Gyászos kép a fizetésekről, ezért ér kevesebbet a magyarok kenyere

2023 februárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 531 200 volt, ez 0,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Kiemelték, hogy az átlagkereset változását jelentősen befolyásolta a 2022 februárjában kifizetett fegyverpénz, enélkül 14,8 százalékponttal lenne magasabb a bruttó átlagkereset növekedése, a nettóé pedig 15,2 százalékponttal.

A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 366 400 forint volt. Ennél is érdekesebb adat a reálkeresetek alakulása, amely azt jelenti, hogy mennyi terméket és szolgáltatást tudunk vásárolni a bérünkből.

A KSH hozzáteszi, hogy a reálkereset csökkenéséből 11,8 százalékpontot magyaráz a fegyverpénz. Ezzel már zsinórban hatodik hónapja esnek a reálkeresetek:

• szeptemberben 1,9 százalékkal,
• októberben 2,2,
• novemberben 4,7,
• decemberben 5,1,
• januárban 7,6,
• februárban 19,6 (fegyverpénz nélkül 7,8) százalékkal. 

Növekedés a mediánkeresetekben

A szélső értékeket kiszűrő bruttó mediánkereset 423 400 forint volt, 16,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 295 600 forintot ért el, 16,5 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 545 200 forint volt. 

Az Indexnek korábban elemzők kifejtették, hogy a reálbérek csökkenése visszafogja a fogyasztást és a megtakarítást, hiszen változatlan áron kifejezve alacsonyabb lesz a jövedelem, amelyet a lakosság elkölthet. A visszaeső fogyasztás ugyanakkor mérsékli a folyó fizetési mérleg hiányát, hiszen kevesebb importot eredményez. Az alacsonyabb kereslet hozzájárul a kisebb inflációhoz is, amely pedig szükséges ahhoz, hogy a reálbérek változása ismét pozitívba forduljon.

A gazdaságban jelen lévő munkaerőhiány, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, illetve a magas infláció nyomán megjelenő magasabb bérigények felfelé húzzák a béreket, de a reálkeresetek így is 7,8 százalékkal csökkentek – állapította meg Regős Gábor. A Makronóm Intézet vezető elemzője rávilágított, hogy ez a fogyasztásra negatívan hat, ám a visszaeső kereslet segíti az infláció mérséklődését. Ilyen nagyságú reálbér-csökkenés mellett jól látható, hogy ár-bér spirálról a magyar gazdaságban továbbra sem beszélhetünk.

A bányászatban nőttek leginkább a bérek

Az egyes ágazatok közül a legnagyobb növekedést a csekély súlyú bányászat esetében mérte a KSH (30,0 százalék), amelyet a szociális ellátás (19,7 százalék) és az információ, kommunikáció ágazat (19,6 százalék) követett, ezzel az ágazat jelentős előnyre tett szert a pénzügyi ágazathoz képest.

Mindkét ágazatra jellemző a magas hozzáadott értékű, jól képzett munkaerő alkalmazása, amely látszik a bérekben is 

– értékelte az adatokat Regős Gábor. A szakértő hozzátette, hogy a bérek emelkedése a legalacsonyabb (eltekintve a fegyverpénz hatását is mutató közigazgatási és védelmi ágazattól) az egészségügyben (4,3 százalék) és a művészet, szabadidő, szórakoztatás ágazatban (7,6 százalék) volt. A következő hónapokban az átlagbérek növekedése tekintetében nem számít nagy változásra a vezető elemező. A reálbérek – és így a vásárlóerő – alakulását sokkal inkább az határozza majd meg, hogy az infláció milyen ütemben tud fékeződni.

A háború súlyát a pénztárcánk viseli

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium álláspontja szerint a háború és az „elhibázott szankciós politika” eddig nem látott inflációhoz vezetett Európa-szerte. A szankciós infláció 2023 februárjában 19,6 százalékkal csökkentette a reálbéreket – írják a közleményükben. A kormány céljának nevezték az áremelkedés letörését, és év végére az infláció egy számjegyűre szorítását.  

Ismertették, hogy a kormány már 20 intézkedésről döntött, többek közt bevezette a kamatstopot és az élelmiszerárstopot. Ezen túlmutatóan pedig megkezdődött egy online árfigyelő rendszer létrehozása a túlárazás megakadályozása, az árverseny fokozása, így az infláció csökkentése érdekében. 

A kormány legújabb intézkedésével pedig a jelentősebb bevétellel rendelkező kiskereskedelmi üzleteket kötelezi heti akciók meghirdetésére 20 termékkör esetén. Intézkedéseik hatásának tartják, hogy az infláció januárban tetőzött, azóta folyamatos és trendszerű csökkenésnek indult.

„A kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően pedig 2022-ben Magyarországon emelkedett legnagyobb mértékben az órabér. Míg hazánkban az órabérek 16,4  százalékkal emelkedtek, addig az uniós növekedés mindössze 4,4 százalékot ért el” – írják a közleményben.

(Borítókép: Tom Weller / picture alliance / Getty Images)