Európa versenyképességi problémáinak megoldása lehet a Nyugat-Balkán uniós csatlakozása

Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter kedden részt vett a Berlini Folyamat keretein belül megvalósuló Nyugat-Balkán Üzleti Konferencián – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel. A konferencia főbb témái között szó volt a nyugat-balkáni regionális együttműködés elmélyítéséről, a térség országainak európai uniós integrációjáról, valamint a zöld energia és a digitalizáció ezekben a folyamatokban betöltött szerepéről.

A közleményben a minisztérium kiemeli, hogy a koronavírus-járványt követő 2021-2023-as helyreállási időszakban a nyugat-balkáni országok gazdasági növekedésének üteme átlagosan 5,3 százalék volt, idén pedig a Nyugat-Balkán országainak GDP-je átlagosan 3,2 százalékkal, a 2025-2029-es időszakban pedig 3,5 százalékkal növekedhet az IMF várakozásai szerint.

Ez a bővülés nagyobb ütemű, mint a világgazdaság egészére várt 3,1 százalékos növekedési ütem, és jelentősen túlszárnyalja az eurózóna 1,3 százalékra becsült átlagos GDP növekedését.

Nincs uniós versenyképességi ugrás a nyugat-balkáni országok csatlakozása nélkül

„Magyarország és az Európai Unió érdeke is az, hogy a nyugat-balkáni országok mielőbb csatlakozzanak a közösséghez, hiszen új lendületet adhatnak az uniós gazdaságnak, ami az európai versenyképesség megmentésének egy lehetséges formája lehet” – emelte ki Nagy Márton és hozzátette, hogy Európának versenyképesebbé kell válnia, ha nem akar lemaradni globális versenytársaival szemben.

A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásának támogatása mellett ezért a magyar soros elnökség keretében kidolgozás alatt áll egy új versenyképességi megállapodás, amely októberben kerül bemutatásra. A magyar kormány szerint gazdasági semlegességre, a gazdaság találkozási pont jellegének erősítésére kell törekedni, ahol a nyugati és keleti tőke, valamint technológia összekapcsolódik, ezért úgy látják a versenyképesség kulcsát a konnektivitás megőrzése, a stratégiai partnerségek széles hálózatának létrehozása jelentheti, amelyek erősebbé tehetik az EU-t.

A Berlini Folyamat számos kiemelt projektje mutat pozitív példát erre, ráadásul az autópályák, vasutak vagy a transzbalkáni villamosenergia-átviteli folyosó fejlesztése kifejezetten kedvező hazánk számára is

– tette hozzá a miniszter, aki úgy látja, hogy a regionális együttműködés elmélyítése érdekében ezen fejlesztések széles körű támogatására van szükség, amely az Európai Unió és a térség országai számára is kölcsönösen előnyös.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Magyarország az egyik legfontosabb kapuja a nyugat-balkáni országok Európai Unióhoz való csatlakozásnak. A kormány pedig teljes mértékben támogatja a csatlakozási törekvéseiket, ugyanis nincs uniós versenyképességi ugrás a nyugat-balkáni országok gazdasági növekedése és csatlakozása nélkül.

A Berlini Folyamatot 2014-ben hozták létre a nyugat-balkáni hat ország (Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró, Albánia, Koszovó) és a berlini folyamat fogadó országai, valamint az EU közötti együttműködés fokozására szolgáló platformként. Fennállásának 10 éve alatt a Western Balkans Investment Framework (WBIF) 24 kiemelt projektet hagyott jóvá, összesen mintegy 3,4 milliárd euró értékben – írta az NGM.