2024. június 25. 18:00 ÉLŐ
Hollandia 1
Ausztria 2
Olympiastadion III. forduló
2024. június 25. 18:00 ÉLŐ
Franciaország 1
Lengyelország 0
BVB Stadion Dortmund III. forduló
2024. június 25. 21:00
Anglia
Szlovénia
Cologne Stadium III. forduló
2024. június 25. 21:00
Dánia
Szerbia

Így menekíthetnek át milliárdokat – titokzatos alapítványokra bukkantunk

GettyImages-1138834669
2024.05.20. 11:43
A vagyonkezelő alapítvány jogi személynek minősül, a bejegyzéskor vagyont ad át az alapító, ennek pedig a vagyonkezelő alapítvány lesz a tulajdonosa – mondta az Indexnek Magyar Csaba. Az okleveles adószakértővel most a vagyonkezelő alapítványok rejtelmeit kutattuk. Gyakran hallani ezekről az alapítványokról, amelyek sokak számára valamiféle úri huncutságnak tűnnek. Most kiderül, miért övezi egyre nagyobb népszerűség a vagyonkezelő alapítványokat.

Az alapítványok régóta velünk élnek, de sokáig csak a közérdekű alakzataik voltak ismertek. Az alapítványok fejlődésében a 2013-as új Polgári törvénykönyv jelentős változást hozott. Ugyanis ez bevezette, hogy alapítványt nemcsak közérdekű célokra lehet létrehozni, hanem magáncéllal is, vagyis az alapító saját és családi céljainak érdekében – fogalmazott az Indexnek Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója, okleveles adószakértő. 

A vagyontervezési specialista szerint a pozitív változás ellenére zavaró körülmény volt, hogy az alapító csak megkötésekkel lehetett az alapítvány kedvezményezettje. Emellett akadályozta a jogintézmény elterjedését, hogy nem lehet létrehozni üzleti tevékenység érdekében. Ezen változtatott 2019-ben a vagyonkezelő alapítványokról szóló jogszabály, amely értelmében közérdekű és magáncélú szervezetet is létre lehet hozni.

Magyar Csaba emlékeztetett arra is, hogy az új generációs alapítvány korlátozás nélkül végezhet aktív üzleti tevékenységet, ráadásul az alapító lehet kedvezményezett is. A jogalkotó nem titkolt szándéka volt, hogy a vagyonkezelő alapítvány alkalmas legyen a családi vagyon generációkon keresztüli átörökítésére.

Ne tulajdonolj semmit, kontrollálj mindent!

A vagyonkezelő alapítvány jogi személynek minősül, és a legfontosabb szereplők az alapító, a kuratórium és a kedvezményezett(ek). Az alapító annak érdekében hozza létre a vagyonkezelő alapítványt, hogy az általa biztosított vagyont kezelje, és megvalósítsa az alapító által meghatározott feladatokat, amelyek lehetnek tisztán magáncélúak vagy éppen üzleti jellegűek.

Ezenkívül az alapító célja, hogy a kedvezményezettként megjelölt személyek javára a vagyonkezelő alapítvány vagyoni juttatást biztosítson. Az alapító okirat aláírását követően kezdeményezi a vagyonkezelő alapítvány bírósági nyilvántartásba vételét.

A BEJEGYZÉSKOR VAGYONT AD ÁT AZ ALAPÍTÓ, AMiNEK A VAGYONKEZELŐ ALAPÍTVÁNY LESZ A TULAJDONOSA.

„Ez lehet bármilyen vagyonelem, például pénz, ingatlan, üzletrész, szellemi termék, követelés, viszont az induló vagyon értékének igazoltan legalább 600 millió forint értékűnek kell lennie. A vagyonkezelő alapítvány külön apparátust igényel, ugyanis köteles könyvvizsgálót és vagyonellenőrt – vagy felügyelőbizottságot – kijelölni, akinek a feladata a kuratórium ellenőrzése.”

Magyar Csaba ezt követően kiemelte, a vagyonkezelő alapítvány alapító okirata akár végrendeletként is funkcionálhat, vagyis az alapító részletesen le tudja írni azt is, mi történjen a vagyonával a halála után. A végrendeletnél ez rugalmasabb megoldás, bármilyen feltételt ki lehet kötni annak érdekében, hogy valaki kedvezményezetté váljon. A vagyonkezelő alapítványnak átadott vagyon esetében nem kell hagyatéki eljárást lefolytatni, halál esetén nem kell egy ilyen procedúrát megvárni, hanem zavartalanul folytatódhat a vagyonkezelés.

A legtöbb esetben a vagyonkezelő alapítvány üzletrészekkel és részvényekkel rendelkezik. Ilyenkor egyfajta holdingcégként is funkcionál, viszont ennek a holdingcégnek nincsen részvényese. Az alapítvány jogi természetéből adódik ugyanis, hogy nincs tulajdonosa, ily módon vagyonvédelmi szempontból kiemelt jelentősége van annak, hogy az átadott vagyon tekintetében az alapító már nem, a kedvezményezett pedig még nem tulajdonos.

Magyar Csaba egy példát is kiemelt:

Ez a megoldás nemcsak az alapító ellen indult végrehajtásokkal, hanem a családon kívül érkező hozományvadászokkal szemben is védelmet nyújt. Ha egy Noszty fiú a lányunkra vetne szemet, ugyanakkor a stafírung már a házasságkötés előtt egy vagyonkezelő alapítványba kerül, akkor válás esetén erre a vagyonra biztosan nem tarthat igényt a másik fél.

A szakértő szerint egyes alapítványi pozíciók között lehetséges az „átjárás”, vagyis a jelenlegi szabályok szerint az alapító lehet kedvezményezett, de akár kurátor is. Az egyszerűség kedvéért lehetőség van arra is, hogy egyszemélyes kuratórium működjön. Az alapító nem rendelkezik saját vagyonnal, azonban mégis megtarthat minden irányítási funkciót. Az angolszász vagyonvédelmi terminológiában ezt az own nothing, control everything (ne tulajdonolj semmit, kontrollálj mindent) alapelvvel szokták találóan kifejezni.

Magyar Csaba felhívta arra a figyelmet, annak ellenére, hogy az alapítványnak nincs tulajdonosa, a pénzmosás elleni törvény szerint az alapítvány tényleges tulajdonosa az a természetes személy, aki a vagyon legalább 25 százalékának a kedvezményezettje, feltéve, hogy a leendő kedvezményezetteket meghatározták. Ha nem jelöltek ki kedvezményezettet, akkor az a személy tekintendő tényleges tulajdonosnak, akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik.

Tényleges tulajdonosnak minősül továbbá, aki tagja a kuratóriumnak, vagy meghatározó befolyást gyakorol a vagyon legalább 25 százaléka felett. „A tényleges tulajdonosi minőségnek ügyfél-átvilágítási szempontból van jelentősége, vagyis nem kapcsolható polgári jogi hatás ahhoz a körülményhez, hogy egy természetes személy a pénzmosás elleni jogszabályok értelmében tényleges tulajdonosnak minősül” – mondta a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója.

Két jogintézmény, mégis ugyanaz a funkció

Érdemes összehasonlítani a vagyonkezelő alapítványt és a bizalmi vagyonkezelést. A vagyonkezelő alapítvány jogi személynek minősül, míg a bizalmi vagyonkezelésnél egy szerződéses formáról van szó. A bizalmi vagyonkezelés általában a vagyonrendelő és a vagyonkezelő közös megállapodása eredményeképpen, míg a vagyonkezelő alapítvány az alapító egyoldalú aktusa eredményeképpen jön létre.

A BIZALMI VAGYONKEZELÉS ÉS A VAGYONKEZELŐ ALAPÍTVÁNY ESETÉBEN IS ÁTSZÁLL A VAGYON TULAJDONJOGA.

Így a bizalmi vagyonkezelő, illetve a vagyonkezelő alapítvány válik a vagyon tulajdonosává. „Mindkét megoldásnál lényeges szempont az is, hogy egyúttal kedvezményezettet lehet kijelölni azzal a céllal, hogy a vagyonból részesüljön.” Magyar Csaba hasonlata alapján a vagyonkezelő alapítvány voltaképpen a bizalmi vagyonkezelés „nagy testvére”.

Mind a két jogintézmény ugyanazt a funkciót tölti be, de a bizalmi vagyonkezelésnél nincs minimum induló összeg, viszont a vagyonkezelő alapítványnál ez 600 millió forint. A bizalmi vagyonkezelés regisztrációja a Magyar Nemzeti Banknál történik, de a vagyonkezelő alapítvány bejegyzése bírósági hatáskör. A bizalmi vagyonkezelési szerződést legfeljebb 50 évre lehet kötni, míg vagyonkezelő alapítványra nincs ilyen korlátozás.

Nemzetközi összehasonlításban a magyar vagyonkezelő alapítvány különlegesnek számít abban a tekintetben, hogy bejegyzését követően bizalmi vagyonkezelésbe vehet további vagyonelemeket. „Amennyiben az alapítónak később eszébe jut, hogy újabb eszközöket adjon át az alapítványnak, úgy ezt bizalmi vagyonkezelés útján megvalósíthatja” – nyilatkozta az Indexnek Magyar Csaba.

Bezártak kiskapukat

Végezetül talán a legérdekesebb rész az adózás. A szakértő szerint az adóztatási pontokat célszerű szétbontani vagyonátadásra, vagyonkezelésre és vagyonkiadásra. Az alapítói vagyon átadása egy ingyenes ügylet keretében történik, ugyanakkor az illetéktörvény rendelkezései értelmében nem tartozik ajándékozási illeték hatálya alá a tranzakció. Ez azt jelenti, hogy

MENTES AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK ALÓL AZ ALAPÍTÓI VAGYONRENDELÉS, LEGYEN SZÓ BÁRMILYEN VAGYONELEMRŐL.

A vagyonkezelő alapítvány a társasági adó és az iparűzési adó alanyának minősül, tehát a vagyonkezelés eredménye adóköteles. Azonban nem kell társasági adót fizetnie abban az esetben, ha a vagyonrendelő és a kedvezményezett is természetes személy, feltéve, hogy az adóévben a vagyonkezelés alatt kizárólag befektetett pénzügyi eszközökből, követelésekből, értékpapírokból vagy pénzeszközökből, illetve ezek hasznaiból és elidegenítéséből származott bevétele. 

A kedvezményezett igényt tarthat a kezelt vagyon tőkerészére és az időközben keletkezett hozamra. A vagyonkiadáskor eltérő szabályokat kell alkalmazni annak megfelelően, hogy a tőkét vagy hozamot adnak a kedvezményezett részére. A tőke kiadásakor „áttetszőnek” kell tekinteni a vagyonkezelő alapítványt, vagyis a tőke megszerzését úgy kell tekinteni, mintha a kedvezményezett a vagyont közvetlenül a vagyonrendelőtől szerezte volna.

Ily módon az alapítvány tőkéjének a kiadása után a kedvezményezettet az általános szabályok szerint terheli az illetékfizetési kötelezettség. Ám nem kell a tőkekiadás után illetéket fizetni, ha a kedvezményezett maga az alapító, a házastársa, testvére és egyenes ági rokona.

EZT AZ ADÓZÁSI MECHANIZMUST TAVALY KÉTSZER MÓDOSÍTOTTÁK, UGYANIS KAPCSOLÓDOTT HOZZÁ EGY LEGÁLIS ADÓOPTIMALIZÁLÁSI KISKAPU.

„A számviteli törvény alapján a vagyonkezelő alapítványnak olyan értéken kell nyilvántartásba vennie az átadott induló vagyont, vagyis a tőkét, amilyen értéken az alapító okiratban megjelölték. Az alapító okiratban általában nem névértéken, hanem piaci értéken tüntették fel az átadott vagyon értékét” – húzta alá Magyar Csaba.

Az adószabályok eszmeisége szerint az lett volna logikus, hogy ilyenkor a felértékelt összeg után fizessen adót az alapító, de ezt semmi nem írta elő. Az új szabályozás tisztázta ezt a helyzetet, amely szerint a vagyon felértékelése után nem kell adózni, elég csak egy nyilvántartást vezetni, hogy mekkora összegben értékelték fel a vagyont.

Ráadásul ha türelmesek vagyunk, és a vagyonkezelő alapítvány csak öt év után adja ki a felértékelt vagyont a kedvezményezettek részére, akkor azután sem adó-, sem pedig illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik, ha a kedvezményezett maga az alapító, a házastársa, testvére és egyenes ági rokona.

Végezetül a szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a magáncélú vagyonkezelő alapítvány által kifizetett hozamot osztaléknak kell tekinteni, és az általános szabályok szerint kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget, mintha egy gazdasági társaság fizetne osztalékot, vagyis 15 százalék személyi jövedelemadó és 13 százalék szociális hozzájárulási adó merül fel utána, de utóbbi csak felső korláttal. 

Végül egy kis csemege: noha jogi személynek minősül, a vagyonkezelő alapítvány köthet tartós befektetési szerződést a természetes személy kedvezményezettek javára, a befektetések hozama 5 év után adómentessé válik.

(Borítókép: Nagaiets / Getty Images)