Az Európai Unió véleményezte Orbán Viktor tervét – búcsút inthetünk a gazdasági növekedésnek?

A kormányfő már bő egy hónapja is azt közölte, hogy 2025-ben berobban szerinte a magyar gazdaság. Orbán Viktor akkor azt mondta: meri vállalni a kijelentést, hogy 2025-ben 3–6 százalékos gazdasági növekedés várható Magyarországon, és a magyar gazdaság kilátásai „fényesek” (a kormányfő egyébként a 2026-os évvel kapcsolatban is ezt a 3–6 százalékos tartományt prognosztizálta).

Később a Nemzetgazdasági Minisztérium az Indexnek válaszolva ki is fejtette, hogy szerintük hogyan jöhetnek ki ezek a számok. Orbán Viktor pedig legutóbb, a péntek reggeli interjújában azt mondta, hogy meglátása szerint a magyar gazdaság minden baja a háborúból ered, és hosszan beszélt az Európai Unió versenyképességi problémáiról.

Ami a gazdasági növekedést illeti, az Európai Bizottság legalább annyira negatívan látja Magyarország helyzetét, mint amennyire Orbán a kontinens versenyképességét. Az Európai Bizottság elemzésében ugyanis a hozzájuk beérkezett adatok alapján úgy látja, hogy 

• a magyar gazdasági növekedés idén mindössze 0,6 százalék lesz,
• 2025-re is „csak” 1,8 százalékot prognosztizálnak,
• és csak 2026-ban számolnak ennél nagyobb – 3,1 százalékos – növekedéssel Magyarországon, ami már éppen beleesik az orbáni 3–6 százalékba. 

A bizottság értékeléséről beszámoló hvg.hu szerint az értékelésben azt írták, hogy 2024-re az EU-ban 0,9 százalékos, az euróövezetben pedig 0,8 százalékos GDP-növekedés várható. A várakozások szerint jövőre a GDP-növekedés az EU-ban 1,5 százalékos, az euróövezetben pedig 1,3 százalékos, 2026-ban az EU-ban 1,8 százalékos, az euróövezetben pedig 1,6 százalékos lesz. Az inflációval kapcsolatban szintén egy dezinflációs folyamatot vetített előre a testület (a 27 tagállamon belül 6,4; 2,4; valamint 2 százalékkal számolnak a 2024-es, 2025-ös és 2026-os évre). 

A bizottság szerint eközben Magyarországon

Az államháztartási hiány az előrejelzések szerint 2024-ben szintén magas marad, ezt követően azonban fokozatosan csökkenni fog.

A GDP-arányos adósság az előrejelzések szerint idén nőni fog, 2026 végére pedig enyhén csökkenni fog. Mindkét utóbbi adat lényegesen meghaladja az úgynevezett maastrichti kritériumokat: az államháztartási hiány esetében erre az évre a GDP 5,4 százaléka áll szemben az elvárt 3 százalékkal, míg az államháztartás bruttó adóssága terén az idei GDP-arányos 74,5 százalék szerepel a megengedett 60 százalék helyett.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris termében, a háttérben Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke látható 2024. október 9-én

Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

A költségvetési hiány mérsékelt csökkenésének elsődleges oka a bizottság szerint az, hogy a kormány a közüzemi társaságoknak a szabályozott energiaárakból eredő veszteségeik fedezésére alacsonyabb támogatást fog nyújtani, elhalasztja az állami beruházásokat, és ehhez társul az adóbevételek mérsékelt növekedése.

A magas GDP-arányos adósság okát viszont a magas költségvetési mellett konkrétan a Budapest Airport megvásárlásának finanszírozásában látják. Az idei GDP-növekedéssel kapcsolatban írtak az elmaradó beruházásokról, valamint az üzleti hangulat romlásáról, a magyar kereskedelmi partnerek visszafogott keresletéről, megemlítve például az autóipar kilátásai körüli bizonytalanságokat is, amelyek megnehezítik a további beruházásokat. Ugyanakkor az exportnál fokozatos növekedésre számítanak, ami a javuló keresletnek és a feldolgozóiparban megvalósuló nagy külföldi működőtőke-befektetéseknek köszönhető.

A magyar kilátásokat veszélyeztető kockázatok között szintén felsorolták az autóipari szektor keresletének tartós gyengülését és a kereskedelem romlását, ami a növekedésre és a folyó fizetési mérleg egyenlegére hatással lehet a bizottság szerint. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!