Minden második európai fiatal felnőtt mamahotelben él
További Gazdaság cikkek
- Többnapos leállásra figyelmeztet az OTP Bank
- Olyan robbanás előtt állnak a webáruházak, hogy azt a vevők is megérzik
- Vegyesen alakult a forint árfolyama péntek estére
- Hitelkiváltási programot indít a kormány, így csábítanák haza a magyar fiatalokat
- Rossz hír az autósoknak, drágul az üzemanyag a hétvégén
Az elemzés rávilágít, hogy a fiatalok helyzetére még inkább hatással vannak a gazdasági válságok, mint a 2008-at követő recesszió, vagy a koronavírus-járvány. A munkanélküliség aránya ilyenkor körükben jobban megemelkedik, és az általánosnál lassabban tér vissza a korábbi szintre. Alacsonyabb jövedelemmel, vagyonnal rendelkeznek, a szezonális munka a nem hivatalos foglalkoztatás jellemzőbb náluk.
Az elmúlt évtizedben tapasztalt tartós ingatlanár és albérletidíj emelkedés miatt egyre nehezebben találnak megfizethető lakást. Mindezeken felül a lakás fenntartása, a megélhetés biztosítása is kihívást jelenthetett 2022-2023 folyamán a gyorsuló infláció miatt – mutatott rá Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss elemzésében.
Az önállósodás gátját képező társadalmi szempontok között említették, hogy Európában is eltérő normák figyelhetők meg, míg délen a család és a családi kötelékeknek tulajdonítanak nagyobb jelentőséget, nyugaton az önmegvalósítást, függetlenséget a személyesen elért eredményeket nagyobbra értékelik. Ugyanakkor a szülőkkel szorosabb kapcsolatot felmutató régiókra jellemzőbb, hogy a fiatalok nehezebben találnak munkát. Az Eurostat 2023-as adatai szerint a férfiak átlagosan később hagyják el a családi házat, mint a nők: a férfiak 27,2 évesen, a nők 25,4 évesen költöznek külön.
A mamahotel pszichológiai háttere, hogy a mai huszonévesek nem akarják szüleik hibáját elkövetni, megfontoltabb döntéseket akarnak hozni párválasztás, munka és lakóhely terén. Ez az önállósodás halogatásához vezet. Az érem másik oldala Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológus szerint, hogy „sokszor éppen a szülő nem hagyja leválni a gyermekét, és a végtelenségig kiszolgálja, marasztalja őt”.
Vajda Zsuzsanna pszichológus, egyetemi tanár szerint pedig a pályakezdőkre kimondottan jellemző maximalizmus, ami realizálva az életszínvonalromlást arra készteti őket, hogy később kezdjenek önálló életbe. A középosztályra ez még inkább jellemző, az ide tartozó fiatalok inkább kivárnak. Mindennek pedig több társadalmi hatása is van, például a későbbi elköteleződés miatt kitolódó gyermekvállalás, ennek következtében csökkenő születésszám. Az mamahotelben maradással pedig fokozódnak a szülőkkel való együttélés miatti konfliktusok.