- Gazdaság
- európai bizottság
- magyarország
- túlzottdeficit-eljárás
- forint
- euró
- mbh bank
- makronóm intézet
- equilor
- molnár dániel
- balog-béki márta
- czibere ákos
- horváth gergely
- üzemanyag
Magyarország ellen is javaslatot tett Brüsszel, ezt rögtön megéreztük

További Gazdaság cikkek
-
Ezek a számok 425 millió forintot értek
- Mi van a füst mögött? A szabályozás és a tudomány csatája a dohányiparban
- Lázár János egyeztetett Orbán Viktorral, minden magyar településre ATM-et telepítenek
- A Matolcsy-éra végnapjaiban lezavart cégátadási ügy kezd kiegyenesedni
- Megjelent az új rendelet az árrésstopról, egy hetük van a kereskedőknek cselekedni
A forint a hetet az euró ellenében a 398-as szint felett kezdte, innen már hétfőn a 396-os szint alá erősödött. Ebben a kedvező nemzetközi hangulat mellett szerepet játszott, hogy múlt pénteken piaczárás után
a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő megerősítette Magyarország adósbesorolását és a kapcsolódó negatív kilátást is
– világított rá lapunknak Balog-Béki Márta. Az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője szerint ezután a befektetők figyelme a jegybank keddi kamatdöntésére terelődött.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 25 bázisponttal, 7 százalékra csökkentette az alapkamatot a várakozásoknak megfelelően.
A korábbinál kisebb mértékű kamatvágás nyomán az euró–forint kurzus 396,70-ről két lépésben 394,30-ig süllyedt
– jelezte a szakértő, aki szerint egy ideig kivárhat az MNB a további kamatcsökkentésekkel, azaz nem várható, hogy a következő egy-két ülésen további kamatcsökkentésről döntsön a Monetáris Tanács. Jórészt tehát a Fitch Ratings osztályzatának és a jegybank üzeneteinek tulajdonítható a forint hét első felében tapasztalt erősödése, amely után a hét hátralevő részében jött a feketeleves.
Az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást javasol
A keddi 394-es szintek után szerdán ismét a 396-os szinten zajlott a forint kereskedése az euróval szemben. A gyengülés az Európai Bizottság közleményére vezethető vissza, miszerint
hét tagállam, köztük Magyarország esetében is indokolt a túlzottdeficit-eljárás megindítása a túl magas költségvetési hiány miatt
– jelezte lapunknak Czibere Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője. A túlzottdeficit-eljárás célja, hogy amennyiben egy tagállam államadóssága túl magas vagy a költségvetés túlzottan deficites, akkor felszólítsa a tagállamot, hogy korrigálja a költségvetését. Az erről szóló korábbi elemzésünket ide kattintva tudja elolvasni.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője ismertette: a bizottság 12 országot vizsgált, hogy megfelelnek-e az uniós költségvetésideficit-szabályoknak, azonban a vizsgálat során úgy látta, hét ország esetében el kell indítani a túlzottdeficit-eljárást. Magyarországon kívül Belgium, Franciaország, Lengyelország, Málta, Olaszország és Szlovákia költségvetésével nem volt elégedett az Európai Bizottság.
Románia már 2019 óta az eljárás hatálya alá tartozik
– jelezte Molnár. Czibere szerint ez a döntés rányomta a bélyegét a forint árfolyamára a hét hátralevő részében is. Balog-Béki Márta jelezte, hogy csütörtökön már a korábbi hevesebb mozgások után megnyugodni látszott a forint kurzusa az euró ellenében 397 körül. Pénteken azonban a gyengébb német konjunktúramutatók megjelenése nyomán átmenetileg ismét gyengült a hazai fizetőeszköz, a cseh koronával párhuzamosan. A régiós devizák között felülteljesítő volt a lengyel zloty a héten. A forint az euróval szemben végül a 396–397-es szint között zárta a heti kereskedést.

Az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője ezután a főbb nemzetközi piaci eseményeket ismertette, ami természetesen a hazai gazdaságra is hatással van:
- A héten megjelent amerikai makroadatok – gyengébb kiskereskedelem, építési engedélyek visszaesése, heti friss munkanélküliség magas szinten ragadása – az amerikai gazdaság lassulására utalnak, és a szeptemberi Fed kamatcsökkentés esélyét növelik. Ha ez bekövetkezik, az a dollár gyengítésén keresztül az euróval szemben a forintot is erősítené.
- A szerdai amerikai ünnepnap miatt visszafogott devizapiaci mozgásokat láthattunk. A Feddel szemben más nagy nemzetközi fontosságú jegybankok már monetáris enyhítésről beszélnek, vagy már rá is léptek erre az útra.
- A svájci jegybank idén már másodszor csökkentett kamatot – 25 bázisponttal 1,25 százalékra –, miközben a Bank of Englandtől a csütörtökön bejelentett kamattartás (5,25 százalék) után olyan jelzés érkezett, hogy az augusztusi kamatcsökkentés továbbra is az asztalon lehet mint lehetőség.
- A pénteki gyenge német és eurózónás feldolgozóipari adatközlés után erősödtek azok a piaci várakozások, hogy az Európai Központi Bank idén akár három 25 bázispontos kamatvágásról is dönthet.
Így mozoghat jövő héten a forint
A szakértőket arra kértük, ismertessék, a jövő héten milyen gazdasági események lehetnek hatással a forint árfolyamára.
Pénteken érkeznek az Európai Uniós tagállamok előzetes inflációs adatai, az amerikai beszerzési menedzserindex adatok és a fogyasztói bizalmi index adatok, amelyek a nagyobb hatással lehetnek a forintra
– jelezte lapunknak Czibere Ákos. Megjegyezte, hogy jövő héten szerdán a magyar folyó fizetési mérleg adatai is befutnak, azonban ennél az adatközlésnél várhatóan nem lesz nagy meglepetés, így jelentős mozgás sem várható a forint árfolyamában. Csütörtökön pedig az amerikai GDP-adatokat ismerjük meg, de ennek az előzetes adatai ugyancsak ismertek már, így ennek sem kellene jelentős mozgásokat kiváltania. Emellett pénteken a KSH is közöl munkaerőpiaci, ipari és turisztikai számokat, azonban ettől sem várnak forintmozgató hatást a szakértők.
A forint árfolyama a következő hetekben is a 390–400-as sávban ingadozhat az euró ellenében
– jelezték lapunknak az MBH és a Makronóm Intézet szakértői. Az Equilor szerint ugyanakkor az euró–forint árfolyamában a 390–405-ös, míg a dollár–forint esetében a 360–380-as tartomány látszik bejárhatónak. Az elmúlt néhány hétben megindult nagyobb mozgások miatt kissé kitágultak a lehetséges mozgási tartományok.
Erősödött a magyar tőzsde
A múlt heti záróértékéhez képest több mint 1 százalékos növekedéssel 70 ezer pont felett zárta a hetet a BUX kedvező nemzetközi környezetben.
A Richtert leszámítva a blue chipek mindegyike hozzájárult az emelkedéshez, azon belül is leginkább az OTP és a Magyar Telekom, egyaránt 2–2 százalék feletti mértékben
– jelezte Horváth Gergely, a Makronóm Intézet elemzője. A Telekom esetében a növekedést támogatta a vállalat kedd esti bejelentése.
A Magyar Telekom a héten jelentette be és kezdte meg a részvény-visszavásárlási programját, június 19. és 26. között 24 milliárd forint értékben vásárol saját részvényt
– világított rá Czibere Ákos, megjegyezve, hogy a tranzakciókat a Budapesti Értéktőzsde rendes kereskedésében hajtják végre. A részvények visszavásárlása a szerdai kereskedési napon meg is kezdődött, a több mint 700 millió forint értékben visszavásárolt részvények a megszokottnál lényegesen magasabb forgalom negyedét tették ki – a csütörtöki és pénteki kereskedés során pedig fix ügyletek keretében történt meg részvények visszavásárlása további közel 10 milliárd forint értékben.
Horváth Gergely szerint kevésbé okozott meglepetést részvényeseinek az OTP a saját részvények visszavásárlásával, a február 23-án megkezdett 60 milliárd forint keretösszegű programja a hét folyamán történt visszavásárlások következtében több mint 60 százalékban már kimerült.
A közepes kapitalizációjú vállalatokat tekintve a héten a Masterplastot érdemes kiemelni, a cég esetében ugyanis közel 6 százalékos árfolyam-emelkedés ment végbe a részvényesek örömére.
Emelkedik az üzemanyagok ára
A holtankoljak.hu előrejelzése szerint a hétvégén is tovább drágulnak az üzemanyagok, mivel várhatóan szombaton is emelkedik a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára, ami a kutak áraiban is megjelenhet majd.
A benzinért bruttó 4 forinttal fizethetünk majd magasabb árat a hétvégétől, míg a gázolaj ára bruttó 5 forinttal emelkedik. Így az átlagárak tovább emelkedve az alábbi szinten lesznek:
- 95-ös benzin: 606 Ft/liter
- Gázolaj: 627 Ft/liter
Pénteken azt írták: „Az elmúlt 9 napban 5 alkalommal változott az üzemanyagok ára, összesítve a benzinért bruttó 15 forinttal kell többet fizetni június 14 óta, míg a gázolaj ára 31 forintot emelkedett ilyen rövid idő alatt.”
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)
