Orbán Viktor: Adottak a stabil gazdaságpolitika alapjai

Orbán Viktor szerint a V4-es struktúrát nem érdemes feladni, lát még benne lehetőséget. A miniszterelnök szerint azonban körvonalazódik egy másik együttműködési forma: a szuverenista államok rendszere.

Saját „fixációjára”, a profitegyenlegre is kitért, ami szerinte még mindig nem megfelelő. Több pénzt visznek ki Magyarországról, mint ami beáramlik. A kormányfő szerint Magyarország csak nyitott gazdaságként tud működni, ehhez a profitegyenleget javítani kell.

A külföldi cégek 4-6 milliárd eurót kivisznek, aminek nem lehet örülni. Azonban ha ezt megakadályozná a kormány, akkor nem jönnének beruházások. Orbán Viktor azt is kiemelte, csak úgy lehetünk nyitott ország, ha legalább ennyit mi is be tudunk gyűjteni a világban.

Jelenleg 4-6 milliárd euró áramlik ki az országból, míg a magyar cégek 3 milliárd eurót hoznak be – uniós forrásokkal együtt. Ezért a legfontosabb, hogy megtámogassuk a nemzeti bajnokokat, akik külföldön profitot termelnek.

Orbán Viktor arra is kitért: az új hidegháborúban Magyarország a keleti–nyugati határon helyezkedik el. „Periféria leszünk, ha működünk együtt, és nem lesz kereskedelem.”

A magyar gazdaságpolitika arra fogad, hogy „sikerül a két világ között kapcsolatot fenntartani”, nem választjuk le magunkat a világ keleti részéről. Oroszországgal csak ott adjuk fel az együttműködést, ahol a nyugati szankciók azt kizárják – összegezte.

A háborúval kapcsolatban arra a következtetésre jutott, hogy Európa nem tudja elkerülni, hogy újra felfegyverkezzen.

A mi ösztöneink jól működtek, 3-4 évvel a háború előtt elkezdtük a hadiipar fejlesztését.

Leszögezte, a háborút a Nyugat nem nyeri meg Oroszországgal szemben. Proxyháborúról van szó, Ukrajnának a mögöttük állók adják az erőt. Ugyanakkor Oroszország sem nyer a Nyugattal szemben. Egyetlen megoldás van: béketárgyalások, csak az a kérdés, hogy előbb vagy utóbb. Nyugat-Európában ebben nagy vita van, „mi vagyunk azok, akik azt mondják, hogy az idő Oroszország oldalán van”. Ezért kell minél előbb lezárni a konfliktust.

2020-ig a gazdaság emelkedési pályán haladt, azonban jött a Covid-járvány és az orosz–ukrán háború – mutatott rá a miniszterelnök.

2020–2024-ig visszakapcsoltunk. Most viszont ritmust tudunk váltani. A 2022-es válság nem törte össze a gazdaságot, ezért tudjuk ezt a sebességváltást megtenni

– világított rá Orbán Viktor. A korábbi válságokra mutatott, amelyek valósággal szétrombolták a gazdaságot. A miniszterelnök szerint „a nyugatot majmoló gazdaságpolitika helyett saját gazdaságpolitikát találtunk ki”. A keleti beruházások nőttek, miközben a Nyugat lába megbotlott. A magyar beruházók is szépen feljöttek, a negyedik pozícióba kerültek hazánkban. Egyúttal negatívumként emelte ki, hogy csak negyedikek a magyar beruházók a saját országukban.

Olyan mélyről indultunk, hogy a mostani pozíció becsülendő

– fogalmazott Orbán Viktor, aki egy javulási pályát lát. Korábbi szavait idézte: a világ gazdasági és politikai térképének átszabása zajlik. Ez a folyamat felgyorsult. Ennek két vetülete van: geopolitikai és gazdasági.

A geopolitikai változás azért fontos számunkra, mert egy súlyos, történelmi dilemmát állít elénk. A világ nyugati fele és nem nyugati fele homlokegyenest másként ítélnek meg történéseket.

– fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, hogy míg a Nyugat a sajátjának érzi ezt a háborút, a világ összes többi része nem akar elköteleződni benne, vagy oroszpárti álláspontot foglal el. Már az is a diskurzus tárgya Nyugat-Európában, hogy kell-e csapatokat bevetni az orosz–ukrán háborúban – mutatott rá. Ez azt jelenti, hogy a geopolitikai rivalizálás felülírja a gazdasági logikát. Nem a gazdasági észszerűség jellemzi ezt a kort, hanem a politikai megfontolások. Nem mindegy Magyarország számára, hogy ez a disputa hogyan végződik – fogalmazott Orbán Viktor.

Kitért a decoupling jelenségre, amely arról szól, hogy a Nyugat a lehető legnagyobb mértékben leválasztja magát a világ többi részéről, és védi azt, amije van.

„Van egy másik gondolkodásmód, ami úgy vélekedik, hogy a Nyugat teret veszt, és ennek oka a versenyképesség hiánya. Ha versenyképes lenne a Nyugat, akkor nem politikailag, hanem gazdasági versennyel érne el előnyt” – véli a miniszterelnök.

Minden elhangzott, aminek el kellett a két minisztertől és a kamara elnökétől – kezdte beszédét Orbán Viktor. A gazdasági miniszterek csinálják a gazdaságpolitikát, és szerinte ehhez kellenek intellektuális bázisok, „a minisztereink pedig jó állapotban vannak”.

A kamarával mindig jól tudott együttműködni a kormány. Tehát a gazdaságpolitikai bázis a jó kamarai háttérrel is adott. „Így optimista vagyok” az előttünk álló két évre tekintettel – jelentette ki a miniszterelnök.

Négy tétel van, ami felett szerinte őrködnie kell:

1. Mindig jobb, ha nekünk tartoznak, mint ha mi tartoznánk másoknak. Ez eddig még nem áll fenn. Nagyon magas adósságrátát örökölt Magyarország.
2. Mindig többet kell keresni, mint amit elköltünk. 
3. Jobb dolgozni, mint tengeni. „A számok azt mutatják, hogy ezt nem csináljuk rosszul.”
4. Mindig jobb, ha mi keresünk másokon, mint ha rajtunk keresnének.

Varga Mihály, Parragh László, Nagy Márton és Orbán Viktor

Fotó: Szollár Zsófi / Index

A munkaerőpiac területén jól állunk. Jelentősen nőtt a foglalkoztatási arány, ezen belül is az időseknél pozitív a kép – világított rá Nagy Márton, kiemelve, hogy a fiataloknál nem értek el ilyen sikert, azonban ez azt is jelenti, hogy itt még vannak tartalékok.

További 500 ezer magyar emberre van szükség

– mondta. Orbán Viktor korábban 300 ezres tartalékról beszélt, Nagy Márton ezt most részletezte is. Példaként említette, hogy uniós forrásokból lehet támogatni az inaktívak bevonását. Nagy figyelmet fordítanak a felnőttképzésre, átképzésre, az aktivitási ráta növelésére. Itt uniós forrásokból GINOP-programokat fognak használni.

A vállalati hitelezés 19 százalékkal esett vissza, ám erőteljes fordulat következett be, az év végére már 20 százalékos volt a növekedés. A miniszter szerint a vállalati hitelpiac zuhanását a Baross Gábor- és a Széchenyi-program fogta meg. A nemzetgazdasági miniszter szerint a fordulatban nagy szerepe van az említett államilag támogatott hitelprogramoknak. Ez nem csak a vállalatoknál, de a lakosságnál is megfigyelhető, elég csak a csokra gondolni, illetve az önkéntes kamatplafonra, amellyel csökkentették a hitelkamatokat.

Idén a Baross Gábor-programban 100 százalék lesz a beruházás aránya – jelezte előre Nagy Márton. A Széchenyi Kártya Program összegeit 80 százalékban forgóeszközökre használták a vállalkozások, beruházásra 20 százalékot, ugyanakkor a nemzetgazdasági miniszter rámutatott, hogy a forgóeszköz-beszerzés is beruházásnak minősül. A Növekedési Hitelprogramnál (NHP) is megfigyelhető volt, hogy idővel egyre inkább nőtt a beruházások aránya.

„A hitelpiac helyreállításáért sokat tettünk a vállalkozásokkal, bankokkal. A normalizálódás hosszú idő lesz, a 2025 és 2026-os évet is meg kell nyernünk” – zárta előadását a miniszter.

Nagy Márton leszögezte, a lakossági fogyasztás a magas infláció miatt esett vissza, azonban a problémák nagy részét a kormány elhárította. Ezért folyamatosan oldódik majd az óvatossági motívum. Szerinte az élelmiszerárak konszolidációjának komoly szerepet kell szánni.

Az ipar egyelőre visszaesést mutat, és az export is lassul. A belgazdasági szektorban a beruházásokat – a magas energiaköltség és az uniós források hiánya mellett –elsősorban az alapanyagárak hátráltatták. Szerinte a magas kamatkörnyezet a kamatsapkák miatt nem jelent komoly problémát.

Az exportértékesítésről úgy nyilatkozott, hogy az negatív tartományba váltott, ugyanakkor szerinte a magyar egy exportorientált gazdaság: az akkumulátorszektor összesen 10 milliárd eurót tesz ki, ennek 50 százaléka Németországba megy. Az uniós és a német piaci fejlemények tehát determinálják a magyar gazdaságot.

„Ezen a téren van probléma, és tennivaló akad uniós szinten” – összegezte.

„Az ikerdeficitet ledolgoztuk, az inflációt letörtük, a reálkeresetek növekednek, a gazdasági növekedést azonban nem sikerült megvédeni” – jelezte Nagy Márton.

Az ikerdeficit-probléma már nem fenyeget minket

– világított rá a nemzetgazdasági miniszter. Emlékeztetett, hogy 18 hónap alatt futott fel az infláció, és 12 hónap alatt omlott össze. Jelenleg 3,8 százalékon áll a fogyasztói árindex. −6,8 százalék az ipari termelési árak indexe, tehát csökkentek a költségek. A foglalkoztatási számok növekedtek, ám a munkanélküliségi ráta kissé emelkedik, viszont így is 4 százalék közelében van. Ez jó hír a nemzetgazdasági miniszter szerint. Azért növekedik ugyanis a munkanélküliségi ráta, mert a lakosság egy része kilépett az inaktivitásból, és aktív státuszba került.

Az egész évben 5 százalék körüli reálbér-növekedés lehet

– világított rá Nagy Márton. 2024 és 2025-ben visszatérhetünk a növekedési pályára. A fogyasztás helyreállításáról elmondta, nem arról van szó, hogy vég nélkül akarják növelni a fogyasztást. Ezt sokan félremagyarázzák Nagy Márton szerint.

Itt a lényeg a helyreállításon van

– hangsúlyozta Nagy. A nemzetgazdasági miniszter szerint már a fogyasztás helyreállásának egyértelmű jelei láthatók. Míg 2023-ban a kiskereskedelem 8 százalékkal zsugorodott, a vendégéjszakák száma 3 százalékkal emelkedett. 2024 januárjában a fogyasztás alakulása valamivel 0 százalék felett van, a vendégéjszakák száma 10 százalékkal nőtt – világított rá Nagy Márton. 

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter úgy kezdte beszédét, hogy megtudta: ő a felelős az idei évi növekedésért, ezért leszögezte, hogy a közeljövőben 2 versenyképességi csomagot jelent majd be tárcája. Szerinte ugyanakkor jelenleg az óvatossági motívum feloldása a legfontosabb.

Alapvetően két nagy válságon vagyunk túl: egy egészségügyi és egy energiaválságon, ami reálgazdasági válságba csapott át.

Szerinte a két válságot megelőzően az adatok kedvezők voltak, ugyanakkor úgy gondolja, hogy 2026-ban fogunk olyan számokat kapni, mint 2019-ben.

Nagy Márton szerint Magyarország  a jó strukturális alapoknak köszönhetően  meg tudott küzdeni  a gazdasági válságokkal . Azonban a világjárványban és az energiaválságban máshogy viselkedett  a gazdaságpolitika két ága :

1. a világjárványban mind a monetáris, mind a fiskális politika ösztönző,
2. de az energiaválságban a monetáris politika respektív volt,

Így sikerült tavaly elérni egy −0,8-as GDP-t.

Nagy Márton

Fotó: Szollár Zsófi / Index

Egy másik adózási szempontból fontos kezdeményezésről, az e-nyugta 2025-ös elindításáról is beszámolt. Szintén jövő évtől indul az eMAP is, ami által egy digitális felületen lehet az adatokat benyújtani, szemben a jelenlegi 23 felülettel, tehát jócskán könnyítenek az ügyintézésen.

A gazdasági szerkezetre visszatérve elmondta: a magyar gazdaság az egyik legnyitottabb gazdaság, a 13. helyen állunk ebben. Az összetettség tekintetében a 11. helyen vagyunk. Az autóiparban, az élelmiszeriparban, a vegyiparban, valamint az elektronika területén egyaránt számos beruházás történt. Összetett és bonyolult a magyar gazdasági szektor, ami egyfajta válságállóságot is ad a pénzügyminiszter szerint.

A magyar kormány elindította a keleti nyitás politikáját

– emlékeztetett.

Kitért arra is, hogy a Németországba irányuló export aránya csökkent. A közép-kelet-európai országokkal történő kereskedelem azonban egyre nagyobb arányt képvisel.

A lakossági állampapírokról is szót ejtett. Az 5 éves állampapír hozamai jelentősen csökkennek a kamatkörnyezet változásával párhuzamosan. „A külső kockázatot csökkentettük azzal, hogy 2010-ben a magyar államadósságból 3 százalék volt a lakosság aránya, ez most már 22 százalék, ezáltal stabilabbá vált a gazdaság” – világított rá a pénzügyminiszter. Emlékeztetett, hogy a fotel kényelméből digitálisan, biztonságos módon is vásárolhatunk állampapírt.”

A magyar kormány iránt elfogultsággal nem vádolható Európai Bizottság is megfogalmazta, hogy a magyar gazdaság idén lendületet vesz, jövőre pedig várhatóan az egyik legnagyobb növekedést produkálja – jelezte Varga Mihály.

Magyarország már 2021 közepére elérte a koronavírus-válság előtti kibocsátási szintet,

ami nem sikerült minden országnak, például a cseheknek sem. Az uniós átlaghoz képest egy negyedévnyi előnye van a magyar gazdaságnak.

Az államadóssági szintet, illetve a kamatkiadások jelentős terhét is csökkentenünk kell

– fogalmazott Varga, aki szerint a hiányt az infláció csökkentésével és a kamatkörnyezet javulásával lehet elérni. Csak az alacsony költségvetési hiánnyal bíró gazdaságok tudtak növekedni – jelezte.

„Ha a folyó fizetési mérleg szerkezetét nézzük, akkor visszapattanást látunk, az energiaárak változása segít abban, hogy a mérlegpozíciók javuljanak.” Ebben különböző rezsivédelmi programokkal segített a kormány.

A bizalmatlanság helyreállítása is fontos

– hangsúlyozta a pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy a vállalkozói bizonytalanságot is mérsékelni akarják.

Varga Mihály ezt követően kitért arra, hogy lassan túl vagyunk a gazdasági nehézségeken. A kormány intézkedései jelentősen segítették a gazdaságot – összegezte. Azonban a tárcavezető szerint a tavalyi GDP-vel nehéz büszkélkedni.

Az államháztartási hiány kétségkívül magas, ugyanakkor olyan pályát határozott meg a kormány, ami visszavezet a 3 százalékos határ alá. Idén 4,5, jövőre 3,7, majd 2026-ban 2,9 százalékos hiányt vár a kabinet.

A pénzügyminiszter összegezte: az államadósság 2010-ig emelkedett, majd az új kormány két fontos célt tűzött ki:

1. munkahelyek növelése,
2. az államadósság csökkentése.

Ezt a pályát tette tönkre a világjárvány és az orosz–ukrán háború.

Varga Mihály

Fotó: Szollár Zsófi / Index

„A suszter maradjon a kaptafánál” – indította beszédét Varga Mihály pénzügyminiszter, kijelölve, hogy elsősorban a stabilitásról fog beszélni, amely magában foglalja:

• a költségvetést,
• az adózást,
• az állampapírpiacot.

„Egy, a magyar hasonló exportorientált ország nem teheti meg, hogy ne foglalkozzon a külső környezettel” – fogalmazott a tárcavezető. Európa alapvetően lejtmenetben van a pénzügyminiszter szerint, ami negatív fejlemény a magyar gazdaság számára, tekintve hogy az Európai Unió számít a fő exportpiacunknak. Az üzleti hangulatindexek nem kecsegtetnek sok jóval, ahogy az uniós növekedési előrejelzések sem.

Parragh László az uniós források körüli vitára is kitért. Emlékeztetett, hogy a csatlakozásnak négy feltétele volt, ezeket Magyarország teljesítette. Átadtuk az élelmiszer-kereskedelmet, az építőipar egy részét, kulcsfontosságú területeket, tehát a csatlakozással áldozatokat hoztunk.

Átadtuk a piacaink egy részét, ezért az EU-források járnak nekünk

– fogalmazott Parragh, hozzátéve, hogy az uniós források nem könyöradományok, azonban a gazdaság növekedésében nem elhanyagolható a jelentőségük.

Növekedési stratégia és jövőkép kell a vállalkozásoknak, nyitottság, újfajta kapcsolatépítés, valamint olyan szolgáltatási portfóliók és termékek kialakítása, amikre kereslet mutatkozik a mindennapokban. Utóbbit maguknak kell megoldaniuk a vállalkozásoknak – mutatott rá a kamara elnöke.

Parragh László

Fotó: Szollár Zsófi / Index

Az MKIK elnöke összehasonlította magyar gazdaságot az osztrákkal, amely során arra jutott:

Becslése szerint 2030-ig még nem érjük utol az osztrák gazdaságot, de már látszódnak erre irányuló jelek.

„A rendszerváltás óta érezzük, hogy a fehérgalléros munkák területén magasabb tudás érkezik az országba” – mondta. Szerinte a munkaerő-utánpótlás minden gazdaság számára meghatározó, a külföldi munkaerő megjelenése a hazai szereplők számára is munkát teremt.

Az MKIK elnöke felelevenítette, hogy a korábbi válság után a német gazdaság nagyon gyorsan helyre tudott állni, míg Magyarország csak 2014-re stabilizálódott. Ugyanakkor a magyar növekedés azóta kétszerese a németnek. „És ha Németországnak nem megy jól, akkor bizony nekünk sem” – összegezte Parragh László, aki szerint ezért is kell ösztönözni a keleti nyitást, ugyanakkor leszögezte:

a migráció nem egyenlő a munkaerőpótlással.

Kitért arra is, hogy jelenleg a piacot és a növekedést nem támogató kamatkörnyezet uralkodik Magyarországon, de „ezt nem kívánom tovább boncolgatni”.

Varga Mihály, Orbán Viktor, Nagy Márton és Parragh László

Fotó: Szollár Zsófi / Index

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint januárban a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Decemberhez viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak.

Most a döntéshozóknak ismét lehetőségük van részletesen vázolni, hogyan szeretnék elérni 3-4 százalékos idei évi növekedési céljukat. Emlékezetes, legutóbb Orbán Viktor évértékelőjén azt mondta: az infláció letöréséhez tavaly a kormánynak a jegybank segítségére kellett sietnie.

A napokban Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ismét komoly kritikát fogalmazott meg a kormánnyal szemben. Most már egyértelműen a nemzetgazdasági minisztert jelölte meg problémának, aki szerinte a támadásokat indítja a jegybank ellen.

Matolcsy György szerint az infláció megeszi a növekedést, fűti a deficitet, ami végül államadóssági problémákat okoz. Szerinte a gazdaságpolitikának a termelékenység emelését és a versenyképesség fokozását kell előmozdítania. A növekedés a lényeg, annak fókuszában pedig a beruházásnak kell állnia.

Szerinte méltatlan a jegybankot ért támadássorozat, akár nyíltan, akár rejtve történik. A kormány legutóbbi tervezete Matolcsy György szerint jelentős támadás a Magyar Nemzeti Bank függetlensége ellen. Rosszul esik Matolcsy Györgynek, hogy szerinte a volt MNB-alelnök irányítja a mostani támadásokat a jegybank ellen. Majd nevesítette:

Kijelentette: a regnáló nemzetgazdasági minisztert korábban el kellett távolítani a jegybankból, mert Matolcsy György szerint a jegybank érdekei ellen tevékenykedett.