A Kreszprofesszor elárulta az Indexnek, hogy változtatna-e a közlekedési szabályokon

Megérkezett a jó idő, egyre több motoros rántja le a ponyvát kétkerekűjéről, és indul útnak. A motorosok és autósok közötti konfliktusok nem új keletűek, de körültekintő közlekedéssel leredukálhatóak. „2010 óta van érvényben az a KRESZ-szabály, ami arról szól, hogy piros lámpánál az autókat szabályosan kikerülve (záróvonalon nem áthaladva) eljuthat a lámpáig. A mai napig vannak olyan autósok, akik ezt nem veszik túl jó néven, mondván, ő araszol a dugóban, a motoros pedig hirtelen a sor elejére kerül. Előfordul, hogy például rányitják az ajtót a motorral közlekedőre, ami nem etikus magatartás” – mondta Pető Attila, a Kreszprofesszor az Indexnek.

Előbukkantak a motor nélküli kétkerekűek is

A kerékpárosok közlekedési kultúrája számos vélekedés szerint hagy némi kívánnivalót maga után. A napokban az Index is írt szabálytalankodó biciklisekről. Számos kerékpáros hagyja figyelmen kívül rendszeresen a piros lámpát és megy tovább, ha annak nem látja akadályát. A másik oldalon viszont az autósoknak fokozott óvatosságot kellene tanúsítaniuk a mellettük közlekedő kerékpárossal szemben. Adódik a kérdés, hogy nem kellene-e a kerékpárosok számára is kötelezően előírni a KRESZ-szabályok ismeretét.

„Való igaz, hogy manapság anélkül is lehet kerékpározni, hogy az illető bármilyen KRESZ-oktatásban részesült, vagy vizsgázott volna. Persze az önszorgalomból való tanulást senki sem tiltja, főként úgy, hogy a jogszabály nem ismerete nem mentesít a felelősségre vonás alól, márpedig a KRESZ a biciklisekre is érvényes.

Azt azonban ne felejtsük el, hogy a kerékpárosok között is sokan rendelkeznek különböző vezetői engedéllyel, például személygépjárműre érvényes jogosítvánnyal, a tananyag pedig tartalmazza a kerékpáros KRESZ-t is

– mondta Pető Attila, aki rámutatott, hogy Magyarországon több mint 4 millió ember rendelkezik B kategóriájú vezetői engedéllyel.

A KRESZ-szabályok általános iskolában való kötelezővé oktatásáról már számos diskurzus volt, Pető Attila megjegyzi: hivatalosan a Nemzeti Alaptanterv részét képezi a KRESZ-oktatás, „az már más kérdés, hogy mennyire veszik komolyan”.

„Tudok olyan magyarországi kistelepülésről, amelynek vezetése kísérleti jelleggel a kerékpárosok számára is előírta a KRESZ-vizsgát. Aki ezt abszolválta, kapott egy nem hivatalos okiratnak számító jogosítványt” – mesélte.

A rolleresek sem hagyhatók figyelmen kívül

Felmérések alapján több százezren közlekednek rollerrel az országban, ezért az ő szerepük sem hagyható figyelmen kívül, azonban a jelenlegi KRESZ-szabályzat egyáltalán nem tesz említést róluk. Látszanak már ez irányú törekvések, egyelőre azonban konkrét eredmény nélkül. „Mivel azonban a jogszabály szerint közlekedési eszköznek számít a roller, ezért be kell tartaniuk a közlekedési etikettet, és alkalmazkodni a közlekedés többi szereplőjéhez. Ha például a járdán halad, akkor a gyalogosokhoz, ha pedig a kerékpársávban, akkor a biciklisekhez” – mondta a Kreszprofesszor.

Épp ideje lenne változtatni

Pető Attila emlékeztetett, hogy két év múlva lesz 50 éves a KRESZ. Bár ez idő alatt átesett módosításokon – ami nagyjából a szabályok 10 százalékát érinti –, az alapja nem változott az elmúlt közel öt évtizedben.

Ideje lenne egy sokkal egyszerűbb, sokkal korszerűbb, valamint betarthatóbb KRESZ-t készíteni. Napi tanításaim során számos olyan esettel találkozom, aminek a tanulók számára történő elmagyarázása komoly fejtörést okoz. Ilyen esetben sajnálom, hogy nem tudom megkérdezni a magyar KRESZ alkotóit, pontosan mire gondoltak az adott szabálynál. Van olyan ország, ahol 30 oldalba belesűrítették a közlekedési szabályokat, ugyanez nálunk körülbelül 300 oldal

– mondta az oktató, aki ugyanakkor hozzáfűzte: a magyarok számára elég nehéz jogszabályt alkotni, mivel hagyományosan kiskapukat kereső nép vagyunk.

Lassan vs. gyorsan hajtók

Arra a kérdésre is kerestük a választ, hogy a gyorshajtók, vagy inkább a „mazsolák” okoznak több balesetet az utakon. Pető Attila szerint

a problémát döntő többségben a bizonytalan, kiszámíthatatlan sofőrök jelentik, akik a lassabban, valamint a gyorsabban hajtók között is előfordulnak.

„Gyorsan, illetve lassan is lehet biztonságosan vezetni” – hangsúlyozta.

Sztereotípia például, hogy a nők lassabban, megfontoltabban vezetnek. Pető Attila szerint ennek magyarázata például, hogy gondolataik első sorában a hátul ülő gyermek van, akit épségben haza kell juttatni. „Ettől még azonban nem veszélyes a közlekedésre nézve, ellentétben azzal, aki mondjuk a forgalmat feltartva keresgél parkolóhelyet, majd oda is bizonytalanul áll be” – jegyezte meg az oktató, aki ugyanakkor leszögezte:

A lassan közlekedő suzukisok, illetve az irányjelző nélkül közlekedő BMW-sekről szóló sztereotípia már a múlté, Pető Attila szerint helyettük inkább az áruszállítókkal van probléma, akik sietősre veszik, aminek okán „hajmeresztő dolgokat produkálnak az utakon”. „Mindig is voltak a közlekedésből kirívó csoportok, és ez vélhetően a jövőben sem lesz másként” – ismertette.

A jogosítvány megszerzésén is érződik az infláció

A napjainkat átszövő kedvezőtlen gazdasági környezet, benne a gazdaság minden szegmensét érő inflációval, a jogosítvány megszerzését sem kerülte el – az utóbbi 1-2 évben jelentősen drágult a B kategóriás vezetői engedély megszerzése. „Inkább úgy fogalmaznék, hogy helyére került az árszint. Nem volt megfelelő, hogy túl alacsony áron lehetett jogosítványt szerezni, de a tanfolyamot végző azon kapta magát, hogy már a 70. pótórát vezeti le, hiszen az oktatónak valahol kompenzálnia kellett az alacsony ár okozta kiesést” – mondta Pető Attila.

A mostani 400-500 ezer forintos ár drágának tűnhet, de megéri rá költeni, mert a megfelelő vezetői tudás megszerzése – biztonságos közlekedés, parkolás stb. – a későbbiek során számos balesettől, ezáltal autójavítási költségtől megkímélhet minket. A mai autóknál akár a félmillió forintot is elérheti egy kisebb koccanás miatti kár

– tette hozzá.

Az áremelkedés a keresletre is rányomta bélyegét. A csúcsot a Coviddal átszőtt 2020-as év jelentette. „Az volt a szlogen, hogyha nem lehet repülni, akkor vezessünk autót.”

„Főként azok maradnak távol, akik korábban úgy voltak vele, hogy »megszerzem a jogosítványt, autóm pedig majd lesz később«. Most döntő többségében azok jelentkeznek tanfolyamra, akik ki is tudják használni a megszerzett jogosítványt” – jegyezte meg a Kreszprofesszor.

(Borítókép: Gudella / Getty Images)