Itt a kormány válasza a „bezzegromániázásra”

„Mindenekelőtt már írásom elején fontos elmondanom, hogy Románia fontos európai uniós partnerünk, nagyra értékelt szomszédunk, ahol ráadásul több mint egymillió magyar honfitársunk is él. Mégis felmerül a kérdés: amennyiben születésünk előtt lehetne választani, hogy Romániában vagy Magyarországon szülessünk meg, akkor vajon melyik országot választanánk?” – így kezdte a Magyar Nemzeten legfrissebb véleménycikkét Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, amit pontokba szedve így lehetne összefoglalni:

• A tárcavezető szerint bár az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-t tekintve a román gazdaság teljesítménye 2023-ra utolérte a magyart az uniós átlag arányában, ez nem ad valós képet sem a magyarországi, sem pedig a romániai élet- és munkakörülményekről, a vagyoni helyzetről, valamint a gazdasági teljesítmény fenntarthatóságáról és egyensúlyi helyzetéről.
• A „pénzcsinálás”, azaz pusztán a GDP mérése helyett érdemes a gazdasági miniszter szerint például a fenntartható, széles bázisú fejlődést mérő, kizárólag objektív adatokkal dolgozó Harmonikus Növekedési Index (HNI) eredményeit is megvizsgálni: a 2021-es adatai alapján Magyarország a 29. helyen állt a világon, miközben Románia a 46. helyen.
• Nagy Márton szerint Magyarországon a növekedés a külső egyensúly biztosítása mellett, Romániában romló külső egyensúlyokkal valósult meg. „Az ikerdeficit, azaz a költségvetési és folyó fizetési mérleg egyidejű hiánya Romániában 2010 óta minden évben fennállt.”
• Magyarország a 2010-es 80 százalékos bruttó államadósságot 2023-ra 73,5 százalékra szorította le, Románia a 2010-es 29-ről 48,8 százalékra növelte.
• Magyarország export- és beruházásvezérelt gazdaság, Románia főleg a belső keresleten, a fogyasztáson alapszik.
• Magyarországon 69,3 százalékkal, Romániában 2010 óta 86,6 százalékkal növekedtek a nettó reál átlagkeresetek. A román reálbérek növekedése mögött azonban Nagy Márton szerint nagy részben az áll, hogy 2010 és 2024 között 5,5-szörösére emelkedett a minimálbér összege, miközben a munkavállalók több mint egynegyede épp minimálbéren foglalkoztatott, szemben a hazai öt százalékkal (mintegy 250 ezer fő).
• Romániában a háztartások nettó pénzügyi vagyona GDP-arányosan 57 százalék, míg a magyar közel kétszer akkora (108,7 százalék). Egy főre vetítve a 12 527 euró áll szemben a 26 952 euróval.
• Romániában nemcsak a minimálbéresek, hanem a szegények aránya is magasabb – összegezte, majd aláhúzta: „Míg 2023-ban a román társadalom 32 százaléka volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának, addig hazánkban ez az érték 19,7 százalék volt – náluk az uniós átlag fölötti, nálunk az alatti mértékű a szegények aránya. Romániában érdemben nagyobb a jövedelmi egyenlőtlenség is: az S80/S20 index (amely megmutatja, hogy a társadalom felső húsz százalékának a jövedelme hányszorosa a társadalom alsó húsz százaléka jövedelmének) értéke Romániában 5,83, hazánkban pedig 4,47 – itthon tehát a jövedelmi egyenlőtlenségek uniós átlag alattiak, míg szomszédunkban jóval átlag felettiek.”
• 2010 óta Romániában a foglalkoztatottak száma több mint háromszázezer fővel csökkent, a népesség közel 13 százaléka külföldre vándorolt. Magyarország nagyjából egymillió embert vont be a munkaerőpiacra, így Romániában nagyságrendileg ötödével kevesebben dolgoznak. A foglalkoztatási ráta a 15–64 éves korosztályban 63 százalék volt tavaly, szemben a hazai 74,8 százalékkal.
• Magyarország GDP-arányos termékkivitele 70 százalék körüli, melyből közel 15 százalékot high-tech termékek tesznek ki, amely a nemzetközi versenyképességi jelentésekben is kiemelkedő mértékűnek számít. Romániá­ban a GDP-arányos termékexport 27 százalék körül volt 2023-ban, amelyből kevesebb mint kilenc százalék volt high-tech típusú.
• Nagy Márton azt is leszögezte, hogy a Global Innovation Index rangsorolása alapján 2023-ban a 132 értékelt országból a magyar gazdaság a 35. helyen állt, a román pedig a 47. helyen.
• De a tárcavezető azt is bemutatta, hogy tavaly a román népesség 15,4 százaléka olyan lakásban élt, ahol nem volt beltéri vécé, 14,2 százaléka pedig olyan lakásban, amely nem rendelkezett zuhanyzóval vagy káddal. Magyarországon egyik mutató sem éri el a két százalékot.
• Romániában 46,4 százalék nem tudna fedezni váratlan kiadását, Magyarországon 31,5 százalék.
• Az egészségesen várható élettartam Magyarországon 62,5, Romániában öt évvel alacsonyabb, 57,8 év.
• 2024 márciusában a lakosság számára az áram ára hetven százalékkal, a földgáz ára pedig 133 százalékkal volt magasabb szomszédunknál.

A nemzetgazdasági miniszter a gondolatait úgy zárta, hogy az emberhez méltó élet jellemzőit persze csak felszínesen lehet körüljárni, de talán így is meg tudjuk válaszolni, hogy „e két, nagyjából azonos egy főre jutó GDP-vel és bérszínvonallal rendelkező ország közül melyiket választanánk lakóhelyül. Azt, amelyikben jobb élni.”

És ott jobb élni, ahol rájöttek arra, hogyan lehet a növekedést jólétre fordítani: a magyar modell szerint a fogyasztásból eladósodó, azaz fridzsiderkapitalizmus helyett munkaalapú és inkluzív (azaz a társadalmi jólétre is összpontosító) gazdasági rendszerrel. Ezért élt 2020-ban a magyarok mindössze alig több mint öt százaléka külföldön, míg a románok ebben is az európai rekorderek közé tartoztak a maguk 20,5 százalékos mértékével

– fogalmazott Nagy Márton, aki leszögezte: az írásában bemutatott adatok alapján nem lepődhetünk meg, hogy a gyors GDP-növekedés ellenére a románok az életszínvonalról a lábukkal szavaztak, mert a hasonló egy főre jutó gazdasági teljesítmény ellenére a valóságban az életszínvonal és az elégedettség mértéke Romániában és Magyarországon össze sem hasonlítható.

„Talán ennek is köszönhető, hogy 2010 óta Magyarországon stabil kormány működik, amíg Romániában a húszat is meghaladta ezen időszak alatt a különböző kabinetek száma” – összegezte a nemzetgazdasági miniszter.

(Borítókép: Nagy Márton 2023. február 20-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!