2024. június 19. 15:00
Horvátország
Albánia
Volksparkstadion II. forduló
2024. június 19. 18:00
Németország
Magyarország
StuttgartArena II. forduló
2024. június 19. 21:00
Skócia
Svájc

Nem csökken a csokinyuszik ára, de a minőségről így sem mondunk le

GettyImages-483710371
2023.03.29. 15:44
Az átlagos, 40 százalékos élelmiszer-infláció alatt marad 20 százalékkal a csokoládék, kekszek, cukorkák drágulása, de a minőségi elvárásokból az árrobbanás ellenére sem mondanak le a magyarok. A gyártók az ünnepre akciókkal nem készülnek, inkább új ízesítésekkel, csomagolással próbálják vonzóbbá tenni édesipari termékeiket, amiből húsvétkor még mindig a csokinyúl, majd a csokitojás a legnépszerűbb – hangzott el a Magyar Édességgyártók Szövetségének húsvét előtti kerekasztal-beszélgetésén.

„A háborúk és a válságok alatt is fogyasztottak az emberek kekszet vagy csokoládét, az alapanyaghiány vagy a szállítási nehézségek ellenére sem szűnt meg a gyártásuk, az édesipar ugyanis mindig tudott alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, az alapanyaghiányt bizonyos összetevők pótlásával biztosították” – emelte ki csokoládétörténeti előadásában Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója.

Az oltásig nem mertünk édességet enni

Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára emlékeztetett arra, hogy a szektor is túl van néhány vészterhes időszakon, a 2008-as recesszió, majd a 2011-ben a népegészségügyi termékadó (neta) bevezetése, majd 2020-ban a pandémia is jelentősen, 20-25 százalékkal visszavetette az édességek iránti keresletet, ami az oltások bevezetésével, 2021-re stabilizálódott. 

A szövetség arra is kitért: annak ellenére hogy dráguló piacról van szó, az átlagos, 40 százalékos élelmiszer-infláció alatt maradt az édességek nagyjából 20 százalékot kitevő áremelkedése. A gyártók kiadásai jelentősen nőttek, a minimálbérrel összefüggő munkabérköltségek, az alapanyagárak és a neta emelkedése miatt.

Így spórolnak a csokin a magyarok

Ennek ellenére felmérésük szerint az emberek magasabb áron is megveszik a kedvelt csokoládét, a vásárlók 49 százaléka felelt úgy, hogy a minőségről nem mond le, inkább ritkábban, kisebb mennyiségben vásárolja az adott terméket, ami tavaly húsvétkor 200 tonnával kevesebb, 800 tonna eladását jelentette. „A fogyasztó racionalizál, ha azt látja, hogy 10 dekagramm csokoládészelet drágább, mint 10 dekagramm táblás csokoládé, akkor az utóbbit veszi meg” – mondta Intődy Gábor arra a kérdésre, hogyan spórolnak a csokoládén a vásárlók. 

A 2022-es év 1-4 százalékos forgalmi visszaesését az árak meredek emelkedésével magyarázzák, ugyanakkor volt egy nyertese az édességiparnak, a jégkrémek forgalma tavaly 5 százalékkal emelkedett 2021-hez képest. A szövetség főtitkára rámutatott: olyan termékről beszélünk, aminek kereslete erősen időjárásfüggő, mivel a klímaváltozás miatt növekedett a meleg napok száma, több fagylaltot, jégkrémet vásároltak az emberek, mint a korábbi években. Intődy Gábor kiemelte, hogy a hűtött tárolási és szállítási feltételeket igénylő termék ára jelentősen emelkedett az energiaköltségek miatt, ugyanakkor a piac bizakodó, arra számítanak, hogy stagnálnak az energiaárak.

A nyúl a tojás előtt van

Húsvétkor a csokinyúl népszerűsége töretlen, de vásárolt mennyiségben közel jár hozzá a csokitojás, a magyarok 52 százaléka választja előbbit, míg 49 százalék az utóbbit emeli le a polcról ünnepi ajándéknak. A Magyar Édességgyártók Szövetségének kerekasztalán elhangzott, hogy tömeges akciókra nem lehet számítani, az árakon nem csökkentenek a gyártók a kiemelt időszakban, inkább új színekkel, csomagolással, különleges ízesítéssel próbálnak kedvezni a vásárlóknak.

Idén is 20 százalékos áremelkedésre lehet számítani a húsvéti édességek tekintetében

– árulta el Intődy Gábor az Index kérdésére.

A sós-édes kombináció egyre keresettebb, szinte minden gyártó kínál sós-karamellás terméket. Egyre több csokoládéba kerül úgynevezett liofilizált gyümölcs, azaz fagyasztva szárított, ami koncentrált ízélményt eredményez.

Cukor- és laktózmentes csokoládékból is egyre több van, már találni csokinyusziból is ilyeneket. A magyarok tíz százaléka cukor-, míg további 10-16 százalék tejmentes csokoládét tesz a kosarába. Intődy Gábor arra is kitért, hogy egyre nagyobb az igény a természetes édesítőszerek használatára, ami magasabb előállítási költségeket vonz magával, csakúgy, mint az egyre szigorodó környezetvédelmi elvárásoknak való megfelelés. 

Pasztellfagyi, 3D nyomtatott és menzeszcsoki

Színezés tekintetében a jégkrémeknél, cukorkáknál a pasztell most a legújabb trend. Az édességgyártásban is alkalmaznak már olyan innovációkat, mint a 3D-s nyomtatás, igaz, magas költsége miatt csak Belgiumban egy helyen lehet névvel és perszonalizált mintával nyomott csokoládét készíteni. Az új termékek sorában már van a menzeszpanaszok enyhítésére szolgáló, vitaminokkal dúsított csokoládé is. Fenntarthatósági szempontok miatt kísérleteznek papíralapú csomagolással.

Az édességiparban a jelenlegi évben azzal számolnak, hogy az energiaköltségek csökkenését nem követi az alapanyagárak esése, ami inkább stagnál. Prognózisuk szerint a forgalom visszaesése nem lesz olyan jelentős, mint a 2008-as recesszióban, nem számítanak elhúzódó válságra. 

(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)