A K&H ifjúsági indexének tanulmánya a fiatalok pénzügyi helyzetét vizsgálja, és rámutat, hogy
- a megtakarítással rendelkező fiatalok közel 38 százalékának csak 1 hónapra,
- 23 százalékának 3 hónapra,
- míg 26 százalékának legfeljebb fél évre elegendő tartaléka van mindenfajta bevétel nélkül.
- A 30 év alattiaknak csupán 13 százaléka rendelkezik legalább egy évre elegendő tartalékkal.
A tanulmány megállapítja, hogy a megtakarítási képesség csökkenésében szerepet játszhat a mindennapi kiadások növekedése, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy már diákként fontos lenne gondolni a megtakarításokra.
Az árakat látva kifordulunk a boltból
Az infláció miatt drasztikusan, 10,1 százalékkal visszaesett a kiskereskedelmi üzletek forgalma is, főleg élelmiszerből, üzemanyagból és műszaki cikkekből vásároltak kevesebbet a magyarok. A kiskereskedelem ezzel a vártnál is jóval nagyobb mértékben esett vissza – reagált Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője a KSH friss kiskereskedelmi forgalmi adataira.
A szakértő rámutatott, hogy az élelmiszerüzletek forgalma 8,6 százalékkal csökkent éves alapon, amit a magas, 40 százalékot meghaladó élelmiszer-infláció magyaráz. Ez tehát azt jelenti, hogy
az egyes termékeknél (sajt, vaj) megjelenő árcsökkentések nem tudták mérsékelni az élelmiszerüzletek forgalmának visszaesését.
A mérséklődésben ugyanakkor a ténylegesen alacsonyabb mennyiségű fogyasztás mellett jelentős szerepe lehetett a lefelé vásárlásnak is: a fogyasztók az alacsonyabb rendelkezésre álló jövedelem miatt inkább keresik a rosszabb minőségű, olcsóbb termékeket – világított rá Regős Gábor.