Jól teljesít az informatikai-kommunikációs szektor, a magyar gazdaság húzóágazata is lehet

2023.03.01. 17:41
A magyar gazdaság egyik húzóágazata lehet az IKT-szektor, hiszen a hazai bruttó hozzáadott érték több mint 7 százalékát adja, és csaknem 250 ezer munkavállalót foglalkoztat – állapította meg 2022 végén készített kutatása alapján a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Csak kevés a szakember.

Az MTI-nek szerdán eljutatott közlemény szerint a tavaly decemberben zárult kutatás célja az volt, hogy átfogó képet adjon a magyarországi IKT-szektor (információs és kommunikációs technológiák) működéséről, nemzetgazdaságban betöltött jelenlegi és jövőben várható szerepéről.

A felmérésbe bevontak legalább három embert foglalkoztató, főtevékenységük alapján az IKT-szektorba sorolt, 190 véletlenszerűen kiválasztott céget is. Ez alapján megállapították, hogy

az elmúlt három évben a magyar IKT-cégek 62 százalékának nőtt összességében az árbevétele, 30 százalékuknak mindhárom évben, ami jól mutatja a szektor válságállóságát.

Az árbevétel-növekedés elmaradásáért a vállalkozások 53 százaléka a megnövekedett működési költségeket (például emelkedő energiaárak, árfolyamváltozásból fakadó kedvezőtlen hatások) okolta, de a megkérdezettek több mint harmada szerint ebben a változékony magyarországi szabályozási környezet és az ellátási láncok akadozása is közrejátszott.

Arra is kitértek, hogy a szektor további fejlődését számos tényező – szabályozási és innovációs környezet, adózási előírások hektikus változásai, az ellátási láncok szakadozása – egyszerre nehezíti. Azonban ezek közül is kiemelkedik

az iparágat hosszú ideje sújtó és dinamikáját tekintve egyre növekvő informatikusmunka-erőhiány.

Hozzátették, hogy bár a hiányt a vállalkozások és az oktatási rendszer (felsőoktatás és felnőttképzés) számos eszközzel törekszik mérsékelni, az olló a kibocsátás és a valós munkaerőpiaci igények között továbbra sem látszik zárulni, sőt; néhány éven belül egyes prognózisok szerint

további, több tízezer informatikus hiányozhat a magyar munkaerőpiacról.

Mindezek miatt a vállalkozások elsősorban a kiszámítható és stabil szabályozási, valamint adózási környezetet, az adminisztratív terhek jelentős csökkentését, továbbá a megfelelő mennyiségű és minőségű szakembert biztosító oktatási rendszer kialakítását várnák el a kormányzati szakpolitikától.

Az iparág stabil jövőképét mutatja, hogy a kutatásban megkérdezett vállalkozások több mint 70 százaléka tervez az alaptevékenységéhez kapcsolódó beruházást a következő 3–5 évben, de digitalizációs célú fejlesztések (ideértve az ipar 4.0-fejlesztéseket) is 50 százalék feletti arányt értek el – olvasható a Századvég kutatásában.