Bajba kerülhetnek az európai országok, most kell ügyesnek lenni

Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa csütörtöki ülésén 25 bázisponttal megemelte a három irányadó eurókamatot. A döntésnek megfelelően

• az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 3,75 százalékra,
• az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 4,00 százalékra,
• a betéti rendelkezésre állás kamatlába pedig 3,25 százalékra emelkedik 2023. május 10-i hatállyal.

Az EKB döntése megfelelt a többségi piaci várakozásoknak. A bejelentés indoklásában hangsúlyozták, hogy „a túl magas inflációs kilátások miatt volt szükség megemelni a kamatokat. Ugyan az infláció enyhült az elmúlt hónapokban, de az inflációs nyomás továbbra is túl erős.” Ám már érzékelhető a korábban végrehajtott kamatemelések transzmissziós hatása a gazdasági aktivitásra.

Az EKB egyre kevésbé agresszív

Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője lapunknak úgy összegezte, hogy az EKB döntésében nem csak a kamatemelés ténye, annak mértéke is lényeges. A tavaly júliusi fél százalékpont után szeptemberben és novemberben már háromnegyed százalékkal növelte az Európai Központi Bank a kamatokat. Ezután három fél százalékpontos, azaz kisebb mértékű emelés következett, a mostani szigorítás mértéke ezt is megfelezte.

Bár további hűtését láthatjuk az európai gazdaságnak, az EKB ezt egyre kevésbé agresszívan teszi. Ez pedig egyértelműen helyes lépés, különösen annak fényében, hogy az euróövezeti csődök száma 2022 utolsó negyedévében 27,4 százalékkal növekedett, mely érték magasabb, mint amekkora ugyanezen mutató a koronavírus-járvány alatt volt.

Az elemző szerint a szigorítás indokolt volt: az infláció továbbra is a 2 százalékos maximális célérték felett van, sőt, az október óta csökkenő trend is megtört áprilisban. A közepesen magas átlagos inflációt ráadásul elkendőzi, hogy egyes eurózóna-beli tagállamokban még mindig bőven kétjegyű az éves drágulás üteme. Másik oldalról a kamatemelés mértékének csökkentése is helyes lépés volt: „Bár az ipari termelési index legutóbbi adatai nem mutatnak rossz értékeket, az előretekintő konjunktúraindexek nem adnak okot optimizmusra” – húzta alá.

A kamatokat az EKB vélhetően addig emeli, ameddig nem látja biztosítottnak azt, hogy az infláció egyértelmű csökkenő trendet mutat. Ez esetben egy idő után meg lehet majd kezdeni az óvatos kamatvágásokat. „Véleményem szerint ez az időpont nincs is olyan messze, mint azt a legutóbbi kamatdöntések alapján gondolnánk” – jelezte Sebestyén Géza.

Most kell ügyesnek lenni

Mint ismert, a legfrissebb adatok alapján hat hónap után elakadt a dezinflációs folyamat Európában. Áprilisban 7 százalékra gyorsult az euróövezeti infláció, ugyanakkor a maginfláció stagnálás helyett 5,6-re lassult. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, a jegybank elsődleges feladata a külső és belső árstabilitás biztosítása. Azaz magas infláció esetén nem igazán van mérlegelési lehetősége, lényegében kötelessége szigorítani.

Sebestyén Géza szerint az áremelkedés ütemének eddigi csökkenő trendje alapján megvolt az esélye annak is, hogy a kamatok szinten tartása esetén is eléri célját az EKB, a csökkenő trend megbicsaklása azonban nyomás alá helyezte a monetáris hatóságot. Ugyanakkor más lehetőségek is vannak a pénzmennyiség szűkítésére (például a kötelező tartalékráta emelésével vagy kötvényeladásokkal). Ez az irány is hasonló hatással lett volna a hozamok szintjére, hiszen kevesebb pénz esetén megnő annak ára, azaz a kamatszintek.

„A magas kamatok természetesen nem segítik a gazdasági növekedést, így komoly veszélyként fenyeget most a stagnálás, vagy akár recesszió. Ettől nem függetlenül a vállalati csődök száma is növekedett. Egy jelentős csődhullám, vagy egy nagymértékű gazdasági visszaesés komoly veszélyeket hordozna, ám ettől jelen pillanatban nem kell tartani meglátásom szerint” – hangsúlyozta.

(Borítókép: Az Európai Központi Bank központja Frankfurtban. Fotó: Thomas Lohnes / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!