Alkotmánybíróság: nem alkotmányellenes a Dunaújváros körüli gazdasági övezet

További Gazdaság cikkek
-
Debreciner: Több vízhez jutnak Debrecenben az akkugyárak, mint a kiszáradó tavak
- Lipők Sándor: A települések kétharmada a szolidaritási hozzájárulás nyertese
- Óriási pénzek mozdulhatnak meg: a miniszterek ide adhatják le a vagyonukat
- Meglepő dolgokra licitálhatnak a NAV árverésén
- Donald Trump padlógázra lépett, így hat a visszatérése Magyarországra
Az Alkotmánybíróság csütörtökön közzétett határozata szerint nem érte Alaptörvénybe ütköző sérelem Dunaújvárost a közeli településeken kialakított különleges gazdasági övezet miatt – írja a hvg.hu.
A kormány 2021-ben döntötte el, hogy Göd után másodikként Fejér megyében hoz létre különleges gazdasági övezetet, amely az iváncsai akkumulátorgyárat és a török Yaris Kabin 6,5 milliárd forintos mezőgazdasági gépalkatrészüzemet, valamint a rácalmási Hankook gumigyárat és annak raktárbővítését is magában foglalja.
A döntéssel azonban Dunaújváros több milliárd forintos adóbevételtől esett el, mivel az övezetből befolyó iparűzési adók egy 2020-as törvény értelmében nem a települési, hanem a megyei önkormányzatokhoz kerülnek. A város azonban az Alkotmánybírósághoz fordult. A polgármester szerint ezzel a lépéssel minden egyes dunaújvárositól 100 ezer forintot vesznek el.
A lap beszámolója szerint csütörtöki határozatában a testület megállapította, hogy az önkormányzat érintettsége nem bizonyított, mert az Iváncsa önkormányzatával, a helyi iparűzési adóbevétel egymás közötti megosztásáról kötött ingatlanfejlesztési keretmegállapodás nem nevez meg konkrét ingatlanokat, csak „érintett területről” szól.
Az Alkotmánybíróság döntése szerint a Dunaújváros tulajdonában lévő, de Rácalmás területén lévő két út esetében nem történt tulajdonosváltás, tehát nem kisajátítás történt. A város tehát a két út területén továbbra is adóztathat, a beszedett helyi adó teljes egészében őt illeti meg.
Az ab szerint Dunaújváros Tulajdonhoz való joga nem üresedett ki, csak „közérdekből, arányoskorlátozás alá került”.
Sőt, a testület úgy látja, hogy az „övezet kialakításával megvalósításra kerülő munkahelyteremtés, valamint az azzal együtt járó infrastrukturális fejlesztések közvetve jelentős gazdaságélénkítő hatást képesek gyakorolni a közép-dunántúli régióra, csökkentve ezzel a térség gazdasági versenyhátrányát”. Ezért az Alkotmánybíróság a város panaszát elutasította.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)
