Már látszik a kormány jóslata, de csak ha nagyítóval nézzük

Egy év alatt, tavaly márciushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 42,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a leginkább a tojásé (74,0 százalék), a tejtermékeké (72,8 százalék), a vaj és vajkrémé (68,0 százalék), a kenyéré (67,0 százalék), az édesipari lisztesárué (66,2 százalék), a sajté (60,6 százalék), a száraztésztáé (53,9 százalék), a tejé (50,4 százalék) és a péksüteményeké (48,0 százalék). A termékcsoporton belül a liszt (9,7 százalék) és az étolaj (3,9 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben.

A tartós fogyasztási cikkekért 11,2, ezen belül az új személygépkocsikért 20,7, a fűtő- és főzőberendezésekért 19,6, a konyha- és egyéb bútorokért 18,9, a szobabútorokért 16,7 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 19,7, ezen belül a szeszes italok 27,4 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 62,3, a mosó- és tisztítószereké 35,8, a testápolási cikkeké 28,1, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,9 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 26,9 százalékkal drágultak. A szolgáltatások díja 13,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 35,7, a sport- és múzeumi belépők 27,7, az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 26,4, a belföldi üdülés, illetve a járműjavítás és -karbantartás egyaránt 24,4, a lakásjavítás és -karbantartás 20,6 százalékkal került többe.

Van, ahol még tart az áremelkedés

Egy hónap alatt, februárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,8 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 1,5 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 6,1, a kávé 5,1, az alkoholmentes üdítőitalok 4,5, a büféáruk, illetve a csokoládé, kakaó egyaránt 2,6, az éttermi étkezés 1,6 százalékkal. Ugyanakkor a sajt 3,7, a vaj, vajkrém 3,1, a száraztészta 2,3, a péksütemények 1,2, a tej 0,8 százalékkal olcsóbb lett.

A járműüzemanyagok ára 2,6 százalékkal csökkent. Az állateledelek 7,0, a mosó- és tisztítószerek 2,1, a virág és dísznövény 1,9 százalékkal többe került. A szolgáltatások átlagosan 1,9 százalékkal drágultak, ezen belül a telefon- és internetszolgáltatások 8,4, a tv-előfizetések 6,5, a taxi 4,6, a belföldi üdülés 3,2, a testápolási szolgáltatások 2,1 százalékkal.

Kellemetlen meglepetés

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint ismét kellemetlen meglepetést okozott az infláció. „Habár a fő inflációs mutató alacsonyabb lett márciusban, mint a februári érték, némi túlzással élve a csökkenés statisztikai hibahatáron belüli. A mindösszesen 0,2 százalékpontos mérséklődést követően tehát 25,2 százalékon állt márciusban az éves bázisú inflációs mutató. Erre aligha lehet rásütni azt a bélyeget, hogy érdemi változás zajlik az inflációs folyamatokban. A piaci konszenzushoz és az ING előrejelzéséhez képest is magasabb lett az adat” – összegezte.

A jelentősebb meglepetést a feldolgozott élelmiszerek és a szolgáltatások okozták. Előbbi már csak azért is jelentős meglepetés, mivel az elmúlt hetekben a sajtó az élelmiszerek árcsökkenésével, az áruházláncok marketingfogásnak beillő akcióival volt tele. Ehhez képest az élelmiszerek havi alapú áremelkedése továbbra is 1,5 százalékos volt márciusban, szemben az 1,7 százalékos februári mértékkel. „Alig látható tehát változás” – húzta alá.

Januárban azt mondtuk, hogy meglehetősen rossz irányt vett a fő inflációs mutató összetétele és bár ebben a február enyhülést hozott, úgy tűnik a trendek mégis inkább a kedvezőtlen januári folyamatok felé húznak. Jelenleg ugyanis lényegében a maginflációs kosáron kívüli, gyakori árváltozással jellemezhető tételek húzzák lefelé az inflációt, miközben a tartósabb inflációs folyamatok erősödnek. Erre utal az is, hogy a maginfláció havi és éves alapon egyaránt gyorsult.

Virovácz Péter szerint ez alapján már kevésbé magabiztos az a kijelentés, hogy láttuk az infláció csúcsát. Maginflációban ugyanis úgy tűnik, ez a korábbi kijelentés mégsem állta meg a helyét. Ráadásul az első negyedév folyamatait figyelve egyre inkább irreális a kormányzati 15 százalékos inflációs előrejelzés. Az idei év egészét nézve az ING továbbra is a tavalyit érdemben meghaladó, 19 százalék körüli átlagos inflációt vár – emelte ki az elemző, majd hozzátette: ugyanakkor még mindig úgy látjuk, hogy van esélye annak, hogy az év végére 10 százalék alá mérséklődjön az áremelkedési ütem. A tartósan magas inflációs környezet veszélye ugyanakkor nem hárult el.

(Borítókép: LordHenriVoton / Getty Images)