Az egyik terézvárosi társasházban már csak egyetlen lakásban van valódi lakó

Mint megírtuk, szeptember 2-től két héten át online és személyesen is szavazhatnak majd Budapest VI. kerületének lakói arról, hogy az önkormányzat engedje-e a rövid távú szálláskiadást, más néven az Airbnb-t. A voksoláson a teljes tiltás, illetve aközött dönthetnek a lakók, hogy maradjon-e minden a régiben, az egész éves lakáskiadási lehetőséggel. A szavazást a VI. kerületben az Országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján bonyolítja az önkormányzat.

Terézvárosban jelenleg 2226 legális magán- és egyéb szálláshely üzemel. A KSH adatai szerint 2023. január 1-jén 29 251 lakás volt Terézvárosban, azaz a rövid távon kiadott lakások körülbelül 7,6 százalékát teszik ki a teljes lakásállománynak. Ha úgy dönt a lakók többsége, akár teljesen teljesen betilthatják az Airbnb-t a kerületben.

Bár az Airbnb-lakások kritikusai szerint a rövid távú lakáskiadás az egekbe emeli az albérletárakat, és ezzel lakhatási válságot okoz, Schumicky Balázs, a Magyar Apartman Kiadók Egyesületét (MAKE) elnöke korábban lapunknak azt mondta: „A KSH adatai alapján a vidéki nagyvárosokban jobban nőttek az albérletárak, mint az Airbnb-k által érintett budapesti belső kerületekben, vagyis nem valós az az állítás, hogy az Airbnb-k okozzák a lakhatási válságot.”

A 2010-es évek eleje óta romlik a helyzet

Soproni Tamás, Terézváros polgármestere a szeretlekmagyarorszag.hu-nak elmondta, a rövid távú szálláshelyek nagyjából 10 éve kezdtek el olyan ütemben terjedni, amit a jogszabályok sokáig nem követtek.

„Korábban ilyen nem volt, hogy nap mint nap fordultak meg vendégek egy társasházban, ahol egyébként lakóközösségek éltek. Viszont a 2010-es évek elejétől fokozatosan egyre több helyen jelent meg. Ráadásul rengeteg nagybefektető vásárolt fel lakásokat, ami után magával a társasházzal nem foglalkozott” – mondta. 

Arról is beszélt, hogy a 2020 óta az önkormányzatoknak lehetősége van arra, hogy meghatározzák, hány napra lehet kiadni a rövid távú szálláshelyeket. Terézvárosban olyan rendeletet szerettek volna alkotni, amely problémás Airbnb-ket szűrte volna, és ezeknek kiadását korlátozták volna akár 0 napra. A kormányhivatal azonban közölte, hogy a törvény erre nem adott felhatalmazást. Soproni szerint

Soproni közölte azt is, hogy közvetlenül is felveszik a kapcsolatot a lakókkal, minden postaládába bedobnak egy tájékoztató füzetet, amelybe pró és kontra érveket is belefoglalnak. Azt szeretnék, ha ez a kérdés túlnyúlna egy igen/nem döntésen. Az önkormányzatnak 700 millió forintos adóbevételt jelent a szektor, így az is lehet, hogy sokan mégsem döntenének a tiltás mellett. 

„Ugyanakkor, ha hozzátesszük azt, hogy lakhatási válság van, az elmúlt 20 évben Budapesten csak jelentős hitelfelvétellel lehet, sőt a belvárosban jelentős hitelfelvétellel sem lehet lakáshoz jutni, és erre hatása van az Airbnb-nek, akkor lehet, hogy megint meggondolja magát az illető. Tehát mi egy valódi társadalmi vitát szeretnénk” – fogalmazott a polgármester.