- Gazdaság
- rezsivédelem
- rezsicsökkentés
- energiaárak
- gázár
- áram
- rezsi
- rezsiszámla
- nagycsaládosok
- energiaválság
Rezsidemográfiai anomália: oda szúrnak, amit a leginkább támogatnak?
További Gazdaság cikkek
- Nyolc és fél milliárd forintnyi nyeremény ütötte valakinek a markát péntek este
- Komoly áremeléseket jelentett be a Magyar Posta
- A kormány közgazdászai szerint valótlanságokat állítanak a lakáspiacról
- Figyelmeztetést adott ki a Nébih, visszahívtak egy szilveszteri slágerterméket
- Kiderült, mennyiért vásárolnak ingatlant a magyarok
Az európai energiaválság okai a 2010 utáni években gyökereznek – mutatott rá a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) felkérésére tartott előadásában ifj. Fekete Gyula. A statisztikus, demográfus ismertette, hogy ebben az időszakban a kontinens egyre több országában erősödött a zöldlobbi, aminek hatására a fosszilis és az atomenergia úgy szorult háttérbe, hogy nem gondoskodtak a kiesett energiaforrások pótlásáról. Példaként említette, hogy 2010 és 2020 között Belgiumban 10, Csehországban 25, az Egyesült Királyságban és Németországban 30, Dániában 40, Görögországban 50, Hollandiában pedig 60 százalékkal csökkent az energiatermelés.
Magyarország a paksi atomerőműnek köszönhetően kimaradt ebből a szórásból – sőt épül a kettes blokk is –, így az energiatermelés korábbi szintje fennmaradt, emellett az ország sokat tett a megújuló energiatermelést szolgáló berendezések létesítése érdekében is. 2020-ban az energiafelhasználás egytizede származott megújuló energiából – jegyezte meg.
A kormány által stabilizált árakon történő energiafogyasztást a növekvő keresetek egyre kisebb hányadából lehetett kigazdálkodni. 2010-ben egy kétkeresős, kétgyermekes háztartás a jövedelme 20 százalékát költötte lakásfenntartásra és háztartási energiára, ez 2020-ban 16 százalékot tett ki.
Szétzilált infrastruktúra
2022-ben egy szétzilált európai energiatermelő infrastruktúra-helyzetbe robbant be az orosz–ukrán háború energiaforrásokat még inkább szűkítő hatása. „Az orosz kőolaj- és gázforrások Európa felé történő elapadása nem csupán a háború természetes következményének tudható be, szabotázsakciók, vezetékrobbantások éppúgy közrejátszottak benne, mint az átgondolatlan szankciók, amik Európát legyengítették, Oroszországot viszont busás többletbevételekhez juttatták” – mutatott rá Fekete Gyula.
Tavaly augusztusban az Európai Unió célul tűzte ki a gázfogyasztás egy éven belüli 15 százalékos csökkentését. Ez nemcsak a lakossági ellátást fogta volna vissza, hanem az ipari termelés és a foglalkoztatottság további fenntartására is komoly veszélyként leselkedett.
Időszerű, ám nem elég körültekintő
Az unió gázfogyasztást csökkentő terve miatt a hazai rezsidíjak újraszabályozása és az energiatakarékosságra történő késztetés időszerű és szükségszerű lépés volt – véli Fekete Gyula. „Ugyanakkor ennek részletei nem határozták meg körültekintően a „túlfogyasztás” fogalmát, emiatt a takarékosságra ösztönző célok azért is lettek részben sikertelenek, mert olyan családoktól várták el az energiafogyasztás csökkentését, akik jövedelmi helyzetük miatt korábban is takarékosan éltek, és olyanok fogyasztását védelmezték, akik még képesek lehettek volna energiatakarékosságra” – mutatott rá az egyenlőtlenségekre a szakember.
A rezsivédelem részleges kivezetése alapján egy átlagos fogyasztó energiaigényét továbbra is a 2022 augusztusa előtti tarifa szerint kielégítik, de az átlag feletti fogyasztást csak jóval magasabb piaci árakon lehet megvásárolni. Fekete Gyula megjegyezte, hogy az etalonnak tekintett, egy háztartásra jutó fogyasztás mint „átlag” a gyermeket nem nevelő kiscsaládosok szükségleteit tükrözi, és nem az egy és két gyermeket nevelő háztartásokét.
A gyermeknevelést szankcionálják a megemelt tarifák
Magyarországon a több évtized óta tartó népességcsökkenés és az alacsony születésszám miatt a 4 millió 700 ezer háztartás 57 százaléka csak egy-két személyes, gyermek nélküli háztartás. Nagy súlyuk meghatározza a rezsiintézkedésben követendőnek tekintett „átlagszintet”, és a négy-öt személyes háztartásokban felmerülő, gyermeknevelést szolgáló energiaszükségletek régi rezsidíjakon történő figyelembevételét ez a „beszorított átlag” teljesen esélytelenné teszi – vezette le Fekete Gyula.
Emiatt a gyermekek ellátását szolgáló főzés, mosás, fürdetés, fűtés és számítógép-használat mind augusztus elseje után megemelt díjakkal terhelt „pocsékolásnak”, „túlfogyasztásnak” minősül. „Végső soron a megemelt energiatarifák többségükben nem az energiapazarlást szankcionálják, hanem pusztán a gyermeknevelést” – tette hozzá.
Tavaly júliusban már előre látható volt, hogy a rezsivédelem augusztustól bevezetett formája inkább megterheli a gyermeknevelő családokat, semhogy segítené, és
ennek várhatóan termékenységet csökkentő következménye lesz.
Az akkor elkezdett és azóta is folytatódó vitákból, megbeszélésekből világos, hogy a gyermekes családok megsegítését nagyon sokan csak jövedelmi eszközök – például adókedvezmények, családi pótlék, anyasági segélyek – révén képzelik el, és nem ismerik fel a fogyasztás vagy a munkavállalás – azaz a termelés – oldalán szükséges családpolitikai eszközök fontosságát. A népesedéspolitika hatékony eszközei nem szűkíthetők le csak jövedelmi intézkedésekre – mondta a demográfus.
20-30 ezres gyerekadó háztartásonként
2022 januárjában egy lakásra 2,14 lakó jutott, az egy főre jutó havi villamosenergia-fogyasztás pedig 98,5 kilowattóra volt. Ezt összeszorozva (2,14 × 98,5) kapjuk meg a havi 210 kilowattóra rezsivédelmi határértéket, amely mértékig fennmaradhattak a korábbi, kilowattonkénti 36 forintos díjak, de efölött 70 forintra növekednek. A vezetékes gáz esetében a havi 144 köbméteres, 102 forintba kerülő fogyasztás a határérték, efölött már 747 forint a köbméterenkénti fogyasztói ár.
A rezsivédelem nem terjedt ki a rendszerhasználati, készenléti díjakra, emiatt nagyon sok háztartásnál 8-10-szeresére is növekedtek ezek a díjak. Az áremelést azzal indokolták, hogy – például a villamosenergia-termelő és -szolgáltató vállalatoknál – a villamosenergia-termelés közel egytizedét felemészti az erőművi önfenntartás energiaigénye, és ezt a hálózati (áramtovábbítási) veszteséget már nem rezsivédett áron számlázták ki a fogyasztóknak.
Az egy- és kétszemélyes háztartásokra szabott rezsivédelem előnyeit csak részben vehetik igénybe a többgyermekes (három-, négy-, ötgyermekes) háztartások. Esetükben a háztartás harmadik vagy negyedik személyének – aki többnyire gyermek – energiafelhasználását villamos energia esetén kétszeres, gázfogyasztás esetén hétszeres tarifa terheli.
Ezért a gyermekes családok a gyermekeik energiaigénye miatt értelemszerűen a »túlfogyasztó« kategóriába kerülnek, és háztartásonként havonta akár 20-30 ezer forintot elérő »gyermekadót« kénytelenek viselni
– mutatott rá Fekete Gyula.
„Sajnálatos a rezsivédelemnek az a szemlélete, hogy egy négy-öt gyerekes családnak ugyanakkora mennyiségű rezsivédett villamos energia áll a rendelkezésére, mint egy kétszemélyes háztartásnak. Az átlagszintig megkívánt takarékossági követelményt egy nagyobb család nem tudja teljesíteni, azaz gyermekeik fűtött helyen tartása, tisztálkodása, étkezése és öltözékük tisztán tartása érdekében kénytelenek drága, piaci áron megvásárolni gyermekeik villamosenergia-szükségletét” – fogalmazott.
A nagycsaládosok az első és a második gyermek után ugyan nulla, de a harmadik gyermek után évi 600 köbméter, a negyedik és további gyerekek után évi 300 köbméter, rezsivédett áron elszámolható fogyasztási kerethez jutottak. Fekete Gyula szerint gyermekenként 25 köbméter rezsivédett többletfogyasztási keret biztosítása lenne kívánatos.
„Gyakran olvasható és hallható, hogy az energiaárak új számítása esetén a háztartások kétharmadának nincs és nem is lesz érdemleges többletkiadása. Ez igaz lehet, hiszen a háztartások 57 százaléka eleve egy- vagy kétszemélyes háztartás, és a nagyobb háztartások közül a hozzájuk csapódó szegényebbekkel – akik eddig sem fogyasztottak sok energiát – kétségtelenül összejön egy áremelések által alig érintett kétharmados arány. Csakhogy ez azt jelenti, hogy az áremelés döntő terhe szükségszerűen a nagyobb, a három-, négy-, ötszemélyes, azaz a gyermeket vagy gyermekeket nevelő háztartásokra hárul” – hangsúlyozta a szakértő.
Mai formájában a rezsivédelemből a pazarló fogyasztók helyett többnyire a gyermeket nevelő családok maradnak ki.
A gázszolgáltató vállalatok jelentése szerint 2022 őszén a 3,6 millió fogyasztói hely közül 2,6 millió fizetett rezsivédett pozícióban, egymillió túlfogyasztó volt. Fekete Gyula szerint tekintettel arra, hogy az 1 millió 130 ezer gyermekes család mintegy tizede nem gázfogyasztó, az egymillió, „túlfogyasztónak” tekintett háztartás túlnyomó többsége olyan gyermekes család lehet, amelynek nincs lehetősége takarékoskodni.
Születésszám-visszafogó hatás
A 2010 utáni családtámogató intézkedések eredményeként a teljes termékenységi mutató – ami azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet – a 2010-es 1,24-ről 2021-ig 1,59-re emelkedett. „Volt értelme ezeknek az intézkedéseknek, de még sokat kell tennünk annak érdekében, hogy elérjük a teljes termékenységi mutató 2,1-es nagyságát, amely esetben már megelőzhető lenne a népesség ma tapasztalható csökkenése” – hangsúlyozta Fekete Gyula.
Sajnos ez az évtizedes javuló folyamat került végzetes veszélybe 2022-ben egy, a gyermekes családok életkörülményeit súlyosan romboló rezsiár-intézkedés miatt. Tavaly nyáron, amikor egyértelművé vált, hogy a gyermeknevelés energiaszükségletét büntetőtarifával szankcionáló energiaárakon nem lehet változtatni, akkor már okkal félhettünk attól, hogy a teljes termékenységi mutató addig javuló helyzete megtorpan, sőt nagy valószínűséggel romlani fog
– fogalmazott a statisztikus-demográfus.
Brutális pénzeket emészt fel a rezsivédelem
A mai árképzés valóban bünteti a gyermeknevelés energiaellátását, de még így is alacsonyabb, mint az Európában érvényes piaci ár – jegyzi meg Fekete Gyula. 2022 szeptemberében Budapesten 9 eurócent volt egy kilowattóra rezsivédett áram, míg Párizsban 28, Prágában 51, Berlinben 55 eurócent.
Földgázvásárlás esetén már nem ennyire előnyös a gyermekesek helyzete. Budapesten 4 eurócent volt egy kilowattóra rezsivédett gázenergia, Párizsban 11, Prágában 20, Berlinben 23 eurócent. Ha a budapesti gyermekek energiaigényét csak hétszeres árból – azaz 28 eurócentből – lehet biztosítani, akkor ez az ár mintegy 20-30 százalékkal meghaladja a prágai vagy a berlini tarifát.
A magyar állam óriási összegeket költ rezsivédelemre. 2023-ban a Rezsivédelmi Alap 2610 milliárd forintból gazdálkodhat. Magyarországon minden család havonta az energiaár-támogatáson keresztül 181 ezer forint támogatást kap, ez körülbelül 450 euró egy hónapban.
(Borítókép: Index)