Anyukád tudja, hogy ilyen nagy trolibusszal jársz?

20230328- MG 1932
2023.04.30. 13:09 Módosítva: 2023.04.30. 13:09
Van olyan nő, akinél szerelem, másnál a kényszer szüli. Nem, ez nem a gyerek, hanem egy hivatás, hiszen már jó ideje nem csak a férfiak kiváltsága a vasmonstrumok kormányzása. Ennek ékes példája a BKV, amelynek állományában a női buszvezetők aránya mára meghaladja a 10 százalékot. Az óbudai buszgarázsban jártunk, ahol megdőltek sztereotípiák, és azt is kiderítettük, hogy a női sofőrök hamarabb megvárják-e az utasokat, mint a férfiak, vagy ugyanúgy becsukják a futók előtt az ajtót.

A női járművezetők aránya az autóbusz-ágazatban 3 százalék, a trolibuszágazatban 8 százalék, a teljes BKV-n belül mintegy 11 százalékot tesz ki. Mint a számok is mutatják, egyre több hölgy választja ezt hivatásának – tudtuk meg a BKV óbudai buszgarázsában, ahol az egyik női buszvezető frappánsan meg is válaszolta, hogy miért is vonzó a szakma. 

Határozottan nekünk van a legjobb rakományunk, hiszen az emberek nemcsak felrakják magukat, hanem le is teszik. Hiába, olykor visszabeszélnek, mégse rázhatók össze, mint egy zsák krumpli. 

Viccet félretéve, aki ismeri ezeket a járműveket, az bizonyára tudja, hogy az összes városi busz automata váltós, így nem kell megküzdeni a kuplunggal sem. Az autóhoz képest a volán mögül jobban belátható a tér, ráadásul maga a vasmonstrum is tekintélyt parancsoló. 

Nő, szőke, és még trolit is vezet

„Az utasok nagy része már megszokta, hogy mi ülünk a kormány mögött, viszont elakadás esetén simán megkapjuk, hogy »mert nő és még szőke is«, de sokan a korunkba is belekötnek. Kaptam már olyan beszólást is, hogy 

ANYUKÁD MEGENGEDTE, HOGY ILYEN NAGY TROLIBUSZT VEZESS?”

– osztotta meg a női buszvezetőkről szóló sztereotípiák kapcsán Tóth Mónika, aki 14 éves kora óta rajong a magas padlós kocka Ikarus-GVM trolibuszokért, így számára nem is volt kérdéses, hogy milyen hivatást válasszon, azonban ahhoz idő kellett, hogy a BKV-nál szólótroliról csuklósra kerüljön. Két lábon járó Budapest-térképek ők, hiszen nemcsak a járművet kell jól ismerniük, hanem az útvonalakat is, főleg ha csuklóssal közlekednek. 

Sokáig nem is vezetett, jogosítványt 30 évesen szerzett, azóta pedig nem is lehet kiszedni a volán mögül Farkas Mónikát, akinek idővel mindig nagyobb és nagyobb járművekre esett a választása. A szívét csak pár éve dobogtatták meg a trolik, a BKV állományában 2020 óta van, de nem áll meg a csuklós pirosaknál, célja, hogy kéket, azaz hagyományos buszokat is vezessen. „Sokkal egyszerűbb csuklóst vezetni, mint szólót, és nem azért, mert tekintélyt parancsolóbb, vagy jobban félnek tőle az emberek, hanem mert sokkal könnyebb azokkal kanyarodni. Persze, lelkes rajongóik is vannak a troliknak, hiszen gyakran látjuk, hogy akár csüngenek is a fotósok egy-egy jól elkapott trolis képért” – osztotta meg. Ezen a ponton megvolt az összekacsintás is, hiszen bizonyára az is tetszik sokaknak, hogy nők vezetik a járműveket.

Mayer Judit önszorgalomból szerzett C típusú járművezetői engedélyt, a D típusú megszerzését pedig számára kényszer szülte akkor, amikor a munkahelye megszűnt.

Mivel mindenhol idősnek találtak, ezért más lehetőséget nem láttam, így gondoltam egy nagyot, hogy buszvezető leszek. 

A BKV-nál Mercedes buszokat vezet, szintén 2017 óta van a BKV óbudai buszgarázsának állományában. Aktívan részt vett a mostanában zárult metrópótlásban is, ennek kapcsán megjegyezte, hogy a városi közlekedés komoly szervezettséget igényel, jelentős forgalomtechnikai bravúrt hajtottak végre a metrópótlás idején az Árpád hídnál. A jobb oldali sávban elindult két busz, mellőle a bal oldaliból egy, majd egy lélegzetvétellel átmentek a lámpán azért, hogy a hídra való feljutást ne akadályozzák. A következő tíz méteren kellett a jobb oldali járműnek kigyorsítania, a másodiknak lemaradnia, és közéjük besorolni a középsőnek. Ez olyan volt, mint egy filmbeli forgatás, azzal, hogy ezt a sofőrök előadták utasokkal egy nap nyolcszor. 

Csipkerózsikák és egyéb kihívások

Mindhárman a belvárosi vonalakon edződtek, így sok balhét, akarjuk mondani, mindent láttak már. Tóth Mónika szerint sok esetben a körülményeket sem az utasok, sem az autósok, sem a közlekedés egyéb szereplői nem veszik figyelembe. Néha a troli beragad egy szakasz alá, a felsővezetéken ugyanis vannak olyan szakaszok, például a kereszteződésekben, ahol nincs áram, azokon lendületből kellene áthaladni, azonban ez nem mindig sikerül a forgalmasabb helyeken, időszakokban. Ilyenkor jön az, hogy „egy kocka Ikarusnál kénytelenek vagyunk bemondani, hogy most bizony tolni kellene”. Sokan megrettennek ettől a feladattól, „mégis, hogyan képzeljük, hogy ekkora dögöt?!” De ha négy markos legény nekifeszül, akkor nagyon könnyen meg tud lódulni a 18 tonnás jószág a 20 centis áramszünetmentes részen.

Ha akadályozzák a jármű haladását, egyéb eszköz hiányában ilyenkor kénytelenek bevetni a fülsiketítő hangjelzést, a dudát. 

ANNAK ELLENÉRE, HOGY NEKiK VAN FENNTARTVA, LEGINKÁBB NEM ők HASZNÁLJáK A BUSZSÁVOT. 

Főként az autósok veszik birtokba, de gyakoriak a bringások és a rolleresek is. A buszvezetők szerint a közlekedők nagyon nem figyelnek egymásra, ami rettentően balesetveszélyes, ezért mindenkit fokozott óvatosságra intenek. A buszok motorja a jármű hátsó részében található, ezért sokan meglepődve tapasztalják, hogy a semmiből egy óriás terem mögöttük. A sofőrök ilyenkor tartanak is ám attól, hogy valaki beesik a busz alá. Már csak ezért sem szerencsés fülessel menni a vakvilágba. 

Kihívást okoznak, különösen a járművezetők hallószervének, az éjszakai élet bulizói, valamint vannak alvóbajnokok is, akik úgy álomba szenderülnek, hogy végül a sofőröknek kell ébreszteniük a végállomásnál. Az első ajtózás miatt a hajléktalanoknak szinte esélyük sincs felszállni, de ha mégis sikerül felslisszanniuk, akkor gyorsan el is árulják magukat. Az Indexnek nyilatkozó autóbusz-vezetők a csajosabb típusba tartoznak, ezért ilyenkor udvariasan próbálják meg leszállítani a potyautast. Szó szerint felveszik a kesztyűt, ám nem azt, amit az áramszedő rúd kezelésekor használnak. 

A járművezetőknek nincs közvetlen kapcsolata az utasokkal, csak akkor, ha első ajtónál kérik a jegyeket, bérleteket, vagy bliccelőket kell megkérniük arra, hogy érvényes jegy hiányában szálljanak le a járműről. Ez egy állandó konfliktusforrás, amelyet tudni kell kezelni. És azt is, ha valaki jegyet szeretne vásárolni, hiába van kiírva, hogy csak pontos összeget fogadhatnak el, rendszeresen előfordulnak olyan utasok, akik tízezres címlettel próbálkoznak, újabban állandóan bankkártyával váltanának jegyet, amire szintén nincs lehetőség. 

Télen a fűtés, nyáron a klíma hőfoka a sarkalatos kérdés, erre sokan panaszkodnak, a hatalmas utazóközönségnek nap mint nap nehéz megfelelni. A klímát nem önhatalmúan használják a sofőrök, a központban rendelik el.

Egy női sofőrrel sokkal könnyebben arcoskodnak, agresszívabbak a férfiak, mint egy hozzájuk hasonló magasságú és kaliberű társsal. 

Erőszakos cselekedet esetén a vezetőket a fülkéjük védi csak meg, amelynek betöréséhez nagyon nagy erőt kell kifejteni. Javasolják is, hogy inkább senki ne próbáljon meg Hulkra játszani, mert annak csúfos pofára esés lehet a vége.

Másodpercenként egy futóbajnok

Az is könnyen banánhéjra léphet, aki eszetlenül fut az indulásra készülő busz csukódó ajtajához. Attól, hogy nő ül a volán mögött, korántsem biztos, hogy megvárja a sprintelőket. Ez nem a nemükön múlik, a háttérben a menetrend áll, amit a BKV-soknak be kell tartaniuk.

A legforgalmasabb szakaszokon másodpercenként esik be egy futóbajnok, mégis kire csukjuk rá? Mindig lesz olyan, aki szitkozódik, de ha mindenkit megvárnánk, akkor mégis mikor indulnánk el?! Ez nem váróbusz, aki a megállóban van, azt visszük. 

Ám ha valaki mégis pofátlan, és előttük szalad át, hogy még felszállhasson arra a járatra, természetesen azokat sem csapják el, viszont ahogy őket, a bottal az ablakon bekopogókat sem szívelik. 

A fővárosi közlekedésben vannak necces helyzetek, de ezekért a pozitív élmények bőven kárpótolják a járművezetőket, például nem ritka, hogy az utasok köszönnek nekik, vagy akár meg is védik őket egy-egy sértő megjegyzés esetén. Végezetül a járművezetők elárulták azt is, hogy a kedvenc időszakuk az év végi ünnep, amikor a troli karácsonyi pompát kap, vagy a forgalomban megjelenik a Mikulásbusz, mivel ezekkel még a legmorcosabb utasnak is mosolyt csalnak az arcára. 

(Borítókép: Tóth Mónika, Farkas Mónika és Bajer Judit. Fotó: Németh Kata / Index)