Kifejlesztettek egy magyar biosört

A konzorciumban részt vett az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézete és a szegedi Gabonakutató NKft. is, a fejlesztés összköltsége 496,5 millió forint volt.

A cél hazai nemesítésű gabonafajták felhasználásával javított beltartalmi értékekkel rendelkező, bio minősítésű sörök és malátaitalok kifejlesztése volt. Ehhez a két kutatóintézet gabonanemesítést végzett a söripari felhasználhatóságra fókuszálva, a nemesített gabona termesztéstechnológiáját a Biofarm szántóterületein, mintegy száz hektáron optimalizálták – mondta a szakember.

A projektbe bekapcsolódott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Biomérnök és Erjedésipari Technológia Tanszéke is, ahol receptúrákat fejlesztettek az új biosörök prototípusaihoz, majd próbagyártásokat végeztek a Biofarm gyulavári sörüzemében. Ezután a MATE laboratóriumában vizsgálták a késztermékek beltartalmi értékeit, amelyekről számos tudományos publikáció született.

Várhelyi Zoltán elmondta, a projekt eredményeként állami fajtaelismerést kapott több nemesített gabonafajta, és

A sörök alapját ökosörárpából, -búzából és alternatív gabonákból készülő maláták adják. A bio lager „alapsör” mellett készült tisztán gluténmentes alapanyagokból előállított hajdinasör, alkoholmentes és gyümölcsös ízesítésű, magas antioxidáns-tartalmú sör is. 

A termékek minőségének alátámasztásához kifejlesztették az online biotétel-tanúsító rendszert, így egyszerűen nyomon követhető a teljes termékpálya a termőföldtől az asztalig – jegyezte meg.

Az ökogabonák kisebb hozammal termeszthetők

Várhelyi Zoltán az MTI kérdésére elmondta: az ökogabonák kisebb hozammal termeszthetők, jellemzően hektáronként 2-3 tonna az átlaghozam; ebből a csúcsévben mintegy 200 ezer 0,33 literes palack sört állítottak elő. Az aszály, a megsokszorozódott energiaköltségek, valamint a koronavírus-járvány miatt bezárni kényszerülő értékesítési helyek kiesése miatt jelenleg ennél kevesebb sört állítanak elő.

A Körös-Maros Biofarm Magyarország egyik legnagyobb biotejtermelő gazdasága, családi vállalkozásként 1990-ben alapították. Mintegy 1070 hektár integrált ökoterületen gazdálkodnak, szarvasmarhatelepükön 700 fejőstehenet és 800 növendéket tartanak.

Évi 5,5 millió liter biotejet állítanak elő, amelynek nagyobb részét a váci Naszálytej Zrt. dolgozza fel. Emellett értékesítenek nyers biotejet olasz, osztrák, német, román és horvát partnercégek részére is. Az állattenyésztés mellett ökogabona termesztésével is foglalkoznak.