Az öngondoskodók az adóbevallással nem kevés összeget kapnak vissza

Az adóvisszatérítés kihasználásához az egészség- és a nyugdíjpénztár január 31-ig küldött igazolást, ennek alapján kell a tagoknak az adókedvezményről rendelkezni. 

Ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készíti el az igénylő magánszemély számára az SZJA-tervezetet, akkor az egészség- és nyugdíjpénztári tagsággal rendelkezőknek kell megadni, hogy melyik pénztárhoz kérik a visszatérítést, ami a befizetett összeget gyarapítja, amit számla típusa szerint nyugdíjcélra vagy egészségügyi szolgáltatásokra lehet igénybe venni. 

Nem merítjük ki a keretet

A visszaigényelhető összeg felső határa 150 ezer forint, ami az egészség- vagy nyugdíjpénztárba évente 750 ezer forintot befizetőknek jár vissza, a tagok között a visszatérített összeg átlagban 50 ezer forintot tesz ki.

Sokan mégsem élnek a lehetőséggel: az MNB kimutatása alapján az egészségpénztári tagok által visszaigényelhető összeg 15 százaléka, míg az önkéntes nyugdíjpénztári tagok befizetései után járó adókedvezmény közel 40 százaléka nem érkezett vissza a pénztárba 2022-ben – nyilatkozta Váradi Péter, a Prémium Egészségpénztár vezető stratégiai tanácsadója.

Hozzátette: tagjaik egy évben 216 ezer forintot költenek egészségcélú szolgáltatásokra, évente 16 alkalommal 13,5 ezer forintot fordítanak erre. A nyugdíjpénztári befizetések után tavaly átlagban 56 ezer forintot kaphattak vissza a tagok. 

Pusztán az adójóváírásért nem éri meg

Veres Patrik, a GRANTIS öngondoskodási szakértője korábban az Indexnek elmondta, hogy ezen számlák működtetési költségével is érdemes számolni, amit a megtakarítónak kell fizetni. Például egy ötszázalékos fenntartási költségnél úgy kell kalkulálni, hogy ha 100 ezer forintot szeretnénk mondjuk egészségügyi szolgáltatásokra fizetni, 105 ezer forintot kell befizetnünk. 

A szakértő arra is kitért, hogy mire költhetjük az önsegélyező számlánkon lévő összeget, a legjellemzőbbek a következők: 

• gyógyszer
• gyógyászati segédeszköz
• orvosi vizsgálat és beavatkozás
• fogászat
• szemészet
• terhesség alatti/szülés utáni kiadások
• gyermek oktatásával kapcsolatos kiadások
• jelzáloghitel törlesztése
• rezsiszámlák fizetése
• idősek gondozása
• jövedelempótlás

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy

az éves 750 ezer forintot meghaladó befizetés után már nem jár adóvisszatérítés, a költséget viszont elvonja a pénztár.

Pusztán az adójóváírásért nem érdemes egészségpénztári számlát nyitni, a magánszolgáltatások igénybevételekor azonban sokat lehet spórolni ezzel az öngondoskodási formával, az SZJA-befizetők számához képest mégis kevesen élnek ezzel a lehetőséggel – véli a szakértő. Miközben a magánegészségügyi szolgáltatások iránt tíz év alatt háromszorosára nőtt a kereslet. 

Megtakarításra, hiteltörlesztésre is jó

Mint korábban megírtuk, sokan azzal sincsenek tisztában, hogy az egészségpénztárak megtakarításra is használhatók. Az OTP EP-nél 16 milliárd forint lekötött összeg után például tavaly hatvanmillió forint hozamot írtak jóvá a számlákon, a bankbetéteknél hatékonyabb hozamot könyvelhettek el ezek az ügyfelek. Az itt fialtatott pénzt kamatadómentesen lehet felvenni, ráadásul a két évre lekötött pénz után ugyanúgy tízszázalékos adókedvezményt vehetnek igénybe az ügyfelek, mint a normál pénztári felhasználásnál.  

Emellett – és ez sem igazán ismert – önsegélyező jelleggel már hiteltörlesztésre is fordítható az egészségpénztári megtakarítás. 

Az ilyen célú kifizetések összege harminc százalékkal bővült tavaly, igaz, még így csak három-négyszázmillió forint összegű hiteltörlesztést fizettek pénztári befizetésből a kölcsönnel is rendelkező tagok.