Példátlan profitra tettek szert a magyarországi cégek, miközben a lakosságot az infláció nyúzta

Az MNB inflációs jelentéséről a Világgazdaság számolt be. A lap azt írta:

Az MNB-jelentésből ugyanis az derült ki, hogy a vállalati profitok a tavalyi negyedik negyedévben Magyarországon nőttek a harmadik legnagyobb mértékben az EU-ban. Ebből arra lehet következtetni, hogy bár akkor a megemelkedett energiaárak miatt sok vállalkozásnak le kellett húznia a rolót, de azok, akiket a válság kevésbé érintett (vagy talpon tudtak maradni), nagyon nagy hasznot tehettek zsebre.

A Világgazdaság szerint viszonylag kevés vállalkozás dőlhetett be, mivel a munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony maradt a jelentés szerint. Ellenben az feltűnő, hogy az infláció tavaly szeptember óta folyamatosan 20 százalék fölött van, és elképzelhető, hogy ebben nagy szerepe van a cégek költségnövekedés fölötti áremelésének is (amelynek az a célja, hogy a vállalatok minél több profitot tehessenek zsebre).

Mint a lap írta, a jegybank szakemberei már tavaly decemberi inflációs jelentésükben is felfigyeltek erre a jelenségre: akkor a szállítás-raktározás területén 84, a feldolgozóiparban 50, de még a válság hatásainak igencsak kitett kereskedelem és turizmus ágazatban is 25 százalékkal emelkedtek egy év alatt a profitráták.

Lényegében most pótolták be az elmúlt évek elmaradt áremeléseit a hazai vállalatok – mondta erről a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, hozzátéve: a Covid-járvány előtt robogott a gazdaság, nőttek a bérek, pörgött a belső kereslet, ezért senki nem volt rákényszerítve, hogy elkezdjen árat emelni, aki egy kicsit is hatékonyabb és ügyesebb volt, az volumenből is tudott profitot növelni.

„Ezt a széket rúgta ki alóluk a Covid-válság, egész egyszerűen a torta már nem tudott tovább bővülni” – foglalta össze az elemző, hozzátéve: a járvány utáni helyzetben, amikor mindenki emelkedő költségekkel szembesült, a cégek egyből áremelésbe kezdhettek, főleg úgy, hogy a korábbi verseny hirtelen megszűnt.

Idén ezzel ellenkező tendencia mehet végbe 

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője mindeközben az erőteljes belső keresletre és az olcsó finanszírozásra vezette vissza a jelenség okait. Szerinte tavaly az év első kilenc hónapjában nem szakadt be a fogyasztás, és vélhetően az is szerepet játszott a drasztikus áremelésekben, hogy a vállalkozások minden lehetséges, a jövőben várható költséget igyekeztek beépíteni az árakba.

Hozzátette, hogy idén mindennek az ellenkezője következhet be a kereslet visszaesése miatt:

Nagy kérdésnek nevezte, hogy az élelmiszerüzletekben ennek a hatását látjuk-e már, de szerinte az jól látszik, hogy elindult egy olyan verseny, amely az inflációt is lejjebb húzhatja, és természetszerűen járhat együtt a vállalati profitráták mérséklődésével.