Százmilliárdokban mérhető veszteség

Magyarországon évente elképesztő számú, 37 millió munkanap esik ki táppénz és betegszabadság miatt. Ez önmagában is megdöbbentő adat, ám a helyzet még súlyosabb, ha figyelembe vesszük, hogy a fizikai inaktivitásból eredő betegségek 268 milliárd forinttal terhelik az egészségügyi rendszert. A 35 év feletti korosztályban pedig évente több száz milliárd forintnyi gazdasági kiesés keletkezik, mivel a krónikus betegségek miatt 30-40 százalékos produktivitáscsökkenés tapasztalható – hívta fel a figyelmet az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület (EMEGY).

Ahhoz, hogy a vállalatok produktívabbak, innovatívabbak és versenyképesebbek legyenek, elengedhetetlen az egészség és a jóllét kérdésének kezelése. Az EMEGY rámutat: a munkavállalók egészségének megőrzése nem csupán egyéni érdekként jelenik meg, hanem a vállalkozások hosszú távú sikerének alapfeltétele is. Kimutatásuk szerint

Az EMEGY célja, hogy szakmai iránymutatásokat nyújtson a szakpolitikának, és felhívja a munkáltatók figyelmét a fizikai inaktivitás hosszú távú következményeire. Az egyesület nemcsak a problémák feltárásában, hanem a megoldások felmutatásában is aktív szerepet vállal. Interaktív programokat, eszközöket és képzéseket biztosít, amelyek segítik a munkáltatókat abban, hogy támogassák munkavállalóik egészségmegőrzését, s ezáltal a munkavállalók tudatosabban szervezhetik mindennapjaikat, több figyelmet fordítva az egészségükre. A munkavállalók egészségesebb, kiegyensúlyozottabb életmódot alakítanak ki.

Utat törnek a mentális betegségek, a közös cselekvés hozhat változást

A táppénz hallatán sokan valószínűleg fizikai megbetegedésre asszociálnak, ám egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a betegszabadság-tortából a mentális, pszichés betegségek.

„A fizikaitól eltolódunk a mentális, pszichés kockázatok felé, ami a munkahelyeken is komoly probléma. Jelenleg leginkább a kimerültség, a kiégés mint végső állapot foglalkoztatja a vállalatokat, mert komoly teljesítménybeli visszaesést vagy munkából való kiesést okoz a fizikai betegségek megjelenésén keresztül. De ez csak a jéghegy csúcsa. Emögött többek között hosszabb távú szorongás, túlórázás, stresszterheltség, megküzdési problémák hiányosságai, túlhajszoltság, munkaszervezési problémák állnak” – hangsúlyozta Toldy Anna, az EMEGY egyesületi főtitkára, mozgástudományi és felsőfokú munkavédelmi szakember, vállalati well-being (jólléti) senior tanácsadó.

Kevés vállalkozás méri fel kellő mértékben ezen kockázatok (összefoglaló néven pszichoszociális kockázatok) mértékét, jelenlétét, például munkakörönként vagy életkoronként, hogy lássa, mekkora veszteséget jelent a pszichés leterheltségből fakadó problémakör. Ott, ahol már adatok, visszajelzések is rendelkezésre állnak, ott könnyebben és célvezérelten veszik fel a harcot a problémával.

Az EMEGY tapasztalata szerint az ügy érdekében lépő vállalatok a hatékony eszközöket keresik, és kevésbé a számok, mutatók fogják meg őket.

Közismert, hogy egy rendszeresen sportoló, aktív munkavállaló egészségesebb, fittebb, energikusabb, jobban megküzd a mindennapi stresszel is, és végső soron hatékonyabb. Hazai kutatások is bizonyították, hogy aki sportol, az a munkahelyén szignifikánsan jobban kezeli a stresszt, egészségesebben táplálkozik, jellemzőbb rá, hogy mentes a függőségektől, és jobb a mozgásszervi egészsége. Akinek személyes tapasztalata van ebben, az a bőrén is érzi

– fejtette ki Toldy Anna.

A szakértő rámutat: külön tervezést és csapatmunkát kell elindítani ahhoz, hogy az egészségesebb szokásokat a munkahelyen is támogatni lehessen. „Itt áll vagy bukik minden. Van-e kellő tudás, eltökéltség, változásra való képesség arra, hogy együtt egészségesebb munkahelyi szokásrendszer mellett elkötelezve segítsük egymást és önmagunkat, ami aztán mindenki előnyére válik. Produktívabb, jobb hangulatú, energikus csapatottal nyer a munkáltató és nyer ezáltal a munkavállaló is.”

Pezsgő mindennapokból a megnyugvásba

Milyen konkrét lépéseket szükséges megtennie egy munkavállalónak ahhoz, hogy minél kevesebbet essen ki a munkából betegség miatt? „A munkakörnyezet, munkaszervezés, tevékenységünk típusa, a munkahelyi közösség működése sokféle módon befolyásolja életvitelünket, egészségünket, és viselkedésünket. Egyénként a legtöbb, amit tehetünk, hogy tudatosan nézünk a mindennapjainkra, felfigyelünk azokra a tényezőkre, amik elveszik az energiáinkat, feszültséget, stresszt okoznak számunkra, és egyedül vagy másokkal összefogva megoldást keresünk a mindennapokat érintő legjelentősebb stresszforrásokra” – válaszolta az Index kérdésére Toldy Anna.

Itt az ideje, hogy megerősíteni egészségszokásainkat, mind pszichés mind fizikális oldalon. „Figyeljünk a mindennapi mozgásmennyiségre, a táplálkozás, az alvás minőségére, próbáljunk mindenféle függőségtől (akár munka, vásárlás, internet, dohányzás vagy alkohol) mentesen létezni és keressünk olyan közösségi élményeket, kapcsolatokat, melyek feltöltenek minket. A mai pezsgő, mentálisan leterhelő világban a meditatív, relaxációt, megnyugvást támogató megoldások előnyt élveznek. A kulcsszó a tudatosság!” – tette hozzá.

Az egyén csak akkor lehet produktív, kreatív, innovatív, ha jól érzi magát a bőrében, ha jól van. Ha csökken a jól-létünk, egészségünk minősége, az azonnal kihat a koncentrációnkra, lelkesedésünkre, motivációnkra, kreativitásunkra, kitartásunkra, elégedettségünkre, elkötelezettségünkre. Ezek a tényezők kulcsfontosságúak a munkahelyeken, amelyek jelentősen befolyásolják a termelékenységet – mutatott rá Toldy Anna.

Versenyképességi hátrányt jelent, mégsincs területi gazda

Adódik a kérdés, mit tesznek ennek érdekében állami szinten, milyen döntéshozói lépésekre volna szükség annak érdekében, hogy csökkenjen a betegség miatt kihagyott munkanapok száma.

Jelenleg a munkahelyi színtér és annak problémái nincsenek egy kézben tartva. Pedig nemzetgazdasági cél versenyképes, innovatív, produktív, aktív társadalommá válni. Hiányzik a keretrendszer, az eszközök, tanácsadás, iránymutatások, vállalkozásokat segítő, jó példákat bemutató díjak, pályázatok. Az a több millió munkanap, ami betegség miatt esik ki évente, rendkívül leterheli az egészségügyet és a munkáltatói oldalon több százmilliárd forint kiesést okoz. Mindenképp szükséges az állami szintű támogatás és szabályozás

– hangsúlyozta Toldy Anna.

Felhívta a figyelmet arra a visszásságra, miszerint a gondoskodó munkáltató pont ugyanannyi adót fizet, mint az, aki a hanyag és felelőtlen hozzáállása miatt megbetegíti a munkavállalókat. Ráadásul plusz adóteher (természetbeni juttatási kategória) terheli a munkahelyi szolgáltatásokat (például sport, stressz témában), amivel pont a legfontosabb egészséget érintő kockázatokat kezelhetik a munkáltatók.

A betegszabadság okozta károkat nehéz megbecsülni, mind az állam, mind a vállalatok szemszögéből. Az EMEGY szerint

Milyen megoldások állhatnak rendelkezésre a cégek, illetve az állam számára? – tettük fel a kérdést. „Vannak nemzetközi példák jó gyakorlatokra, díjakra, pályázatok általi vállalati támogatásra, adókedvezményre vagy adómentességre a gondoskodó vállalkozások számára. Esetleg épp olyan intézmény létrehozására vagy állam általi támogatására, amely ingyenes tanácsadással, szakértői támogatással, iránymutatással, kutatással, pilotprojektekkel tudja segíteni a vállalkozásokat. Ezek mind nagy segítséget jelenthetnének idehaza is, ahol a munkáltatók közel 80 százaléka fontosnak, sőt stratégiai fontosságúnak tartja a munkavállalói jóllétet, egészséget, de csak közel 20 százalékuk tesz aktívan ezért a mindennapokban. A különbség pedig a tudás és a rendelkezésre álló adatok, valamint az eszközök hiányából fakad. De már napvilágot láttak olyan jó gyakorlatok is, hogy a sportolás is adómentessé vált, a foglalkozási megbetegedések körét kibővítették a kiégéssel (amivel betegszabadságra küldhető a munkavállaló), országos munkahelyi egészséghetet tartanak, a cafeteriaelemek közé bekerültek a sportolást és egészséget, vagy épp a sporteszköz-vásárlást támogató kategóriák is” – fejtette ki Toldy Anna.

Törvényi kötelezettség, mégis fakultatív

A fő kérdés, hogy akar-e a vállalkozás figyelni az emberi szempontokra is, áldoz-e energiát arra, hogy felelősen gondoskodjon a munkavállalók egészségéről – annak ellenére is, hogy ez törvényi kötelezettség. Ha a jövőre gondolunk, a megtartásra, az elvonzásra, a gyorsabb, sikeresebb vállalkozásokra, akkor csak ez az út visz előre. Érdemes minél hamarabb rálépni, és tenni az embercentrikus, jólléti működés kialakításáért – vázolta a well-being szakértő.

A legfontosabb a munkahelyi specialitások mentén a munkavállalói egészséget, teljesítményt negatívan befolyásoló tényezők, kockázatok azonosítása. Ha ezek megvannak, akkor a munkáltató, a szakemberek, a munkavállalói képviselet meg tudja mondani, hogy a munkakörülményeket figyelembe véve hogy lehet a legjobban csökkenteni a stresszt (ami most elsődleges cél minden munkahelyen), hogy képes aktívabbá tenni, és az ülő munkavégzésből kimozdítani a munkavállalókat, hogy tudnak egészségesebb életvitelt eredményező szokásokat teremteni gondoskodó munkáltatóként.

Köztudott, hogy a fizikai és az íróasztal mögötti szellemi munkavégzés eltérő módon veszi igénybe testünket.

• Már az EU-s iránymutatások is abba az irányba terelnek bennünket, hogy csökkentsük az ülő munkavégzés idejét, maximum 5 órára. A kétórás vagy azt meghaladó hosszan tartó ülést mint kockázatot kezelni kell, és megelőzni azt, hogy ilyen feltétel kialakulhasson. Biztosítani kell ülő/álló munkaállomásokat a testhelyzet váltására, és ideálisan 30–40 percenként, de legfeljebb 50 percenként megtörni az ülést. Ezt lehet napi tornákkal, átmozgatást támogató megoldásokkal, oktatásokkal, heti rendszeres sportfoglalkozásokkal, tornaterem biztosításával, torna- vagy terembérleti megoldásokkal, népszerűsítő kampányokkal, sportnapokkal, helyi vagy országos sporteseményekre való nevezésekkel megoldani.
• Fizikai munkásoknál– akik sokat állnak, járnak – más a helyzet. Náluk pont a rendszeres munkaközi regenerációt, pihenést kell támogatni, az alapos bemelegítést, a munka utáni lenyújtást ott, ahol a megterhelések keletkeztek a mozgásszervrendszerben. Érdemes erőt, energiát, pénzt fektetni a kreatív sportnapokba, sporteseményekbe, illetve egyéb gyakorlatias, jó hangulatú megoldásokba, ahol tudják mutatni erejüket, fittségüket, míg a mozgásszervi programok jó megoldást jelent a leterhelt fájó végtajaik kezelésére.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)