- Gazdaság
- web summit
- európa
- versenyképesség
- draghi
- portugália
- ngm
- nemzetgazdasági minisztérium
- nagy márton
Európa jócskán lemaradt, ez zsebbe nyúlós történet lesz
További Gazdaság cikkek
- Egy hónapra leáll a termelés a kecskeméti Mercedes-gyárban
- Örülhetnek az autósok, megint csökken a gázolaj ára
- Oroszországból érkezik az új Paks II. atomerőmű reaktortartálya
- Kiderült, mit várnak a magyar dolgozók a mesterséges intelligenciától
- Nagy bejelentésre készül a kormány a reptérrel kapcsolatban
António Vicente a közelmúltban megjelent Draghi-jelentésre hivatkozott, amely rávilágít Európa és versenytársai közötti versenyképességi szakadékra.
A termelékenységi különbség teljes egészében a technológiai szektorból ered
– véli António Vicente, aki szerint az egyetlen megoldás, ha „jó irányba” fektetünk be. A jelentés szerint körülbelül 800 milliárd eurónyi új befektetésre van szükségünk egy évtized alatt, amelynek 80 százaléka a magánszektorból kell hogy érkezzen. Ez a hatalmas összeg hozzávetőleg az uniós GDP 5 százalékát teszi ki.
Európa vezető szerepet tölthetne be az AI-fejlesztésben
Az Index kérdésére az Európai Beruházási Alap (EIF) egyik képviselője elmondta, hogy Európa jelentős előnnyel rendelkezik a mesterséges intelligencia területén dolgozó mérnökök számát tekintve. Az öreg kontinensen egy főre számítva 30 százalékkal több AI-mérnök dolgozik, mint az Egyesült Államokban.
Ez az előny háromszoros Kínához képest, ami új lehetőségeket nyit az európai technológiai szektor előtt
– fogalmaztak az Indexnek a rendezvényen. Hozzátették, hogy a technológia növeli a munkaerő hatékonyságát, és így a GDP-növekedéséhez is hozzájárulhat.
Idén nyáron Nagy Márton ismertette hazánk mesterséges intelligenciára (AI) vonatkozó céljait, habár az ehhez szükséges pénzügyi forrásokról nem beszélt:
- 2030-ra 15 százalékot érjen el az AI-hoz köthető, az AI által kiváltott GDP-bővülés;
- az AI segítségével 26 százalékkal emelkedjen a KKV-k termelékenysége;
- és 1 milliót érjen el az AI-hoz kötődő munkahelyek száma.
Ennek érdekében a magyar kormány az AI-jal kapcsolatos figyelemfelkeltő programok szervezése mellett külön figyelmet fordít a cégek oktatására, képzésére, továbbá az Európai Unió AI-rendeletére való felkészülésre. Az uniós szakértőket kérdeztük arról is, hogy hozzávetőleg mekkora GDP-növekményt okozhat az AI olyan kis országokban, mint Magyarország, de erre még becslést sem tudtak mondani.
Három portugál kockázati tőkealap kapott forrást
Az Európai Beruházási Alap (EIF) 90 millió eurós befektetést jelentett be három portugál kockázati tőkealapba kedden a Web Summit konferencián. A beruházás várhatóan több mint 400 millió eurós összbefektetést generál az európai startup-ökoszisztéma számára. A kezdeményezés elsősorban a mesterséges intelligencia, technológia és kiberbiztonság területén működő vállalkozásokat célozza meg.
Marjut Falkstedt, az Európai Beruházási Alap vezérigazgatója elmondta, hogy a három portugál alap – az Armilar, a Faber és a 33N – kulcsszerepet játszik majd az európai innovációs környezet fejlesztésében. A kiválasztási folyamat során különös figyelmet fordítottak az alapok technológiai szakértelmére. A vezérigazgató kiemelte, hogy az EIF évente több száz befektetést hajt végre, és dedikált befektetési programokat alakít ki.
Pedro Reis portugál gazdasági miniszter a bejelentésen kiemelte, hogy a kockázati tőkealapok „a változás motorjai”. Hangsúlyozta, hogy ezek a befektetések lehetővé teszik a projektek számára, hogy „önállóan növekedjenek, leküzdjék az akadályokat, és szabadon lélegezzenek, fejlődjenek”.
(Borítókép: Egy autógyár Németországban 2020. szeptember 2-án. Fotó: Lennart Preiss / Getty Images)