Fény derült a kakaó titkára

Különleges felfedezést tettek a Theobroma cacaóval, a kakaó egy fajtájával kapcsolatban. Bár eredetileg úgy tartották, hogy a mexikói Lacandon-dzsungelből vagy Dél-Amerika síkvidékeiről származik, egy régészeti kutatás megcáfolta mindezt, és kiderült, hogy valójában Ecuadorhoz köthető az eredete.

Évekkel ezelőtt egy 19 főből álló kanadai, francia és ecuadori csoport végzett kutatásokat Ecuadorban a kakaó korai háziasításával és felhasználásával kapcsolatban. Az ecuadori Palandában, 1040 méterrel a tengerszint felett található Santa Ana-La Florida lelőhelyen találtak egy két fogantyúval ellátott, Spondylus kagylót ábrázoló edényt, amelyből egy emberi lény kettős képe emelkedik ki. A Mayo-Chinchipe-kultúrához tartozó palack belsejében kakaóból származó keményítőszemcséket fedeztek fel, amelyek a szénizotópos kormeghatározás szerint

Ez azt jelenti, hogy elsőként az Amazonas felső részén háziasították a Theobroma cacaót.

És hogy kerül a képbe Magyarország?

A válasz egyszerű: Ecuador büszkén hirdeti, hogy a kakaó származási helyeként tartják számon, ezért a kormány másolatokat készített a régióban talált, a világ legrégebbi kakaóbabját tartalmazó agyagedényről, amelyek közül az egyik Budapestre kerül José Luis Salazar, Ecuador magyarországi nagykövetének köszönhetően.

„A kakaó egy, a világ közepén található országból származik, amely lehetővé tette e termék kereskedelmi csatornákon keresztül történő terjesztését a déli országokba, például Peruba, de a kakaó később bejutott Közép-Amerikába és Mexikóba is. A Mayo-Chinchipe-kultúra népe több mint 5300 éve termeszti az emberiség egyik kincsét, a kakaót, amely a fő alapanyaga az elképzelhetetlen kombinációkkal rendelkező csokoládénak” – mondta José Luis Salazar ecuadori nagykövet, hozzátéve, hogy gyorsan megtalálták a történelmi felfedezésről készített másolat helyét Budapesten, az állandó kiállítás a Szamos Csokoládé Múzeumban tekinthető meg.

„Megtiszteltetés számunkra, hogy a nagykövet úr minket választott. A férjemmel, Kelényi Gyulával harminc éven keresztül összesen 4500 tárgyat gyűjtöttünk össze, amelyek között egészen egyedi darabok is várják a látogatókat. Ezek közé tartozik most már az Ecuadorban talált műkincs is” – mondta Szamos Gabriella, a Szamos Marcipán tulajdonos-vezérigazgatója.

(Borítókép: José Luis Salazar ecuadori nagykövet kezében az agyagedény másolatával. Fotó: ecuadori nagykövetség)