- Gazdaság
- európai bizottság
- kötelezettségszegési eljárás
- magyarország
- hulladékgazdálkodás
- hulladéklerakó
- lerakás
- szabálysértés
Újabb kötelezettségszegési eljárásokat indított az Európai Bizottság Magyarország ellen
További Gazdaság cikkek
- Egy hónapra leáll a termelés a kecskeméti Mercedes-gyárban
- Örülhetnek az autósok, megint csökken a gázolaj ára
- Oroszországból érkezik az új Paks II. atomerőmű reaktortartálya
- Kiderült, mit várnak a magyar dolgozók a mesterséges intelligenciától
- Nagy bejelentésre készül a kormány a reptérrel kapcsolatban
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít, és felszólító levelet küld Magyarországnak, mivel az nem ültette át megfelelően a hulladékokról szóló keretirányelvet – derült ki az Európai Bizottság közleményéből. Ez a keretirányelv az EU keretszabályozása, amelynek célja a hulladék keletkezésének megelőzése vagy csökkentése, az erőforrás-felhasználás általános hatásainak csökkentése, és az ilyen felhasználás hatékonyságának javítása, amik alapvető fontosságúak a körforgásos gazdaságra való áttérés és az unió hosszú távú versenyképességének biztosítása szempontjából.
A módosított irányelv kötelező célokat határoz meg az újrahasznosításra és a települési hulladék újrafelhasználásra való előkészítésére vonatkozóan.
Emellett követelményeket vezet be a tagállamok számára, hogy javítsák hulladékgazdálkodási rendszereiket és az erőforrás-felhasználás hatékonyságát.
A tagállamok számára a módosított irányelv nemzeti jogukba történő átültetésének határideje 2020. július 5. volt. A Bizottság már 11 másik tagállam (Bulgária, Csehország, Észtország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Franciaország, Olaszország, Portugália, Románia és Ausztria) ellen indított jogsértési eljárást. A Bizottság megállapította, hogy Magyarország nem megfelelően ültette át a módosított irányelv több rendelkezését.
Ez magában foglalja azokat a rendelkezéseket, amelyek meghatározzák azokat a kritériumokat, amelyek alapján bizonyos hulladékok megszűnnek hulladéknak lenni, és termékké vagy másodlagos nyersanyaggá válnak (a hulladékok végére vonatkozó kritériumok). Ezenkívül a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer nemzeti célkitűzéseire és a pénzügyi hozzájárulások közzétételére vonatkozó követelmények, valamint a hasznosítási műveletekre vonatkozó eltérések rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó követelmények nincsenek összhangban az irányelvvel.
Magyarország nem hozott intézkedéseket a házi komposztálás ösztönzésére sem.
A Bizottság ezért felszólító levelet küld Magyarországnak, amelynek így két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, és hogy orvosolja a Bizottság által felvetett hiányosságokat. Megfelelő válasz hiányában a Bizottság úgy dönthet, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki.
A lerakással is gondok vannak
Emellett az Európai Bizottság azért is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, és felszólító levelet küldött, mivel Magyarország nem megfelelően ültette át azt a hulladéklerakókról szóló irányelvet sem, ami
a hulladéklerakókra vonatkozó előírásokat állapít meg az emberi egészségre, a vízre, a talajra és a levegőre gyakorolt káros hatások megelőzése érdekében.
Ezen irányelv értelmében a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy csak kezelt hulladék kerüljön lerakásra.
A hulladéklerakókról szóló irányelv célul tűzi ki a települések hulladéklerakásainak 2035-re 10 százalékra történő csökkentését; 2030-tól megtiltja az újrafeldolgozásra vagy egyéb hasznosításra alkalmas hulladék lerakását; és szabályokat állapít meg a lerakókban történő lerakáscsökkentési cél elérésének kiszámítására vonatkozóan. Az irányelv azt is előírja a tagállamok számára, hogy hatékony minőségellenőrzési és nyomonkövethetőségi rendszert vezessenek be a lerakott települési hulladékra vonatkozóan.
Magyarország többek között nem ültette át megfelelően az irányelv azon rendelkezését, amely előírja, hogy az újrahasználatra és újrafeldolgozásra való előkészítés céljából elkülönítetten gyűjtött hulladékot nem kell lerakni. A Bizottság ezért emiatt is felszólító levelet küld Magyarországnak, amelynek most szintén két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, és orvosolja a Bizottság által felvetett hiányosságokat. Megfelelő válasz hiányában a Bizottság itt is úgy dönthet, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki.
Legutóbb október elején indított eljárást Magyarország ellen az Európai Bizottság, akkor ugyanis a kormány nem reagált érdemben a szuverenitásvédelmi törvény uniós szabályainak jogsértésére.