2024. július 14. 21:00
Spanyolország
Anglia

Lassan eljön a pillanat, amikor Matolcsy Györgynek döntenie kell

D KOS20170123005
2023.02.20. 07:50
Lassan tetőzhet az infláció, amely után sok múlik azon, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) milyen mértékben és hogyan kommunikálva nyúl hozzá a kamatokhoz – nyilatkozták az Indexnek pénzpiaci szakértők. Így további ellentétek jöhetnek a kormány és a jegybank között, hiszen az eltérő nézőpontok mellett Matolcsy György nyilatkozatai után a kapcsolatuk sem túl rózsás.

Számos elemző és a kormány is 2023 elejére várja az infláció tetőzését, komolyabb lejtmenet pedig az elkövetkezendő hónapokban várható. Nemzetgazdasági szempontból fontos foglalkozni azzal is, hogy miként reagálhat a fordulópontra a monetáris politika, ezért az Index elemzőkkel boncolgatta a Magyar Nemzeti Bank lehetséges forgatókönyveit. 

A jegybank számára is kiemelt fontosságú az infláció mérséklődése, azonban a monetáris politikai fordulathoz egyéb tényezők is szükségesek, például, hogy pont kerüljön az uniós források ügyére vagy éppen, hogy javuljon az ország külső egyensúlyi helyzete. Arról nem is beszélve, hogy a jegybanknak nem az a célja, hogy a következő hónapokban csökkenjen az infláció, a monetáris politika időhorizontján 6-8 negyedév alatt kell elérhetővé válnia a háromszázalékos célnak. 

Nagyon összetett a feladat

Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője szerint az, hogy pontosan milyen lépések várhatóak, attól is függ, mi történik a magyar gazdaság más belső és külső egyensúlyi mutatóival, illetve hogy milyen lesz a nemzetközi befektetői hangulat. Feltételezve, az infláció trendszerű csökkenése mellett minden más tényező is az elvártaknak megfelelően alakul, akkor első körben az október közepén bevezetett átmeneti, célzott intézkedések fokozatos kivezetésére kerülhet sor.

Az egynapos betéti gyors tender kamata a meghatározó, effektív kamat ma Magyarországon. Ez 18 százalékon áll. Devizalikviditást nyújtó egynapos eszköze is van a jegybanknak – mely jelenleg ugyanakkor kihasználatlan – 17 százalékos kamattal. Első körben ezeket a kamatokat kezdheti csökkenteni a jegybank, közelítve a 13 százalékos alapkamathoz

– fogalmazott az ING elemzője, aki hozzátette, mindezt azonban jól előkészítve, megfelelően előre kommunikálva kell megtennie, úgy, hogy a monetáris politikai fordulat ne veszélyeztesse a piaci stabilitást.

Virovácz Péter szerint az alapkamat csökkentésére csak azután kerülhet sor, hogy az MNB teljesen kivezeti az átmeneti, célzott eszközeit, az alapkamat csökkentése leghamarabb az év közepe felé valósulhat meg. Nem elhanyagolható annak sem a valószínűsége, hogy a jegybank még ennél is később kezdi el az alapkamat vágását.

Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő portfóliókezelője az Indexnek rávilágított: az a furcsa helyzet Magyarországon, hogy a kormány is és az MNB is szeretné a gazdaságot hozamokon keresztül mozgatni, ráadásul különböző irányokba. Szerinte is először a 18 százalékos jegybanki betéthez nyúlhatnak hozzá, majd ezt követheti a 13 százalékos alapkamat csökkentése. Viszont úgy véli, erre már 1-2 hónapon belül is sor kerülhet, amennyiben az inflációs fordulat valóban bekövetkezik.

Márpedig vélhetően itt van, az élelmiszerárak gyors csökkentése, majd az újságokból immár csökkenő árakról értesülő fogyasztó pszichéje (várakozásai) is ebbe az irányba mutatnak majd. Ami ellenkező irányba hathat, a kormánynak esetleges további stimulatív intézkedései lehetnek, látván a csökkenő inflációt és az erősödő forintot.

A portfóliókezelő úgy véli, a jegybank kommunikációjával eddig se volt probléma, a piac árazása pedig azért nehéz kérdés, mert Magyarországon elég nagy az említett inflációs káosz. Azt azonban nehéz elképzelni, hogy a helyzet látható normalizálódása ne csökkentené idővel a régióban kiugróan magas magyar hozamokat.

Február közepén Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Napi.hu-nak ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy az infláció megtörése türelemjáték. „Fontos a türelmes megközelítés, különösen, ha közben egy gyorsan változó környezetben kell döntéseket hozni. Az alapkamat csökkentésének kérdése nincs a horizonton” – húzta alá.

Milyen lépések jöhetnek még?

Virovácz Péter úgy látja, a jegybank figyelme elsősorban a maginflációra, azon belül is leginkább a havi árváltozási ütem alakulására fókuszál majd. Általában az adatokat éves árváltozásként értelmezzük és mutatjuk be. Ennél sokkal fontosabb azt látni, hogy vajon havi összevetésben milyen mértékben lassul az áremelkedési ütem a nem volatilis tételek esetében vagyis az energia, alkohol- és dohánytermékek, üzemanyag árakulásától eltekintve.

Amikor ez a havi áremelkedési ütem már alacsonyabb lesz, mint az egy évvel korábban ugyanabban a hónapban látott havi infláció, akkor tud a mutató lefelé jönni. Illetve, mielőtt nagy lenne az öröm: ez nem azt jelenti, hogy csökkennek az árak, csak azt jelenti, lassul az áremelkedés üteme. Az ING elemzője úgy látja, az infláció elleni harc megnyeréséről ténylegesen akkor beszélhetünk, amikor a havi maginflációs mutató már csak 0,2-0,3 százalékos árváltozást mér. Ez a szint biztosítja az éves alapon mért 3 százalékos inflációs cél elérését és tartós teljesülését.

A januári adatok szerint a maginfláció még 1,8 százalékos.

A kamatcsökkentés kétélű fegyver: előre kell gondolkozni, és ha túl gyorsan vágja a kamatot a jegybank, akkor lehet, hogy végül nem, vagy csak nagy túlcsúszással lehet elérni a háromszázalékos inflációs célt. Ha pedig túl sokáig tartja nagyon magasan, akkor azzal annyira befékezheti a gazdaságot, hogy végül „túllő a célon”, ez recesszióba és a célnál alacsonyabb inflációs környezetbe kergeti a gazdaságot. Továbbá nem lehet később egyszerre nagyot nyesni, ha elmarad a csökkentés.

Egyelőre úgy tűnik, a jegybank meglehetősen óvatos és türelmes. Ez alapján leghamarabb márciusban kezdheti el azt megemlíteni, hogy ha úgy állnak a gazdasági mutatók, akkor hamarosan el lehet kezdeni beszélgetni a kamatcsökkentésről

– jelezte Virovácz Péter, aki szerint ezt követheti majd néhány még komolyabb kommentár és határozottabb előretekintő iránymutatás, míg végül eljutunk oda, a piacok beárazzák a kamatvágást és az mindenféle piaci sokk nélkül végrehajtható.

Ugyanakkor a piac ebben a tekintetben azonban már meglehetősen előreszaladt, vagy nem történt meg a megfelelő párbeszéd. A vonatkozó pénzpiaci ügyletek alapján kiszámítható, a piac szerint a második negyedévben a jegybank kivezetheti az átmeneti eszközöket és június végére ismét az alapkamat válhat effektívvé. Év végére pedig már árazzák az alapkamat csökkentését is. Jelenleg 11 százalékra jelzi a piac az év végi kamatot.

Kritikus hangok

Korábban nagy visszhangot váltott ki a kormánykritikus gazdaságpolitikai kijelentéseivel Matolcsy György, aki a Magyar Nemzetben egy cikksorozatot is szentelt ennek. Bírálatai a második jegybanki elnöki ciklusának kezdetétől (2019 márciusától) felerősödtek. A decemberi értékelése után a Fidesz-frakció állítólag elutasította azt a jegybanki előterjesztést, hogy az elnök megbízatása élethosszig tartson – ezt az előterjesztést később a MNB cáfolta. Maradt a hatéves ciklus, amely legfeljebb egyszer meghosszabbítható. Így tehát az biztos: Matolcsy György mandátuma 2025. március 3-ig tart.

(Borítókép: Orbán Viktor és Matolcsy György 2017-ben. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)