2024. június 25. 18:00
Hollandia
Ausztria
Olympiastadion III. forduló
2024. június 25. 18:00
Franciaország
Lengyelország
BVB Stadion Dortmund III. forduló
2024. június 25. 21:00
Anglia
Szlovénia
Cologne Stadium III. forduló
2024. június 25. 21:00
Dánia
Szerbia

Utánajártunk, miért kell sokat várni a Kínából rendelt csomagra

GettyImages-1245796233
2024.05.26. 13:33
Olvasóink arról panaszkodtak, többen is hosszú hónapokig kénytelenek várakozni a Kínából rendelt olcsó termékekre, ennek apropóján utánajártunk, mennyire csikorognak a fogaskerekek az e-kereskedelmi gépezetben. A lapunknak nyilatkozó szakember elmondta, hogy az AliExpress mozgásterét előbb a Shein, majd a Temu még látványosabb berobbanása is csökkentette, ám az összképet a szállítási anomáliák és a vámkezelés megváltozott gyakorlata is árnyalja. Az Index megkeresésére számos kételyt eloszlatva a NAV és a Magyar Posta is ismertette álláspontját.

Több olvasói levél is érkezett az Indexhez az utóbbi napokban arról, hogy az AliExpressről rendelt csomagok hónapok óta nem érkeznek meg, de a szűkebb környezetünkben is számos hasonló esettel találkoztunk. Egyesek arra panaszkodtak, hogy a csomagok a vámkezelés után nem kerülnek továbbításra, és sem a posta, sem pedig a szállítócégek nem tudnak érdemi információval szolgálni. Lapunk utánajárt, mi állhat a probléma hátterében, illetve mi lehet a megoldás.

Pánikról nincs szó, elszigetelt esetekről annál inkább

– reagált az Indexnek Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója, partnere. Az érintetteket ez aligha nyugtatja meg, de a hosszas, eredménytelen várakozás nem tömeges, akár értékben, akár volumenben vizsgáljuk a távol-keleti rendeléseket, a döntő többségük célba ér. Azt ugyanakkor elismerte a szakember, hogy a piaci szereplők erőviszonyainak átrendeződésével a kínai árumozgás is átalakult: az AliExpress addigi hegemóniáját már a Shein belépése is megingatta, a Temu robbanásszerű rajtja pedig valósággal újraosztotta a lapokat. Madar Norbert figyelmeztetett, hogy ne feledjük, aki a Távol-Keletről rendel, az elsősorban az alacsony árra mond igent, nem pedig a gyors kiszállításra, a rendelések nyomkövetésénél pedig az aktuális státusz nem feltétlenül olyan megbízható információ, mint a belföldi csomagok esetében.

Tízmillió vámkezelés egy hónap alatt

Megkeresésünkre a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) közölték: folyamatosan végzik az e-kereskedelmi forgalomban érkező áruk vámkezelését, nincs akadályozó tényező, amely a forgalom torlódását okozná, tehát nincsenek a NAV-nál vámkezelésre váró vagy már levámkezelt e-kereskedelmi küldemények. Arról tájékoztattak, hogy

az idei első negyedévben csaknem 30 millió, áprilisban pedig több mint 10 millió e-kereskedelmi küldeményt vámkezelt a NAV Repülőtéri Igazgatósága.

„Az emelkedő tendencia is egyértelműen mutatja, hogy nincs visszaesés a Magyarországon vámkezelt e-kereskedelmi küldemények forgalmában” – húzták alá.

A NAV-nál kifejtették: a nagy e-kereskedelmi platformok (így például az AliExpress, a Temu, a Shein) az uniós IOSS-rendszerben (az angol Import One Stop Shop kifejezés nyomán: import egyablakos rendszer, egyszerűsített áfafizetés) regisztrált értékesítéseikor a vásárlótól az áfát beszedik, és az ilyen küldemények vámkezelése az Európai Unió bármely tagállamában történhet függetlenül attól, hogy a magánszemély címzett melyik tagállamban van.

Ezért a Magyarországon vámkezelt küldemények sokszor más uniós ország címzettjeiként érkeznek, ahogyan előfordulhat az is, hogy a magyar címzettnek érkező csomagot másik tagállamban, például Hollandiában vagy Belgiumban vámkezelik

– magyarázták. A hivatal az ellenőrzéseikor prioritásként kezeli azon termékek behozatalának megakadályozását, amelyekkel az állampolgárok életét és testi épségét veszélyeztethetik, tiltó és korlátozó rendelkezések hatálya alá tartoznak. Ilyenek például a fegyverek, a kábítószerek, az új típusú dizájnerdrogok, a Magyarországon nem engedélyezett gyógyszerek, illetve a szellemi tulajdonjogot sértő termékek. Az ilyen termékek kiszűréséhez szükséges a kockázatelemzés alapján kiválasztott küldemények felbontása azért, hogy az árut tüzetesen megvizsgálhassák a NAV pénzügyőrei. Ilyenkor a küldemények bontását és visszazárását nem a hatóság végzi, ez mindig a vámkezelésnél közreműködő gazdálkodó (szállítmányozó, vámügynök) alkalmazottjának a feladata.

Mikor bontják fel a küldeményt?

Az Indexnek küldött válasz alapján a Magyar Posta azokért a csomagokért vállal felelősséget, amelyeket a vámkezelés után kézbesítésre átvett. „E küldeményeket a Magyar Posta maximálisan az ügyfeleink érdekeit és a kézbesítési elvárásokat szem előtt tartva, azokért felelősséget vállalva kézbesíti a címzetteknek. Logisztikai szolgáltatóként tehát csak a vámkezelés után átadott küldeményeket tudja társaságunk kiszállítani, a többi csomag hollétéről nincs információnk” – közölték.

Azt is kiemelték, hogy a Magyar Posta a kezelésébe érkező küldemények nagy részét automatikusan vámkezeli (150 euró érték alatt), amennyiben minden adat rendelkezésre áll.

„Abban az esetben lehet indokolt egy küldemény felbontása, ha a NAV annak szemléjét kéri. A szemle után a visszazárás postai ragasztószalaggal történik, nem pedig hétköznapi celluxszal. A vámkezelés lezárultával a posta minden küldeményt továbbít kézbesítésre, és az esetleges díjak rendezésére online fizetési lehetőséget biztosít (elektronikus elérhetőség rendelkezésre állásra esetén).”

Lapunk érdeklődésére azt is hangsúlyozták, hogy egy küldemény postai sorsának a küldeményazonosító alapján lehet utánanézni (13 karakterű, 2 betű, 9 számjegy, 2 betű kombinációjú); ennek hiányában nem beszélhetünk postai vámkezelésű küldeményről, így például az Index által idézett olvasói levélben említett „customs clearance completed” kifejezés nem része a postai rendszereknek, az ezt kifejező fázis más néven fut a folyamataikban. Tehát ezen küldemények kézbesítése nem a Magyar Postán keresztül várható, a vállalat azt javasolja a hasonló tapasztalatokkal rendelkező ügyfeleknek, hogy az eladóval vegyék fel a kapcsolatot a kérdéses küldemények hollétét illetően.

Hat nap alatt is megjöhet a csomag

A kínai rendelések ma már teljesen más szerepet töltenek be Madar Norbert szerint, mint néhány évvel ezelőtt: nemcsak telefontokot vagy egyéb kütyüt vásárolunk Kínából, hanem akár szórakoztatóelektronikai cikkeket vagy bútorokat is. A GKID vezető tanácsadója, partnere rávilágított, hogy új szelek fújnak a szállítási megoldásokat tekintve.

A Temu azonban olyan mértékben uralja e téren a légi forgalmat a lekötött kapacitásaival, hogy az AliExpress lemaradt a szakértő szerint. Ráadásul biztonsági okokból a Szuezi-csatornán keresztül történő tengeri szállítás sem versenyképes már: a kockázatok miatt egyre több konténerhajó kerül Dél-Afrika felé, ami megrendelői oldalról időben és pénzben sem gazdaságos. Ezért egyre inkább a gyártói és nagykereskedői ellátás felé tolódik ez a szállítási mód, az e-kereskedelmi csomagok esetében már kevésbé releváns. Madar Norbert úgy összegzett:

amennyiben az AliExpress esetében nem EU-n belüli raktárból történik a kiszállítás, hanem Kínából, akkor a szállítás terén sok a bizonytalanság.

A tengeri és légi szállítás közti megoldás a vasúti szállítás, ezt szintén alkalmazzák a kínai kereskedők, de általánosságban elmondható, hogy a csomag még így is mintegy három hét alatt érkezik meg az EU-ba, további egy hét lehet az átfutás, mire Magyarországon van a rendelés. Az AliExpressnél vásárolt termékek esetében ezért érdemes EU-n belüli raktárakat választani a rendeléskor, ebben az esetben a csomag közúti szállítással érkezik majd a címzetthez, körülbelül egyhetes átfutási idővel, jellemzően németországi, hollandiai vagy spanyolországi raktárból.

Hogy működik az IOSS a gyakorlatban?

Ami pedig az olvasói levelekben is kifogásolt egyablakos ügyintézést, az IOSS-t illeti, arról mindenekelőtt azt érdemes tudni, hogy 2021. július 1-jén megszűnt a 22 euró feletti, EU-n kívüli áruk behozatala utáni vámmentesség. Az e-kereskedelmi szakértő hangsúlyozta: fizikailag nem kell megállítani az árut, az egyszerűsített vámkezelési eljárás akár már a rendelés leadásának pillanatában elindul, annak befejeztéről pedig a kereskedő státuszt küld a vásárlónak.

Ez viszont nem jelenti azt, hogy a termék megérkezett az adott desztinációba, jelen esetben Magyarországra, az pusztán az előzetes dokumentáció.

„Tévképzet, hogy már itt áll a csomag, valójában még úton van” – vont mérleget Madar. Annyiban más a helyzet az IOSS-nél 150 eurós értékhatár felett, hogy ezeknél a csomagoknál szükség van alaposabb vizsgálatra, többletdokumentációra, így például rendelkezésre kell állnia részletes számlának, fogyasztóvédelmi, illetve garanciális igazolásoknak, ezek ellenőrzése viszont szinten megtörténhet az áru utaztatása közben is. Ezeknél a csomagoknál szükségessé válhat a csomag kinyitása is, de a kisebb értékűeknél a fizikai vizsgálat jellemzően csak szúrópróbaszerűen történik.

A GKID vezető tanácsadója a már megérkezett áru kapcsán hangsúlyozta: a kínai csomagok kezelésében érintett logisztikai láncolat egyik tagjának sem áll érdekében „parkoltatni”, felhalmozni a csomagokat, ettől persze még előfordulhatnak beragadások. Az áru érkeztetéséért és kézbesítéséért felelős szolgáltatók mindegyike úgynevezett cross docking árukezelési módszert alkalmaz, melynek lényege, hogy ezek a raktárak alapvetően nem tárolnak, hanem az elosztási módszernek megfelelően inkább áteresztő szerepet töltenek be:

az áru bejön, és kimegy a központból további alraktárakba, depókba, onnan pedig a megrendelőhöz, a végfelhasználóhoz.

A vásárló onnantól lehet biztos a küldemény kézbesítésében, ha azt a láncolat utolsó tagja, vagyis a csomaglogisztikai cég is érkeztette. Magyarországon a Magyar Posta mellett még számos szolgáltató érintett a kínai rendelések kézbesítésében, így például az Express One, a DPD, a Sameday vagy a Foxpost. Azt, hogy melyik kézbesítőhöz kerül a rendelésünk, jellemzően a konkrét csomag tartalma, értéke és súlya alapján dönti el a kereskedő, a rendelésünk leadását követően.

(Borítókép: AliExpress csomagküldő automata Lengyelországban 2022. december 22-én. Fotó: Beata Zawrzel / NurPhoto / Getty Images)