Hatalmas pénzösszeg löki majd a gazdaságot

Olyan dolgok történtek a múlt héten, amelyeknek hosszú távú következményei lesznek a magyar gazdaságra, kereskedelemre – kezdte beszédét Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferenciáján tartott előadásában.

Az amerikai elnökválasztásnál sokan várták Donald Trump győzelmét, de azért arra nem sokan számítottak, hogy Németországban a kancellár meneszti a pénzügyminiszterét. Ez Nagy Márton szerint azért fontos, mert azt üzeni, hogy a fiskális konzervativizmusnak vége van, s – átmenetileg, a költségvetési korlátok figyelmen kívül hagyásával – pénzt kell adni a gazdaságnak és a versenyképességi átállásnak.

Így lesz 3 százalék felett a növekedés

A miniszter szerint a magyar gazdaság szeptemberben elérte az idei mélypontot, és október–decemberben egyre erősebb gazdasági teljesítményt mutat majd a gazdaság, ezért az utolsó negyedévben 0,7 százalékos év/év alapú bővüléssel lehet majd számolni. A kedvezőbb helyzet szavai szerint döntően a belső konjunktúrára, a fogyasztásra érvényes, de óvatos optimizmust jelent az a külpiaci konjunktúrával kapcsolatban az, hogy a jármű- és akkumulátorgyártás az elmúlt 2-3 hónapban havi alapon már emelkedik.

Nagy Márton szerint 

4000 milliárd foroghat a gazdaságban

Más szempontból is fontos a mai nap, hiszen ma nyújtja be a kormány a 2025-ös költségvetés tervezetét a parlamentnek. Nagy Márton szerint a büdzséhez kapcsolt gazdaságpolitikai intézkedésekkel 4000 milliárd forintot forgatnak majd meg.

A 81 százalékos foglalkoztatottsági ráta mellett nem tudunk új munkahelyeket teremteni, most a kereset értékállóságát kell biztosítani – érvelt a miniszter. A jövedelmek vásárlóerejének növelése érdekében a kormány szerint kívánatos, hogy megszülessen a 3 éves bérmegállapodás, aminek nyomán a minimálbér 2027-re a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékára nőhet. Nagy Márton szerint az bizonyos, hogy legalább 4-5 százalékos reálbér-növekedés várható, és ez a minimálbérre is érvényes lesz. De csak a teljesítmény alapján lehet a bérkonvergenciát fenntartani – figyelmeztetett a miniszter.

A családokat érintő intézkedések

A családoknál 2630 milliárd forint pluszforrás áll majd jövőre rendelkezésre a miniszter szavai szerint.

• Ebben az egyik legnagyobb tételt a jövőre lejáró, döntően a magas hozamot fizető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kamatfizetése jelenti majd – 1465 milliárd forintot írnak majd kamatként jóvá az ügyfeleknek. De a miniszter számításai szerint nemcsak a kamat, de a korábban állampapírokban lévő tőke is keresni fogja a helyét, hiszen a jövő évi 19 százalékos kamat után a jövőben 6-7 százalékos hozamot hozhatnak az állampapírok – Nagy Márton szerint így összességében 3000-3500 milliárd forinttal nőhet a lakosság új befektetést kereső vagy/és fogyasztásra fordítható vagyona.
• A kormány számításai szerint mintegy 300 ezer fiatal munkavállalónak lesz elérhető a munkáshitel. Ez a maximális hitelösszeggel – 4 millió forinttal – számolva 1200 milliárd forintot jelentene, ám a kormány konzervatívabb, és így 500 milliárd forinttal számolnak.
• A családi adókedvezmény duplázása 75 milliárd forintos támogatást jelent majd.
• A lakáspolitikai intézkedések részleteiben szereplő javaslatot ismertetve Nagy Márton arról beszélt, hogy az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a kormány 300 milliárdos kifizetéssel számol. Szavai szerint a lakossági jelzáloghitelek átlagos teljes hiteldíjmutatója 6,1 százalékos, ami magasabb, mint a nyugdíjpénztári megtakarítások 10 éves átlaghozama, amely 5,6 százalék, így a hitelek kiváltása lehet az egyik fő irány. A nyugdíjhoz közel lévők vélhetően nem élnek ezzel a lehetőséggel, de a miniszter szerint a nyugdíjpénztári megtakarítások felhasználását nemcsak a hozamok befolyásolhatják, hanem az egyes ügyfelek likviditási szükséglete is – ha valaki jövőre vagy azt követően rövid időn belül számol lakásvásárlással, illetve -felújítással, él majd az egy évig élő lehetőséggel szerinte.
• A korábbi általános program feltételeihez hasonló vidéki otthonfelújítási program egyelőre az 5000 fő alatti településeken lesz elérhető, amire a kormány 270 milliárd forintos kiadással számol, de a tárcavezető szavait úgy is lehet értelmezni, hogy a későbbiekben akár más településekre is bővíthetik a programot.
• Végül a SZÉP-kártya-egyenlegek lakáscélú felhasználása 25 milliárd forintos többletet jelenthet.

Új elem lehet, hogy a kormány vizsgálja, hogy a SZÉP-kártyának megfelelő mértékű adókedvezmény mellett a munkáltatók 150 ezer forintos összegig lakhatási támogatást adhatnak a 35 év alatti dolgozóiknak, ami a lakáshitelek törlesztésére és bérleti díj megfizetésére is felhasználható lehet.

Új forgóeszközhitel is jöhet a cégeknek

A kis- és középvállalkozásoknál a Demján Sándor-terv elemei mintegy 1410 milliárd forintot mozgatnak majd meg.

• A kormány 100 milliárd forintos keretösszegű, a kkv-k beruházásai és versenyképességét támogató tőkeprogramot hirdet. Itt az állam átmenetileg 1 százalékos részesedést szerez majd a cégekben, ügyletenként 100–200 milliós keretösszegben. A kiszállásra maximum 6 év után kerül sor, amit tőkéből vagy hitelből finanszírozhat a vállalkozás.
• Lesznek vissza nem térítendő támogatások, ám itt elvárás lesz, hogy a vállalkozás a támogatás összegével megegyező mértékben nyújtson saját erőt. Az 1+1 program keretösszege 50 milliárd forint, 5–150 milliós támogatási összeg igényelhető – ez jelzi, hogy a mikro- és kisvállalati kör a célcsoportja ennek az intézkedésnek.
• Ugyancsak a kicsiket segíti majd a „Minden vállalkozásnak legyen honlapja” program, ahol a cégek helyett ideiglenesen az állam finanszírozza az igénybe vett digitális szolgáltatásokat (webhely, tárhelyfenntartás stb.). Ennek kerete 10 milliárd forint.
• Meghirdetésre került a csökkentett, a korábbi 5 százalék helyett 3,5 százalékos kamatozású kedvezményes hitel a Széchenyi Kártya MAX+ program keretében meghirdetett beruházási hiteleknél. Az új igényléseknél a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az első évben a kezességvállalási díjat is elengedi – ez akár 150 milliárd forint értékű új beruházási hitel kihelyezését okozhatja.
• A miniszter jelezte: az EU-s támogatásoknál a programok jó része nyitott – jövőre ezekből 650 milliárd forint, döntően 0 százalékos hitelként igénybe vehető forrás kerülhet ki a gazdaságba. Nagy Márton jelezte: erősen lobbiznak az EU-nál, ahol úgy vélik, hogy a válság múltával már csak a beruházásokra érdemes koncentrálni a támogatási programokban.

A miniszter szerint ugyanakkor itthon jövőre is nagyon nagy arányban járnak majd le kedvezményes, maximum 2,5 százalékos hitelek a Növekedési Hitelprogram keretében. A cégeknek komoly gondot fog okozni a kölcsönök megújítása, hiszen jelenleg az alapkamat 6,5 százalékon áll. Épp ezért Nagy Márton szerint gondolkodnak egy olyan 70 milliárd forintos forgóeszköz-hitelprogram elindításán, amely ezt a problémát lesz hivatott kezelni. Ennek részletei szavai szerint márciusra állhatnak össze.

Nagy Márton szerint a gazdasági kormányzat az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv minden elemét meg akarja hirdetni az idén, hogy a programok jövőre elindulhassanak.

(Borítókép: Nagy Márton 2024. október 14-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)