Lesújtó adatok érkeztek, térdre rogyott a gazdaság

A legutóbbi adatok nagyjából összhangban vannak a korábban közzétett előzetes számokkal, az egyetlen eltérés a negyedéves csökkenés mértékében van. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az előzetes jelentésben az előző negyedévhez viszonyított 0,2 százalékos csökkenést a mai jelentésben kissé nagyobb mértékűre, 0,3 százalékra korrigálta.

Mivel a nemzetgazdasági ágazatok többségében gyenge teljesítményt regisztráltak az év első három hónapjában, így a GDP-adat sem okozott nagy meglepetést. Februárban pedig kiderült, hogy beköszöntött a nem várt vendég a gazdaságban, a technikai recesszió, hiszen akkor már két egymást követő negyedévben csökkent a magyar GDP.

A gazdasági teljesítmény csökkenéséhez legnagyobb mértékben az ipar járult hozzá. A visszaesést mérsékelte a mezőgazdaság és a szolgáltatások jó teljesítménye. A szolgáltatások növekedéséhez főként az egészségügy járult hozzá, megközelítve a koronavírus-járvány előtti szintet. 

A szakértők szerint az infláció csökkenése elősegítheti a fogyasztás növekedését, miközben a monetáris politika enyhítése élénkítheti a beruházásokat. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium az első becslés adataira úgy reagált, hogy tartható a 1,5 százalékos gazdasági növekedés, várakozásaik szerint a gazdasági teljesítmény mérséklődése ezen a szinten elérte mélypontját, a célzott intézkedéseknek köszönhetően a második negyedévben már kedvezőbb növekedési folyamatok lesznek megfigyelhetők.

Az ipari termelés növekedését pedig a korábbi beruházások segíthetik elő, amely a kínálati oldalra hatva az infláció fékezésében is segít – erre Larry Randall Wray sztárközgazdász is rámutatott korábban az Indexnek adott exkluzív interjúban.

Kormányzati programokkal pörgetik a GDP-t

A jelenlegi feszes költségvetési környezetben fontos kérdés, hogy mit tehet egy kormány a gazdasági növekedés beindításáért. Érdemes összegezni a kormányzati intézkedéseket, amelyek az elmúlt időszakban vagy akár már korábban az útjukra indultak, és a tényleges recesszió elkerülését szolgálják:

• Széchenyi Kártya Program,
• Baross Gábor Újraiparosítási Program,
• kamatstop,
• Gyármentő Garancia- és Hitelprogram,
• KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program.

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője az Indexnek leszögezte: „Becslések szerint az államilag támogatott hitelprogramok, a kamatstop, valamint az energiaköltség támogatása 2023-ban összesen 1,6 százalékponttal járulhatnak hozzá a gazdasági növekedéshez. A programok nélkül az idei évre várt 0,8 százalékos bővülés helyett 0,8 százalékkal zsugorodna a gazdaság.”

(Borítókép: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!