Nem csak az aszály, a sáskák is pusztításba kezdtek a déli vármegyékben
További Gazdaság cikkek
- Szépségápolási termékeket gyártó üzem nyílik Nyírbátorban
- Hamarosan nemcsak az élelmiszerboltban válthatjuk vissza a palackokat
- Új kereskedelmi és fogyasztóvédelmi csúcsszerv jön létre
- Kiderült, mennyire tudtak spórolni a földgázzal a magyarok 2024-ben
- Bemutatták Magyarország legkorszerűbb vasúti nagygépeit
Jelentős károkat okoztak nyáron Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékben az elszaporodó olaszsáskák; az elmúlt két év meleg időjárása nagyban kedvezett a szaporodásuknak, és várhatóan a következő évben is növekedni fog a faj népessége − közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön az MTI-vel.
Idén július második felében először Bács-Kiskun vármegye déli részén, Balotaszállás határában bukkantak fel, majd augusztus elején a Csongrád-Csanád vármegyei termelők jelezték a hatóságnak a sáskák okozta nagymértékű károsítást.
Példaként említették, hogy a rovarok többek között egy 2,5 hektáros, termőre forduló üllési homoktövis-ültetvény érőfélben lévő termését károsították meg 100 százalékban, amit a kormányhivatal helyszíni szemléje is megerősített. Emellett több gazdálkodó is arról számolt be, hogy a sáskák a burgonya-, a karfiol-, a kukorica- és a lucernakultúrákat ugyancsak teljesen elpusztították.
A Csongrád-Csanád vármegyei Pusztamérges és Öttömös térségében szintén sáskák által okozott károkról számoltak be a termelők. A rovarok az előbbi településen a betakarítás alatt álló sárgarépatáblán, utóbbinál a tökfélékben tettek kárt. Pusztamérgesen egy spárgaállomány lombozatát is teljesen lerágták, kizárólag a növény vastag szárait hagyták meg.
A Nébih a honlapján arra is kitért, hogy a sáskafajok jellemző élőhelyei a rétek, legelők, árokpartok és útszélek. A szárazabb területeket kedvelő, Magyarországon is honos számos sáskafaj populációja (például az olaszsáska, rövidnyakú sáska, kékszárnyú sáska és a homoki olaszsáska) ezeken az élőhelyeken marad fenn.
Amíg a populációjuk mérete nem ér el egy bizonyos szintet, addig ezen élőhelyeken táplálkoznak, és itt rakják le a talajba tojásaikat. Amint a füves területeken elfogy a táplálék, akkor vonulnak a közeli, táplálkozásra alkalmas növényzettel borított részekre.
Magyarországon a sáskák jelentős elszaporodása legutóbb 1993-ban okozott problémát, akkor a marokkói sáska és egyéb sáskafajok a Duna-Tisza közén, Pest vármegye déli és Bács-Kiskun vármegye északi részén, valamint a Hortobágyon jelentek meg tömegesen − olvasható a Nébih közleményében.