Példátlan feladatot kapott a kormány, de másnak is vannak lapjai

Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium államtitkára a makrogazdasági kilátások értékelése előtt kiemelte, hogy a koronavírus-járvány után a magyar gazdaság olyan számokat produkált, amelyek messze felülmúlták az uniós átlagot. Kiemelte, hogy a 2021-es 7,1 százalékos GDP-növekedést a tavalyi évben egy 4,6 százalékos növekedés követte. Ezt a lendületet törte meg a háború, és az így kialakult inflációs helyzet.

Az államtitkár az Indexnek kiemelte: az elmúlt két év gazdasági növekedését úgy sikerült elérni, hogy közben az Európai Unió országai által elhatározott és meghatározott helyreállítási pénzek – ez pont azt hivatott segíteni, hogy a járvány miatt kialakult gazdasági válságból az országok gyorsan és hatékonyan kilábaljanak – Magyarországra még nem érkeztek meg.

Brüsszel nem segített abban, hogy a gazdasági nehézségekből gyorsabban kijöjjünk. Joggal feltételezhetjük, a növekedési számok látványosabbak lettek volna, ha a pénzek megérkeznek

– összegezte az államtitkár, majd hozzátette: a tavaly kirobbant háború, majd annak következtében kialakult energiaválság és magas inflációs környezet tovább fékezte a gazdasági növekedést.

Nem lehet recesszió

A Pénzügyminisztérium államtitkára lapunknak kitért arra, hogy számos elemző az európai országokban recessziót vár, de Magyarországon ez a helyzet nem áll fenn. A kormányzat 1-1,5 százalékos növekedéssel számol, és úgy számol, az ország növekedésében ez lehet a legalacsonyabb érték.

Tehát innentől kezdve újból visszatérhetünk a 4 százalék körüli növekedési pályára. Ám az is fontos – igyekezett Tóth Tibor leszögezni –, hogy egy világjárvány után újra tankok dübörögnek és háború pusztít Európában. Így nehéz kijelenteni egyértelműen, hogy nem lesz újabb külső sokk.

Ha azt feltételezzük, a továbbiakban minden külső körülmény adott lesz, akkor az látható, hogy az idei év tartogatja a legnagyobb kihívást. „Egyszerre kell megőrizni azt az optimális állapotot, hogy a gazdaság növekedési pályán maradjon, és emellett radikálisan le kell törnünk az inflációt. Ezt a kettős célt egyszerre elérni nehéz feladat” – fogalmazott az Indexnek.

Az egy számjegyű infláció a cél, és ezt továbbra is tartjuk. Emellett olyan célzott intézkedések kellenek, amelyek abba az irányba mutatnak, hogy a gazdasági szereplők érezzék, az optimális növekedésnek helye, illetve tere van.

Tóth Tibor kitért a vállalatok energiaracionalizálásra felhasználható támogatásokra is. „A cégek a legnagyobb problémának az elszálló energiaárakat emelték ki. Értelemszerűen, ha ezekkel a forrásokkal energiaracionalizálást hajtanak végre, az már egy óriási segítség nekik” – nyilatkozta lapunknak.

Az államtitkár szerint a másik ilyen kardinális pont a külföldi beruházások (FDI) ütemének fenntartása. „A tavaly elért 6,5 milliárd eurós FDI-érték abszolút rekord. Az előzetes várakozások szerint idén remélhetőleg egy újabb rekord lesz – annak ellenére, hogy gazdasági nehézségekkel küzd egész Európa, és háború dúl a kontinens keleti felén. Ez lehetővé teszi, hogy a hazai és a külföldi vállalkozások egymást kölcsönösen fejlesztve berobbantsák az ország gazdaságát a jövőre” – húzta alá.

Minden ország, valamint a gazdasági szövetségek is folyamatosan versenyeznek egymással. Érdemes látni, hogy az európai versenyképesség egy olyan modellen alapult, amelyben a vén kontinens képviselte a technológiát, a gyártást és a legfejlettebb rendszereket. Ehhez a szükséges energiát Oroszország biztosította.

„Azzal, hogy kitört a háború és Brüsszel a szankciós politikát választotta, Európa radikálisan és azonnal elvágta magát a keleti energiahordozóktól, és ugyanilyen gyorsan sérült a versenyképessége. Egy viszonylag enyhe télnek köszönhetően az energiabiztonságot fenntartotta Európa, de az alternatív energia, ami pótolta az orosz energiahordozókat, egy jóval magasabb, adott esetben extrém áron érkezett meg. Ennek az igazi árát most ott látjuk Európa-szerte az inflációs adatokban” – emelte.

„A magyar kormánynak az a dolga, hogy a saját nemzeti megoldásait úgy hozza létre, hogy a versenyképessége jelentősen javuljon. Ennek érdekében megőrizzük a kedvező adópolitikánkat, a politikai és gazdasági stabilitásunkat, valamint a befektetőbarát környezetet” – mondta.

Az inflációnak vannak pozitív hatásai?

Az államtitkárnak felvetettük, hogy egyes elemzések és elemzők rendre azt taglalják, hogy rövid távon kifejezetten jó az államadósságnak, ha inflálódik, illetve ennek hatására növekednek az állam bevételei is. A kormánytisztviselő erre úgy reagált, hogy egy kormányzatnak soha nem lehet célja az adósság gerjesztése és annak elinflálása.

Fontos leszögezni: ez a fajta infláció egyértelműen a háborúnak tudható be. Ha az infláció miatt nőnek is az állam bevételei, érdemes kiemelni, hogy ennek mértékében növekednek a kiadások is. Ez jól látható az inflációt követő nyugdíjak növekedésében, és abban, hogy mekkora energiaszámlát fizet most az ország. És akkor még arról nem is beszéltem, hogy a szankciós infláció miatt csökken a háztartások fogyasztása, hiszen nem tudnak annyit költeni, így kevesebb adóbevétele lesz az államnak.

Ráadásul a monetáris politika – a gazdasági tankönyveknek megfelelően – az inflációra rendre magas kamatkörnyezettel válaszol. Ez pedig további terheket ró az állam kamatkiadásaira is.

Tehát minél magasabb az irányadó kamat, annál több az állami kiadás. „Ugyanakkor ebben az a jó hír, hogy az a magas kamatkiadás, amit az állam most kénytelen fizetni, egyre növekvő mértékben kerül a lakosság számára megfizetésre, hiszen az inflációt követő állampapírok óriási népszerűségnek örvendenek. Ezek a kamatok, amit az állam fizet, most az állampapírok után egyre nagyobb részben a magyar lakossághoz, nem pedig külföldre vándorolnak” – mondta lapunknak Tóth Tibor.

Hogy lehet szankciós inflációról beszélni?

Az Index korábban több cikkben is foglalkozott azzal, hogy az infláció természete eltér Amerika és Európa esetében. Míg az előbbinél a kereslet, az utóbbinál a kínálati oldal fűti. Ennek ellenére Európa rendre kamatemeléssel válaszol, holott közgazdasági törvény, hogy erre a problémára nincs ennek a lépésnek akkora hatása.

A két inflációnak semmilyen köze nincs egymáshoz. Az európai infláció az energiaáraknak és a brüsszeli szankcióknak köszönhető. Alapvetően érdekes, hogy mindkét kontinens kamatemeléssel válaszolt. Ugyanakkor jól látható ebben is, hogy egy kormánynak nem lehet érdeke az infláció. Az EKB és a FED is – függetlenül a kiváltó októl –, ha azt látja, hogy inflációs veszély van, akkor agresszív kamatpolitikával küzd ez ellen

– emelte ki az államtitkár.

A kérdésünkre, hogyan beszélhetünk szankciós inflációról, ha a büntetőintézkedések életben vannak, de már csökken az infláció, Tóth Tibor elmondta, hogy az infláció a szankcióknak köszönhetően nőtt meg, független attól, hogy az év hátralevő részében ez csökkenni fog. Látható, hogy mikor robbant be az infláció. Hogy az energiaárak megnyugodtak az előző évhez képest, az annak köszönhető, hogy az ellátásbiztonsági kérdések sikeresen megoldódtak. „Tavaly, amikor német piaci szereplőkkel beszéltem, azt mondták, egy dologban reménykednek, hogy enyhe lesz a tél. Ez a várakozásuk bejött, de az infláció ettől függetlenül ennek köszönhető. Az infláció csökkenésének az oka egyértelműen a kormány lépései” – fogalmazott az államtitkár.

Tóth Tibor államtitkár a napi.hu május 26-i konferenciájának egyik kiemelt előadója. Előadásának címe: A magyar államháztartás válságok idején. A nagy érdeklődéssel várt konferencia előadói lesznek még: Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank  közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője, Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető makrogazdasági elemzője, Lentner Csaba közgazdász professzor, Pogátsa Zoltán közgazdász, Sulcz Gábor kriptoszakértő,  Szabó László, a HOLD Alapkezelő Zrt. felügyelőbizottságának elnöke,  Takáts Előd, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora  és Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.