Növeli olajkitermelését Kína, de még ez sem lesz elég

2023.04.30. 12:03
Kína legnagyobb olajtársaságai növelik fúrásaik volumenét belföldön, és nagy üzleteket kötnek a tengerentúlon, ami része az energiabiztonságra való törekvésnek, és az amerikai szankciókkal sújtott országokkal folytatott kereskedelem növekedéséhez vezet.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének előrejelzése szerint Kína nyersolaj iránti kereslete idén valószínűleg eléri a napi 15,6 millió hordót, ami mintegy 5 százalékkal magasabb a tavalyinál. Az ország az Egyesült Államok után a második legnagyobb olajfogyasztó, így bármilyen változás a magatartásában nagy hatással lehet a globális árakra – írja a The Wall Street Journal

A kínai gazdaság a lezárások és a szigorú járványügyi korlátozások utáni újraindulása lehetővé tette, hogy az emberek ismét szabadon utazhassanak, és a gyárak újra kinyithatnak, ez pedig a nyersolaj iránti kereslet növekedéséhez vezetett. Peking egyre inkább alternatívákat keres a globális olajpiacon, többek között bővíti a hazai fúrásokat, és olyan külföldi országokkal köt üzleteket, mint Brazília, Katar és Afganisztán.

A kínai olajipari vállalatok márciusban 18,2 millió tonna nyersolajat termeltek ki, ami 2014 decembere óta a legmagasabb szint a Nemzeti Statisztikai Hivatal szerint. Szintén márciusban a Cnooc Ltd., az egyik legnagyobb állami tulajdonú olajipari nagyvállalat közölte, hogy az ország északkeleti részén, a Bohai-tengeren olyan olajmezőt fedezett fel,

amely százmillió tonna tartalékkal bővíti Kína olajellátását.

Kína nyersolajtermelését és -importját metrikus tonnában, azaz súlyban rögzítik. Az átváltás hordóra, a világszerte elterjedtebb térfogatmértékre nem egyszerű, mivel számos tényezőtől függ, többek között az olaj sűrűségétől és összetételétől.

A hazai termelés hangsúlyozása tükrözi Kína energiabiztonsággal kapcsolatos aggodalmait. Az energiabiztonság számos más ország számára is stratégiai prioritássá vált Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziójának kezdetét követően. Csang Csien-hua, a kínai Nemzeti Energiahivatal vezetője április közepén azt mondta, hogy „az olaj- és gázfeltárás és -fejlesztés növelése, a tartalékok és a termelés növelése” kulcsfontosságú Kína energiabiztonsága szempontjából.

Az ellátásbiztonság a legfontosabb szempont

Kína stratégiai kőolajkészletei is részei ennek az energiabiztonságra irányuló törekvésnek. Az ország feltöltötte tartalékait a koronavírus-zárlat közepén, amikor az olajárak alacsonyak voltak – mondta Ricardo Leiman, a KLI Asset Management, egy nyersanyagokkal foglalkozó cég befektetési igazgatója és alapító partnere. Kína azonban soha nem tette közzé, hogy mennyi kőolaj van a tartalékában.

Az egyre polarizáltabb világban a nyersolajellátás biztonsága a legfontosabb

− mondta Kelvin Yew, az Ocean Leonid Investments fedezeti alap vezető olajkereskedője. Szerinte Kínának mindig fontos volt az olajimport, mivel nagy a szakadék az ország saját kitermelése és a finomítási igénye között.

„A hazai termelés növelése segít, de a kereslethez képest elhanyagolható” − tette hozzá.

Márciusban Kína 52,3 millió tonna nyersolajat importált, ami 2020 júniusa óta a legtöbb volt a vámhivatal adatai szerint. Elemzők arra számítanak, hogy az import Kína teljes olajkeresletének mintegy 70 százalékát fedezi idén.

Kína belföldi olajkereslete előbb fog nőni, mint a hazai kínálat növelésének képessége

– mondta Leiman.

Kína olyan országokkal is kötött üzleteket, amelyek nyugati szankciók hatálya alatt állnak, köztük Oroszországgal és Iránnal. Ez segít neki abban, hogy a világpiaci árakhoz képest kedvezményesebb áron vásároljon olajat. Miután a Trump-kormányzat kilépett a nukleáris megállapodásból, és újra szankciókat vezetett be Iránnal szemben, Kína az ország számára az olajbevételek kulcsfontosságú forrásává vált.

Decemberben Hszi Csin-ping kínai vezető az USA-val szövetséges Szaúd-Arábiába látogatott, és azt szorgalmazta, hogy az öböl menti olajtermelők, valamint a kínai olaj- és finomítóvállalatok között több megállapodás jöjjön létre. A két ország arról is tárgyalt, hogy olajkereskedelmüket kínai valutában bonyolítsák le, ami kihívást jelentene a régóta fennálló konvencióval szemben, miszerint a globális olajkereskedelemben az amerikai dollár dominál. 

Azt látjuk, hogy Kína egyre jobban beágyazódik a közel-keleti energiapiacokra, és ez együtt jár azzal, hogy megpróbálja kiterjeszteni politikai befolyását a régióban

– mondta Emma Richards, a BMI kutatócég olaj- és gázipari elemzője.

Oroszország és Szaúd-Arábia fej-fej mellett haladtak a Kínába exportált olaj mennyiségét tekintve, de a geopolitikai fejlemények ezt az egyensúlyt Oroszország javára billentették. 

Kína és Oroszország kijelentette, hogy barátságuknak „nincsenek határai”, és Peking a nyugati szankciók ellenére is egyre több orosz olajat importál. 

Tavaly év végén Oroszország megelőzte Szaúd-Arábiát, és Kína legnagyobb olajkereskedelmi partnere lett. Márciusban Kína nyersolajimportjának 18,4 százalékát adta, Szaúd-Arábia pedig 17 százalékát a kínai vámadatok szerint.

Hszi április 26-án felhívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, ez volt az első beszélgetés a két vezető között azóta, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát.