Transparency International: Magyarországon a jogállamot szinte teljesen felszámolták

A felmérés, amelyet a Transparency International (TI) magyar irodája is készen kap a szervezet berlini központjától, elsősorban érzékeléseket tartalmaz, vagyis üzletemberek és szakértők véleményét összegzi. Az, hogy utolsók vagyunk a listán, egy évtizedes folyamat következménye, amely alatt a jogállamot szinte teljesen felszámolták, a korrupció a rendszer részévé vált − mondta el a Népszavának adott interjúban Martin József Péter, a TI magyarországi ügyvezető igazgatója. 

Bár Romániában, Bulgáriában, Görögországban vagy Olaszországban is óriási probléma a korrupció, van egy tényező, amelynek szempontjából Magyarország rosszabbul áll. A szervezet szerint sehol nincs annyira központosított, felülről vezérelt korrupciós mintázat, mint nálunk.

A szervezet vezetője szerint a magyar államot foglyul ejtették, ami azt jelenti, hogy az állami intézmények többsége nem autonóm módon működik, hanem a központi kormányzat akarata szerint. Ezt úgy oldották meg, hogy

hanem hatalmi és partikuláris üzleti érdekeket. Ez a legnagyobb korrupciós kockázat, mert így számos politikai szereplő, illetve a politikához közel álló üzletember büntetlenséget élvez.

A magyar emberek tudják, hogy korrupt a rendszer, de nem érdekli őket

A szakértő kiemeli, hogy míg sokáig ez teljes egészében így volt, ma már indítanak eljárást kormányközeli szereplők ellen is, de az igazságszolgáltatás, elsősorban az ügyészség még mindig sokszor politikai motivációk alapján cselekszik. A bíróságokon is óriási a kormányzati nyomás, továbbá az intézmények megszállása lehetővé teszi az állam által vezérelt korrupciós csatornák kiépítését. Ezért a korrupció nem a rendszer melléktermékeként, hanem részeként jelentkezik. Az egyik leglényegesebb ilyen korrupciós csatorna a közbeszerzési rendszer, amelynek jelentős része fertőzött a korrupcióval. De ilyen volt a letelepedésiállamkötvény-biznisz, a taopénzek elosztása vagy a friss esetek közül mondjuk a 35 éves koncessziók.

Martin József Péter szerint az uniós források felhasználásával kapcsolatban az a legnagyobb baj, hogy annak ellenére hogy

az egyenlőtlenségek nem csökkentek, a korrupció viszont nőtt.

Az igazgató elmondása szerint az emberek túlnyomó többsége – egy tavalyi Eurobarometer-kutatás szerint –, 91 százaléka tisztában van azzal, hogy súlyos a korrupciós helyzet Magyarországon. Ennek dacára az uniós országok közül Magyarországon a legnagyobb a korrupció toleranciaindexe, vagyis a visszaélések nem ütik át az emberek ingerküszöbét, a Völner–Schadl-ügy sem szült elemi felháborodást.

Nagyjából egy évvel ezelőtt a Magyar Nemzet cikksorozatban mutatta be, hogy milyen módon befolyásolják a Magyarországról a nemzetközi sajtóban megjelenő képet olyan NGO-k, amelyek jellemzően Soros Györgyhöz köthetők, amelyeket a legtöbb esetben a Nyílt Társadalom Alapítvány finanszíroz. A cikksorozat azt állította, hogy a legtöbb NGO kezében tartja a külföldi újságírók irányítását, manipulálják, akár megvesztegetik a sajtó munkatársait. Konkrét példaként az Amnesty Internationalt említették.

Korábban a Makronóm írt arról, hogy korrupt cégek pénzelik a Magyarországot legkorruptabbnak ítélő szervezetet, a Transparency Internationalt.

(Borítókép: Szigetváry Zsolt / MTI)