Nagy Márton beszólt Matolcsy Györgynek: Az igazságot kellene kitenni az asztalra

Matolcsy György jegybankelnök és a kormány különböző szereplőinek adok-kapokja továbbra sem csitul, folyamatos a beszólogatás mindkét részről, miközben Orbán Viktorék már vágják a centit márciusig, amikor is lejár Matolcsy mandátuma. Ezután a miniszterelnök szerint „összehangolt gazdaságirányításra és programra van szükség”.

Előtte azért még Matolcsy rendesen beszólt a kormány gazdaságpolitikájára, amely szerinte 2021 óta útvesztésben van, miközben Kötcsén arról beszélt a kormányfő, hogy valóban új gazdaságpolitikára van szüksége az országnak. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint ezeket nem szakmai, hanem személyes alapon mondja a jegybankelnök, akinek „régi időre visszanyúló, személyes jellegű vitája áll fenn a magyar gazdaságirányításért felelős miniszterrel”.

Hétfőn az InfoRádió Aréna című műsorában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter volt az adás vendége, ahol ő is reagált a Matolcsy által megpendített témákra. Arról beszélt többek mellett, hogy

• az intézmények közötti összhang nagyon fontos, a minisztériumokban kiváló közgazdászok dolgoznak. A stílussal és az együttműködéssel van probléma, ahogy Matolcsy György kommunikál és cselekszik, azon változtatni kell. Nem tudunk együttműködni, változtatni kell, hiába szavaztam többször bizalmat, már régen leszámoltam ezzel a próbálkozással.
• Egyértelmű, hogy a 2019-es évtized nem fog megismétlődni, akkor „hátszélben vitorláztunk” alacsony kamatlábakkal, alacsony energiaárakkal. Most háborúk vannak, blokkosodásra való törekvés, és minden drága, kétévente válságok tűzdelik a világgazdaságot. A kérdés, hogy a régi recept alkalmas-e a következő évtizedre? Nem az. A semleges gazdaságpolitika a járható út, de nem fordulatra, hanem finomhangolásra, a pillérek (kkv, családok) megerősítésére van szükség.
• Az inflációt a jegybank engedte el, nem a kormány, az ő feladatuk az infláció kezelése. Az infláció 70-80 százaléka kínálat oldali, tehát a jegybanknak itt nem volt teendője. De nem ők „hozták le az inflációt”, hanem a kormány az energiaválság megoldásával, árstopokkal. „Mi oldottuk meg, a jegybanknak itt semmi keresnivalója” – mondta Nagy. „Az igazságot kellene kitenni az asztalra” – jelentette ki.
• Alapvetően a gazdaságpolitika célja a béke utáni újraindítás. Nem csak a gazdasági növekedés nagysága, a minősége számít igazán. Bevonó növekedés kell (a kisvállalatok és a családok bevonásával), az újraindításából minél többeknek részesednie kell.
• A járműi- és akkumulátoripari kérdéskör a zöldátállás része. Ezek a cégek munkahelyeket teremtettek és beruházást, új technológiát hoztak ide. Ez fontos és építkezni tudunk rá, segítjük a beszállítókat, és a kutatás-fejlesztés is tud belőle ihletet meríteni. A zöldátállás túl van ideologizálva, ezért van megakadás, de ez alapvetően egy jó dolog.
• A békeköltségvetés attól „béke”, hogy a béke felé megyünk, Amerikában novemberben egy fordulat jöhet, Trump győzelme esetén – a miniszter szerint – beköszönthet a béke, Harris esetén viszi tovább azt, ami eddig is volt: a háborút. Bármi is lesz a vége, ki fog hatni a világra. A gazdasági növekedést – amennyiben tényleg béke lesz – 3-5 százalékosra fel kell hozni. „Tényleg a fiókban van az akcióterv.”
• A háborúban az óvatossági motívum erősebb, kevesebb a beruházás, a fogyasztás. Az unióra vetítve több száz millió euró megy a háború finanszírozására. Egy olyan országéra, „ami jelenleg nem működik”. Amint béke lesz, ez a pénz a zöld- és a digitális átállásra mehetne, és az unió versenyképessége visszakapaszkodhat. „Csak onnan lehet pénz szerezni, ha befejezzük a háborút, különben uniós szinten eladósodunk” – mondta.
• A jegybankok feladata az árstabilitás biztosítása. Ha az infláció árnyéka túl hosszú, abba egy gazdaság belerokkanhat. Az infláció 4 százalék alatt van Magyarországon, „mi letörtük, a jegybank bicskája pedig beletörött”. 
• Németország gazdasági problémái kimaradtak Matolcsy előadásából: függünk Németországtól, ami jelenleg nagyon rossz állapotban van. Tömeges kirúgások, gyárbezárások, valószínűleg idén ott nem lesz gazdasági növekedés. A német egy erős gazdaság, rugalmas is, a kérdés az, hogy ki birtokolja az irányítást. A kormány jelenleg nem túl aktív, vitatkoznak, nincs koordináció, nem beszélnek egymással az emberek. Nálunk Varga Mihállyal nagyon jó a kapcsolat, ott ilyesmi nincs. 
• Az Orbán által említett csúcsminisztérium még lóg a levegőben, „csak a miniszterelnök tudja”, hogy hogyan és kivel az élén fog működni. De a jegybank és a kormány között lesz egy jó viszony, egy beszélőviszony, és kommunikálnak majd egymással. Jelenleg ez nincs meg, a jövőben meglehet. Ez elfogadhatatlan!
• Az egységes gazdasági irányítás nem fenékig tejfel, hiába kerül egy ember kezébe a pénzügy és a gazdaság. A növekedésnek és az egyensúlynak kéz a kézben kell majd járnia. A gazdaságpolitika fő irányítója továbbra is a miniszterelnök lesz, csak innentől majd egy emberrel kell megegyeznie.
• Ha nem lesz vége a háborúnak, a B terv nehéz lesz. „Ha nem a Trump nyer, ez a háború el fog húzódni, az teljesen más gazdasági pálya lesz.” Ez borzalmas kimenetel lenne a miniszter szerint, ugyanis úgy látja, akkor nem a gazdasági növekedéssel, hanem az eszkalációval foglalkozna mindenki.
• „Mindenki magasabb fogyasztást szeretne, nem csak én.” De nem a fogyasztás okoz jólétet, csak beindítja a gazdaságot. A probléma az, hogy a középosztály és a vagyonosabb családok inkább külföldről vásárolnak (15 százalék felett összességben) és ez ugyan racionális, de a külföldi webshopokon való vásárlásoknak nulla, vagyis negatív a hatása a magyar gazdaságra, ugyanis nem növeli a GDP-t. Semmilyen adózás nem történik Magyarországon, nem ugyanazok a versenyfeltételek a magyar boltokkal. Ezeket kellene kiegyenlíteni.
• A másik probléma a magyar vállalkozók webshopképessége, amit még a Covid alatt sem erőltettek annyira, mint a külföldiek. „Ez az utolsó pillanat, hogy ezt megtegyék, mert a jövő ez, még a feleségem is webshopokból vásárol, mert ez a kényelmes.” A magyar boltoknak fel kell ehhez nőniük. Az „adóelkerülés melletti árakat” nem lehet összehasonlítani az adóztatott árakkal, ezért tudják alacsonyan tartani az árakat. „Ha hazai boltból vásárlunk, a magyar gazdaságot erősítjük”.
• Előbb-utóbb nem lesznek boltok, ezért nemcsak a boltokban kéne hazai kkv-s többséget elérni, de a webshopoknál is, mert magyar terméket adnak, a magyar foglalkoztatottságot és a magyar gazdaságot növelik.
• Az áfához és szja-hoz nem szabad nyúlni, az adóstruktúra megfelelő, főleg, hogy a bolt az áfacsökkentést benyeli. Nem az itthoni adókkal kell csinálni valamit, hanem a külföldiekével, akik itt szolgáltatnak. Ez egy adótechnikai kérdés.
• Az átlagkereset 50 százalékát 2027. január 1-re el tudjuk érni a minimálbérben, persze a 2024-es átlagkeresetét, hiszen a 2025-ös még nincs is meg. 2024. január 1-jén 47-48 százalék körül voltunk a 2023-as bruttó átlagkeresethez képest, úgyhogy el lehet ezt érni – véli a miniszter. Ha nincs béremelkedés, az emberek el fognak menni, ezért ezeket fel kell hozni. A garantált bérminimumot továbbra is az inflációhoz és a termelékenységhez kell kötni. Az effektív bérminimumnál az EU-ban 16-17. helyen vagyunk, nem az utolsón, hiszen nálunk két minimálbér van.
• 250 ezer ember van minimálbéren, garantált bérminimumon 700 ezren. Ha ezt meglépjük, ez fehérítő hatás lehet.
• Családtámogatásnál az adókedvezmény duplázása napirenden van. A családoknál két dologra kell figyelni: meg kell akadályozni a reálbér csökkenését, sőt 4-5 százalékos növekedést kell garantálni, hogy az infláció fölé nőjön minden szektorban. „Az infláció nem eheti meg a bérünket!” – fogalmazott. Az otthonteremtést is garantálni kell, a lakásvásárlást (ami megindult már az átlag és átlag alatti rétegnél) és a felújításokat támogatni kell. 
• Az airbnb nem turisztikai kérdés, 27 ezer lakás hiányzik Budapesten a lakáspiacról. A kormányzat gondolkodik az airbnb-k szigorításán, ezen folyamatosan dolgozunk. A lakásokat vissza kell vezetni a lakáspiacra, az árakat pedig meg kell állítani.
• A keleti nyitás portfóliója nemcsak Szijjártó Péteré, hanem sok ember összehangolt munkája. Kulturális, turisztikai, gazdasági kapcsolatokat kell építeni. Több keleti turistát kell Magyarországra vonzani, mert a turisztikai szektornak ez hatalmas bevételt jelent. 

A miniszter végezetül az akkumulátorfeldolgozás kérdéskörét is érintette, amely szerinte jelenleg még hiányzó láncszem idehaza, ezt a technológiát egyelőre csak Kína és Korea tudja csinálni. „Velük tárgyaltam Kínában, akik megmutatták ezt a biztonságos és környezetkímélő technológiát” – mondta Nagy Márton, aki szerint ez egy tiszta folyamat, 98 százalékos feldolgozást tesz lehetővé.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!