Sok magyar céget még elönt a pánik, ám nem úszhatják meg, sőt a létezésük is függhet tőle

Talán az új EU-s szabályozásnak is köszönhető, hogy a fenntarthatóság kérdése a magyarországi cégeket is egyre jobban foglalkoztatja. De mit is jelent a vállalatokra nézve az úgynevezett Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv (CSRD), illetve maga a fenntarthatósági szemlélet? Hogyan segítheti egy fenntarthatósági jelentés elkészítésének folyamata egy kis- és középvállalat (kkv) megújulását?

Az irányelv alapján

Ez egybeesik az Európai Unió középvállalkozás kategóriájának beugró szintjével. A fenntarthatósági jelentési kötelezettség azonban 2028-tól legkésőbb már minden kis- és középvállalat számára kötelező lesz. Sőt azok számára, akik beszállítói nagyobb, EU-ban működő vagy oda exportáló – már a szabályozás hatálya alá tartozó – vállalatoknak, még előbb jön el a jelentési kötelezettség.

Miért kiemelt fontosságú a kkv-szektor fenntarthatósága?

Elsőre talán hihetetlenek tűnik, de a kis- és közepes vállalkozások összességében nagyobb karbonlábnyommal rendelkeznek – a káros kibocsátás 70 százalékáért felelnek –, mint a nagyvállalatok. Több kutatás is azt igazolja, hogy az összes hazai vállalat 90 százalékát teszik ki, így a foglalkoztatottak 60-70 százaléka dolgozik a kkv-szektorban, amely a magyar gazdaság hozzáadott értékének 50 százalékát termeli meg. Ez az arány egyébként az EU-ban is hasonló.

Szemléletváltásra van szükség

Bőven akadnak még vállalatok, amelyek egyelőre idegenkednek a fenntarthatósági, azaz ESG-jelentéstételtől (Environment, Social, Governance = környezeti, társadalmi, vállalatvezetési felelősségvállalás). Célszerű azonban hamar felocsúdni, hiszen a jelentéstétel elmaradása – a morális és társadalmi mellett – komoly anyagi károkat is jelenthet.

A „zöldpénzügyek” célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg az országok, illetve vállalatok tevékenységét, és ezáltal a rövid távú profitmaximalizáló gondolkodásmódot felváltsa egy újfajta, hosszabb távú és etikus profitmaximalizálás.

„A minket körülvevő ökológiai rendszer kimerülése óriási veszély az emberiségre és a gazdaságra nézve is, hiszen ez utóbbi is erősen függ a természettől, az ökológiai szolgáltatásoktól, így fontos, hogy valódi megoldásokat találjanak a gazdaság szereplői, terjedjenek a jó gyakorlatok, és valóban elköteleződjenek a vezetők” – fejtette ki Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója, hozzátéve: a transzparens működés, a jelentéstétel fontossága vitathatatlan.

Sorvezető született a cégek számára

A fenntarthatósági jelentések elkészítésében nyújt segítséget a vállalatok számára a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége. Az MVÜK elkészítette első, saját körben végzett fenntarthatósági jelentését, amelyet sorvezetőnek szánnak tagvállalataik számára.

„A mai világban megkerülhetetlen a fenntarthatóság kérdésköre, hiszen a jelen gazdasági helyzetben a túlélés feltétele lesz a jövőben a fenntartható működés” – mondta Horváth János, az MVÜK vezérigazgatója.

A jelentés segítségével egy cég áttekintheti erősségeit, elért eredményeit, a hiányterületeket és néhány kényes kérdést is. Jobban megérti hatásait és lehetőségeit, aminek segítségével hatékonyabban képes hozzájárulni a fenntartható fejlődéshez

– fogalmazott Fertetics Mandy, az MVÜK fenntarthatósági vezetője.

Az MVÜK célja, hogy minden tagvállalatát abban a következő lépésben segítse, amely adott élethelyzetéhez, erőforrásaihoz, kihívásaihoz, tevékenységéhez illeszkedik.

Már nem pénzügyi kihívásokról és potenciális előnyökről beszélgetünk a fenntartható vállalati működés kapcsán. Az életünk, a megszokott életmódunk múlik rajta, hogy a gazdasági szektor megfelelően át tud-e alakulni, karbonsemlegesen működni, zöldtermékeket tud-e hatékonyan előállítani

– tette hozzá Márta Irén.

A szakemberek arra számítanak, hogy a digitalizációhoz hasonlóan a fenntarthatóság is egy olyan fogalommá válik, ami a mindennapjaink természetes része.

Miként néz ki egy ESG-jelentés?

Egy ESG-jelentésben a vállalat beszámol a fenntarthatóságért tett törekvéseiről, hozzáállásáról, vállalatirányításáról, akcióiról és eredményeiről, lehetőség szerint összehasonlítható, értelmezhető és érthető módon.

Vannak meglévő sztenderdek (például a leggyakrabban használt sztenderd a GRI – Global Reporting Initiative), melyek konkrét elvárásokat fogalmaznak meg: minőségi és tartalmi elveket, kötelező indikátorokat (vállalatirányítás, érintettek, fenntarthatósági üzleti modell stb.), valamint a vállalat mérete, tevékenysége, értéklánca szempontjából releváns, „választható” tematikus indikátorokat (pl. hogyan mérje az esélyegyenlőséget, a karbonkibocsátást, az etikus üzletvitelt valaki). „A jelenlegi EU-s szabályozás (CSRD) egy új sztenderdet vezet be (ESRS – European Sustainability Reporting Standard), amely 80-90 százalékban épít a GRI-re. Egy ilyen szabvány több száz oldalas, számos kvalitatív és kvantitatív útmutatást és elvárást tartalmaz” – mutatott rá az Index kérdésére Fertetics Mandy.

Egy ilyen jelentés bemutatja, hogy egy vállalat mit gondol a saját szerepéről, például a felelős foglalkoztatás, a társadalmi szerepvállalás, a környezettudatos működés, a balesetvédelem vagy épp az etika terén, milyen lépéseket tett ezek megvalósulás érdekében, és milyen eredményeket ért el.

Emellett vannak ESG-értékelések is. Ilyen lehet például, hogy a vevők ESG-kérdőíveket, mérőrendszereket készítenek beszállítóik számára (az autóipar például a Supplier Assurance SAQ kérdőívét használja, sok iparág az EcoVadist, amit több hazai kkv-nak is ki kellett már töltenie vevője számára). Ezek többek között mérik, hogy:

• A vállalatirányítás miként fókuszál a fenntarthatóságra: van-e felelős vezetője a területnek, van-e magatartási kódex, fenntarthatósági jelentés, érintetti párbeszéd.
• Milyen a vállalat irányítása és teljesítménye az alábbi területeken: felelős foglalkoztatás (balesetvédelem, munkavállalói jóllét, diverzitás), környezettudatosság (hulladékgazdálkodás, energiafelhasználás, kibocsátások, víz), társadalmi szerepvállalás, etikus viselkedés (korrupcióellenesség, panaszkezelés, termékfelelősség, adófizetés), beszállítóilánc-menedzsment (milyen fenntarthatósági elvárásokat fogalmaznak meg a beszállítóikkal szemben, hogyan ellenőrzik azokat, milyen anyagokat honnan szereznek be).

A jelentést néha auditálják is, ezt a CSRD esetében Magyarországon a jövő évben frissíteni kívánt számviteli törvény határozza majd meg, de várhatóan fenntarthatósági jelentési tapasztalattal rendelkező könyvvizsgálók tehetik majd meg. Ilyenkor ők ellenőrzik az állítások megalapozottságát, az adatok helyességét (a mögöttes folyamatokat, forrásokat, számítási módokat) – mutatott rá Fertetics Mandy.

Bírság jár a jelentést nem tevőknek

A CSRD törvényi kötelezettség, tehát akire vonatkozik, annak eleget kell neki tennie. Elmaradása várhatóan pénzbírságot von maga után – a szankciók egyelőre még nem tisztázottak.

Az auditorok azt nézi, hogy a vállalat a jelentéstétel során milyen mértékben felelt meg a sztenderdeknek. „Különböző sztenderdek léteznek, tehát az azoknak való megfelelés nem fekete-fehér, de azért elég jól le van írva, hogy mit hogyan kell beszámolni, leírni, bemutatni” – hívta fel a figyelmet az MVÜK fenntarthatósági vezetője.

Hangsúlyozta: a legfontosabb feladat az érintettek elvárásainak való megfelelés. „A tulajdonos, a munkavállalók, az ügyfelek, helyi lakosok, fenntarthatósági szakemberek fogják a nap végén a döntéseikkel elfogadni, elismerni valakinek a fenntarthatósági törekvését.”

Komoly probléma a greenwashing

Bár a vállalatok óriási szólamokkal igyekeznek bizonygatni a fenntarthatóbb működésre való törekvéseiket, sok esetben inkább „zöldrefestésről” (greenwashing) van szó. A készülő EU-s szabályozás igyekszik majd ezt leszorítani és arra ösztönözni a vállalatokat, hogy szép szólamok helyett valódi tartalommal töltsék meg az ESG-törekvéseket. Emellett várhatóan a damoklészi kardként a vállalatok feje felett lebegő pénzbírság is komoly elrettentő erőnek bizonyulhat.

Előfordult, hogy egy vállalat napelem telepítésével vagy épp szelektív szemétgyűjtő kihelyezésével „letudta” fenntarthatósági törekvéseit, ám Fertetics Mandy némiképp árnyalta a zöldrefestést.

Jelenleg egy olyan fázisban vannak a vállalatok, hogy zölddé kell válniuk, mert akkor jutnak például banki finanszírozáshoz, és akkor dönt a fogyasztó az ő terméke mellett. Ez egy olyan folyamat, aminek a tanulási fázisában vagyunk. Ebben pedig vannak bukdácsolások. Itt arra utalok, hogy a napelemmel vagy a szelektív szemétgyűjtővel operáló vállalatnak nem feltétlenül a zöldrefestés a célja, hanem egyszerűen – megfelelő segítség hiányában – ennél a szakasznál tart a fenntarthatósági folyamat tanulásában

– világított rá a fenntarthatósági szakember.

(Borítókép: Németh Emília / Index)