- Gazdaság
- adócsomag
- kormány
- varga mihály
- adókedvezmény
- adótervezet
- személyi jövedelemadó
- áfa
- pénzügyminisztérium
Adószakértő: A kormány csúsztat, nincsenek új adókedvezmények, de Brüsszel is belenyúlt
További Gazdaság cikkek
- Többnapos leállásra figyelmeztet az OTP Bank
- Olyan robbanás előtt állnak a webáruházak, hogy azt a vevők is megérzik
- Vegyesen alakult a forint árfolyama péntek estére
- Hitelkiváltási programot indít a kormány, így csábítanák haza a magyar fiatalokat
- Rossz hír az autósoknak, drágul az üzemanyag a hétvégén
A magyar kormány kedden átadta az Országgyűlésnek a jövő évi adótörvényeket, amelyeket még a nyári szünet előtt elfogadhat a Parlament. A Pénzügyminisztérium a közleményében azt hangsúlyozta, hogy a családpolitikai kiadások és a családi adókedvezmények együttes összege jövőre meghaladja a 3300 milliárd forintot. „A háború és a szankciós energiaválság nehéz gazdasági körülményeket okozott Európában, ami hazánkban is érezteti a hatását” – írták.
Nincs itt semmi látnivaló – még
Angyal József okleveles adószakértő az Indexnek úgy értékelte a benyújtott tervezetet, hogy a kormánynak még az előző év végén az Európai Bizottságnak tett felajánlásában szerepelt, hogy a személyi jövedelemadó-törvényből kivezeti a nem hatékony adókedvezményeket.
Ebben a körben pedig szóba került az első házasok kedvezménye és a 25 év alattiak kedvezménye is. Egy hete még Varga Mihály is arról nyilatkozott, hogy marad a 25 év alattiak kedvezménye és a négy vagy több gyerekes anyák kedvezménye. A várakozásokból semmi sem valósult meg. Ez »remegő kezű« adócsomag. Az érdemi változások őszre várhatók.
Az okleveles adószakértő hozzátette, az adócsomag nagyrészt technikai jellegű, hiszen törvényben lettek rögzítve a korábban rendeletben meghatározott változtatások.
Hangsúlyozta, ezek nem új adókedvezmények, csak törvényi erejűek lettek.
Angyal József lapunknak arra is kitért, hogy az adóemelések bújtatva jelennek meg, például az extraprofitadó növelése révén. Kitért arra is, hogy bár Nagy Márton a napokban azt mondta, nem érdekli, mekkora adóbevétel lesz a kamatokra kivetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adóból, szerinte ez nem igaz.
Az emberek többsége hónapról hónapra él. A folyószámlára befolyó munkabér és nyugdíj arra elég, hogy a havi kiadásokat, rezsiköltségeket fedezze. Náluk fel sem vetődik, hogy állampapírokba fektessenek
– mondta, hozzátéve, a folyószámlán lévő – nem lekötött – összegekre kivetett 13 százalék szocho jelentős bevételt eredményezhet anélkül, hogy az állampapírba fektetést ösztönözné. A bankoknál 1-3 hónapra lekötött betéteknek is csak a 3 vagy 6 hónapos lejáratú diszkontkincstárjegyek lehetnek az alternatíváik. Úgy véli, ez az intézkedés egyértelműen az alacsony keresetűeket sújtja.
Brüsszel miatt emelkedik a jövedéki adó
Gyakorlatilag az egész médiában azonnal végigsöpört a hír, hogy a kormány durván megemeli a jövedéki adót. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, ez az adónem évekig az elvárt uniós szint alatt volt, mivel eddig nem teljesítettük az elvárást, ám a kormány most megemeli. Varga Mihály ennek megfelelően úgy jelentette be, hogy erre az intézkedésre „az uniós adóminimumoknak történő megfelelés érdekében” van szükség. A kormány tavaly nyújtott be derogációs kérelmet a jövedéki adó emelésére.
Ezt Brüsszel nem fogadta el, ezért történik az adóemelés.
A benzin jövedéki adója, ha a kőolaj világpiaci ára hordónként 50 dollárnál nem több, literenként 120 forintról 152,55-re nő, amennyiben a világpiaci ár a hordónkénti 50 dollár alatt marad, akkor 125 forintról 157,55-re nő. A petróleum jövedéki adója hordónkénti 50 dolláros világpiaci olajár felett 124,2 forintról 152,55-re nő, 50 dolláros olaj alatt 129,2-ről 157,55-re. A gázolaj adója 50 dolláros világpiaci olajár fölött 110,35-ről 142,9 forintra, 50 dolláros olajár alatt 120,35 forintról 152,9-re nő literenként.
A jövedéki adók emelése mindig lehetséges adóbevétel-növelés. Ezzel most él a kormány, mert az uniós elvárást is teljesíti.
Angyal József azt is kiemelte, az adócsomag azt is tartalmazza, hogy a kormány szerint a javuló teljesítményétől lesz a többlet a bevételi oldalon, ezzel szemben szerinte a bevételnövekmény jórészt az inflációból ered. Nőnek az áfabevételek a bruttóbér-emelések révén, emelkedik a személyijövedelemadó-bevétel a járulékbevétellel együtt. Továbbá azt is fontos hangsúlyozni, hogy a tervezet a várakozáson aluli, de nem kizárt, hogy a végleges változat módosító indítványokkal alakul ki.
Az adórendszer már nem családbarát. A családi kedvezmény után bevezetett adóalap-kedvezmények (25 év alattiak kedvezménye, négy vagy több gyerekes anyák kedvezménye) rendkívül igazságtalanok. A családi kedvezmény összege – kivéve a kétgyerekesek kedvezményét – 2011 óta nem változott. A 25 év alattiak kedvezménye átlagbérkövető. Egy 25 év alatti 2021-ben 433 700 forint havi adóalap-kedvezményben részesült, 2022-ben már havi 500 ezer forintban, míg 2024-ben már legalább havi 550 ezer forint adóalap-kedvezményt kaphatnak.
Angyal József példát is hozott erre: egy 25 év alatti, együtt élő pár 2024-ben ugyanannyi adóalap-kedvezményt (2 x 550 ezer forint = 1,1 millió forint) kap, mint egy ötgyerekes család (5 x 220 ezer forint szintén 1,1 millió forint). Továbbá számos adóhatósági határozat következtében kiemelte: az áfaelkerülés mértéke is úgy csökken, hogy az adóhatóság tudatosan szembehelyezkedik az uniós bíróság határozataival és a Kúria joggyakorlatával – bár az utóbbi is mulasztásban van a szakértő szerint.
Ugyanis az elsőfokú adóhatóságok még mindig egy 2016-os, Kúria által összegzett bírósági joggyakorlatra hivatkoznak töretlen bírósági gyakorlatként, miközben 2020 szeptembere óta ez már nem igaz. „A Kúriának frissítenie kellene a 2016-os KMK véleményét, gátat szabva ezzel az adóhatóság tudatos jogsértéseinek. Az áfa ügyében hozott adóhatározatok nagy része jogsértő. Ilyen áron ne csökkenjen az áfarés” – összegezte az Indexnek.
(Borítókép: Varga Mihály. Fotó: Németh Kata / Index)