Brüsszelt az ág is húzza: kormányválság után itt az újabb csapás
További Gazdaság cikkek
- Nincs akadály a magyar milliárdos előtt: jóváhagyták a nagy üzletet
- Megjelent a rendelet, az MNB 10 százalékra csökkenti az önerőt a lakásvásárláshoz
- Megjött az újabb inflációs matek: ennyivel drágult az életünk
- Hasít és a kontinens élére tör a Richter
- Újabb történelmi mélypontot ért el a magyar fizetőeszköz
Alexander de Croo belga miniszterelnök június 9-én könnyeivel küszködve ajánlotta fel lemondását, miután liberális pártja (Open VLD) rossz eredményeket ért el a választásokon – a szavazatok kevesebb mint 7 százalékát szerezte meg.
A felmérések szélsőjobb győzelmet prognosztizáltak, de a jobboldali nacionalista Új Flamand Szövetség megtartotta az első helyet, 22 százalékkal. A jobboldali Flamand Érdek párt vezetője lett a második, a szavazatok 17,5 százalékával. A választási eredmények új koalíciós tárgyalásokat indítottak el, a nyelv és a regionális identitás által mélyen megosztott országban.
Itt az újabb csapás, leminősítették Belgiumot
A Flamand Érdek párttal eddig nem léptek koalícióra a mainstreampártok, de ebben is változás jöhet. Bár az új belga kormány várhatóan még idén megalakul, Belgiumban hagyománya van a hosszadalmas tárgyalásoknak.
A 2019-es választást követően Belgiumban hosszú ideig nem alakult kormány. Alexander De Croo 652 nappal a voksolás után esküdött fel a „Vivaldi-koalíció" néven ismert hétpárti kormány miniszterelnökeként. A belső viszályok megtorpedózták a javasolt reformprogramot, beleértve az adózással kapcsolatos terveket, amelyeket tavaly el kellett hagyni.
A Moody’s közben pénteken stabilról negatívra rontotta Belgium adósbesorolását,
amely eddig „Aa3” volt – világított rá cikkében az Economx. A hitelminősítő szerint az átsorolás azt a veszélyt tükrözi, hogy a következő kormány nem fog tudni olyan intézkedéseket végrehajtani, amelyekkel stabilizálni tudná az adósságterheket.
A hitelminősítő jelenleg hét szinttel a „junk”, azaz magyarul „szemét” szint felett értékeli Belgium hitelképességét, ami megegyezik a Fitch besorolásával, az pedig már 2023 márciusában negatívra módosította Belgium kilátását – emlékeztetett a Bloomberg.
Komoly problémákkal küzd Brüsszel
A növekvő közkiadások és az öregedő népességgel kapcsolatos költségek miatt Belgium adósságrátája évek óta meghaladja az euróövezetét. Az előrejelzések szerint az ország terhei tovább nőnek: a Scope áprilisban azt jósolta, hogy 2028-ra Görögország és Olaszország után itt lesz a harmadik legmagasabb a költségvetési hiány Európában, meghaladja majd a GDP 5 százalékát.
A belga központi bank figyelmeztetett, hogy az ország államháztartása továbbra is aggodalomra ad okot, és hogy a költségvetési kilátások „messze nem rózsásak”.
Márciusi becslése szerint a következő kormánynak évente csaknem 2,5 milliárd euróval (ezermilliárd forinttal) kell majd csökkentenie a költségvetési egyenleget pusztán a hiány stabilizálásához.
Haladékot kaptak, de fogy az idő
Tekintettel a kormányalakításban tapasztalt késedelemre, az Európai Bizottság a múlt hónapban elfogadta Belgium kérését, hogy legkésőbb december 31-ig nyújtsa be költségvetési tervét – közölte a Bloomberg állítása szerint egy szövetségi kormánytisztviselő.
Az EU Belgiumot Franciaországgal és öt másik országgal együtt a túlzott hiány esetén követendő eljárás alá vonta (túlzottdeficit-eljárás) a szigorúbb költségvetési fegyelem kikényszerítése érdekében, ami a hiánynak a GDP 3 százalék alatt tartását írja elő.
Belgiumnak szeptember 20-ig kellett volna benyújtania középtávú költségvetési-strukturális terveit, a költségvetési tervezeteket pedig október 15-ig.
(Borítókép: Alexander De Croo 2024. június 27-én Brüsszelben. Fotó: Pier Marco Tacca / Getty Images)