritika, hogy túlságosan is egy lábon áll a járműipar dominanciája miatt, ami az elektromos autókhoz gyártott akkumulátorok felfuttatásával csak tovább erősödik. Braun Erik szerint ez fokozza a járműiparral kapcsolatos kockázatokat is. Ha a világgazdaságban visszaesés lesz a járműipari értékesítésekben, akkor az ágazat hazai gazdaságban betöltött domináns szerepe miatt ezek a negatív hatások erősebb hatást gyakorolhatnak a gazdaságra.

Ungár Péter arról is beszélt, hogy a jelenlegi környezeti válságért elsősorban pont a kizárólag a növekedést szem előtt tartó, a GDP-t egyedüli iránymutatóként elfogadó felfogás a felelős. Szerinte ennek köszönhetően borult fel az egyensúly természet és gazdaság között, ennek köszönhetően került veszélybe a jövőnk.

A jelenlegi rendszer egyszerűen nem fenntartható, a GDP-növekedés további, még erőltetettebb hajszolása pedig a létező legrosszabb megoldás, márpedig az akkumulátor-nagyhatalmi törekvés pont erről szól

– tette hozzá a politikus, aki szerint ráadásul itt élesen elválik a GDP és a GNP, azaz a bruttó hazai és a bruttó nemzeti termék, hiszen hiába gyártják itt az akkumulátorokat, azokhoz mindent importálnak és mindent exportálnak, így a profitot is kiviszik.

(Borítókép: Ungár Péter 2023. február 4-én. Fotó: Lakatos Péter / MTI)