Már a magyar munkahelyekre is átgyűrűzött a német betegség

A KSH gyorsjelentésében azt írta, a 2023. november – 2024. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 718 ezer volt, 13 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 488 ezer főt tett ki, míg a nők esetében 15 ezerrel, 2 millió 230 ezerre bővült.

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője ugyanakkor rámutatott a lapunknak küldött elemzésében, hogy a foglalkoztatottak száma az utóbbi hónapokban kismértékű csökkenést mutatott, ebben egyrészt a szezonális hatások játszottak szerepet, tekintve, hogy éves alapon nőtt a foglalkoztatás.

Emellett a mérséklődésben szerepe lehetett a gazdasági teljesítmény visszaesésének, az év második felében a német gazdaságból begyűrűző lassulásnak – elsősorban az ipari termelésen keresztül –, miközben a belső kereslet még nem állt helyre az inflációs sokkot követően

– mutatott rá az elemző. Korábban szakértővel vettük górcső alá a német gazdaság helyzetét, illetve hogy az ország gyengélkedése milyen hatással lehet Magyarországra. 

Molnár megjegyezte, hogy ezzel együtt is, a foglalkoztatási szint továbbra is magasnak tekinthető, miközben az aktivitás is fokozódik a bérnövekedés és a jövedelmi helyzet romlása nyomán. Az aktivitás fokozódása járult hozzá nagyobb mértékben ahhoz, hogy a munkanélküliségi ráta a 2023. november – 2024. januári időszakban a koronavírus-járvány idején tapasztaltnál is magasabb szintre, 4,6 százalékra emelkedett. Ez ellenben továbbra sem tekinthető magasnak, az uniós átlag ennél 1,3 százalékponttal magasabb.

A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 550 ezer fő dolgozott, 17 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A külföldön dolgozók létszáma lényegében nem változott, 105 ezer volt, míg a közfoglalkoztatottaké 8 ezerrel, 63 ezerre csökkent.

A 15–64 évesek körében a 74,6 százalékos foglalkoztatási arány megegyezett az egy évvel korábbi értékkel. A ráta gyakorlatilag mindkét nem esetében változatlan maradt, a férfiaknál 78,4 százalékot, a nőknél 70,8 százalékot tett ki.

Tavaly októberben arról írtunk, hogy a július és szeptember közötti időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 737 ezer fő volt.

Enyhén, de nőtt a munkanélküliség

A 2023. november – 2024. januári időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 30 ezerrel, 226 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,6 százalékra nőtt.

A férfiaknál a munkanélküliek száma 122 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,7 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 104 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,5 százalékponttal, 4,5 százalékra növekedett.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt, az összes munkanélküli 43 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 33 százaléka legalább egy éve keresett állást. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2024. január végén az egy évvel korábbihoz képest 4,4 százalékkal, 233 ezer főre csökkent.

Mint megírtuk, a fiatalok foglalkoztatási mutatója az európiai uniós átlag alatt van, nagyjából 10 százalékkal. Itt bőven van tennivalója a kormánynak. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője nemrég az Indexnek elmondta: „A magyar fiatalok foglalkoztatásának mutatója historikusan elmarad a nyugat-európaiakétól, így a 15–24 éves korcsoport foglalkoztatásában mindenképpen van potenciál.”

Reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium

Czomba Sándor, a KSH eredményeit értékelve kiemelte: „A nemzeti kormány sikerrel védte meg a magyar munkahelyeket és a családokat, miközben a Gyurcsány-korszakhoz képest 1 millióval dolgoznak többen. 2024-ben a kormány legfőbb célja, hogy helyreállítsa a gazdasági növekedést és dinamikus, 4 százalék körüli GDP-bővülést érjen el, amelynek érdekében a fogyasztás helyreállítása és a beruházások 25 százalékos szint felett tartása mellett a hazai, 300 ezer főre tehető munkaerő-tartalék mozgósításával tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást.”

Mint mondta, a kormány célja, hogy a 15–64 éves korosztály aktivitási rátája a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra emelkedjen.

Ennek elérését támogatja, hogy a kormány a GINOP Plusz programon keresztül 460 milliárd forintot biztosít az aktivitás, ezen keresztül a foglalkoztatás növelése érdekében

– közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelynek célja, hogy ezek a források minél előbb a gazdaságba kerüljenek, ezért márciusban indul a 70 milliárd forintos keretösszegű munkahelyi képzéseket támogató program, áprilistól pedig a 200 milliárd forintos keretösszegű, 30 év alattiak elhelyezkedését segítő Ifjúsági Garancia Plusz program.