Hátunk helyett a szánkba vettük – a legjobb túrós batyukat kerestük
További Gazdaság cikkek
- Az Index nagy szaloncukortesztje – a hungarikum győzött
- Többórás sztrájkkal kezdik a hetet a Volkswagen dolgozói
- Az Energiaügyi Minisztérium közölte az adatokat, rekordévet zárhatunk
- Karácsonyi ajándékkal ér fel, amit egy hitelminősítőtől kapott Magyarország
- Sztárok lepik el a Bazilika előtti teret: nem mindennapi dologra vállalkoztak
Egy finom túrós batyu jól jöhet reggel iskolába vagy munkába menet, hát még ha egy kis kakaót is ráküldünk.
A Magyar Élelmiszerkönyv a leveles tésztából készült finom pékáruk közé sorolja a túrós batyut. (Valamint megtalálható a tojással dúsított tésztából készült finom pékáruk között is.)
A termékcsoport meghatározásánál az alábbi szerepel: „a leveles tésztából készült finom pékáruk gabonaőrleményekből (általában BL 55 típusú lisztből), só, zsiradék, víz, szükség szerint dúsító és adalékanyag felhasználásával előállított laza, leveles szerkezetű termékek. A csoportba tartozó egyes termékek tölteléket (mák, dió, lekvár, túró stb.) is tartalmaznak”.
A gyártási eljárás pedig a következő: „a leveles tésztából készülő termékek gyártása előtt a felhasználandó anyagokat előkészítik (szitálják, mérik, hőmérsékletét beállítják). A tésztaképző nyersanyagokból közvetlen eljárással viszonylag lágy tésztát készítenek, majd következik a tészta-zsiradék rendszer készítése, ahol a beérett tésztával az előkészített zsiradékot beburkolják, nyújtják, hajtogatják, pihentetik, esetleg hűtik. A hajtogatást és a pihentetést 2-3-szor végzik, és ezután végzik a feldolgozást, a nyújtást, a darabolást, a töltelékadagolást és a formázást. A sütőlemezen megkelt nyers terméket felületkezelés után kemencében sütik. Sütés közben alakul ki a leveles szerkezet, ahol a zsiradékréteg a tésztaréteget elválasztja. A kisült terméket hűtik, esetleg csomagolják”.
Mindez abban az esetben valid, ha kézi munkaerőt is használnak az előállításkor. Sok kiskereskedelmi lánc azonban egyszerre nagy mennyiséget rendel nagyobb gyártóktól. Ezek a túrós batyuk gépi tömegtermelésben készülnek, kézi munkaerő nélkül. A gyártást követően gyorsfagyasztják őket, majd a boltok polcaira kerülés előtt engedik ki és melegítik fel újra a batyukat.
Különleges gyártási technológia mentén készül a túrós batyu. A vajat vagy margarint becsomagoljuk a tésztába, amit nyújtunk, ezt követően pedig egymásra hajtogatjuk a lapokat, majd pihentetjük. Jön még egy nyújtás, majd még egy hajtás, ezen folyamat hatására alakulnak ki a tésztarétegek. Ezután megy a kemencébe, a gőz elválasztja a frakciókat, ettől lesz leveles a tészta. Élesztő szükséges a térfogatnöveléshez. Jó minőségű túrót kell hozzáadni, máskülönben elázik a tészta. Jó minőségű túróval emellett kikerülhető, hogy adalékanyagokat adjanak hozzá
– avatott be néhány titokba Fülep Zsolt, a Magyar Pékszövetség alelnöke, a Balmaz-Sütöde cégvezetője. A tesztünkhöz segítségül hívott szakember némi piaci kitekintést eszközölve elmondta: a pékeknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell a fogyasztói szokásokhoz, illetve ahhoz, hogy „a magyar még mindig a szemével, na meg a pénztárcájához mérten vásárol”.
Túrós batyu esetében – talán nem meglepő módon – fontos, mennyi tölteléket tartalmaz egy-egy termék. Továbbá az is jól kivehető, hogy nyers-e a túró, vagy épp hogy fagyasztott, esetleg nem fagyasztott. A tésztát vajjal, illetve margarinnal egyaránt el lehet készíteni. Előbbi nehezebb és drágább technológia – minden egyes termék költségén 70 forintot dob, míg a margarin gyakorlatilag magától dolgozik, ám 5-6 E-szám is megjelenik vele, míg a vajban nincs mesterséges adalékanyag. „Nagyon sok múlik azon, hogy fagyasztott vagy nem fagyasztott termékről van szó” – mutatott rá az egyik fő szempontra Fülep Zsolt.
Belecsaptunk a túróba
Terméktesztünk során szokás szerint a kiskereskedelmi forgalomban – boltokban és ismertebb pékségláncokban – mindenki által könnyen elérhető túrós batyukat vettük górcső alá, egy-két „extrával”. Összesen 15 terméket teszteltünk látvány, a tészta, illetve a túró állaga, valamint íz alapján. Mindhárom kategóriában 10-es skálán értékeltünk, a maximális pontszám így 30 lehetett. Bár tesztünk és annak végeredménye is szubjektív alapokon nyugszik, a minél objektívebb kép megalkotása érdekében vakteszt során pontoztunk. Minden terméket a tesztelés reggelén vásároltuk, és a tesztet délelőtt tartottuk.
Érdekesség, hogy míg a kiskereskedelmi láncokban a jellemzően fagyasztott termékek árai – a kisebb méret mellett – 170 és 270 forint között mozogtak, addig a pékségláncokban – nagyobb méretben – 490 és 540 forint között kaptunk batyut.
Első versenyzőnk az Aldi túrós táskája volt, ami kissé hólyagos tésztával tárulkozott ki előttünk. Látszott, hogy üzemi körülmények között készült, és gyorsfagyasztották. A tészta túlérett volt, és a töltelék is vékonynak találtatott, de összességében nem volt rossz íze, amit „azért csinálnak ilyenre, hogy még többet akarj belőle venni. Megvan ennek a trükkje” – jegyezte meg szakértőnk. A termék tartalmaz mazsolát, ami ahogy társadalmunkat, úgy kóstolóink tagjait is megosztotta. Van, akinél elfér, míg más egyenesen irtózik tőle. Ez pedig a pontozásnál is visszaköszönt. (19,5)
Nagyobb és sötétebb színű batyut kaptunk a Pennytől, vastagabb töltelékkel, klasszikus túróval. Fagyasztott termék lévén ettől sem kaptuk meg a klasszikus túrósbatyu-élményt. Kissé nyersnek, összeesettnek éreztük a tésztáját, de ízre nem volt annyira rossz, bár volt, aki szerint „nem finom”. (17,75)
A Lidl is folytatta a nyers tészta érzetét, viszont krémtúróval dolgozott, ami többek számára az egyik ismert márka ízletes vaníliás krémtúrójának ízvilágát hozta vissza. „Csúnya, de az íze nem rossz” – érkezett egy summázat. A fogyasztói szokásokban gyakran tapasztalt különbség tesztelő kollégáink körében is visszaköszönt, hiszen volt, aki 4-esre, míg más 8-asra osztályozta az ízt. (18)
Bár ezt akkor még nem tudtuk, de talán némiképp meglepő módon a Coop hozta el elsőként számunkra a klasszikus túrósbatyu-élményt. És nem csak látványra, ugyanis a továbbiakban is tartotta a jó formát. Méretben az eddigiekhez képest jóval nagyobb terméket kaptunk, látszott, hogy hagytak időt a tészta pihentetésére. Itt is érdemes felhívni a figyelmet a változó ízlésekre. Arra a megállapításra jutottunk kóstolókká avanzsált kis csoportunkban, hogy míg egyikünk kifejezetten a nagyobb méretű terméket emeli le a boltok polcairól, addig mások a kisebb termékeket helyezik előtérbe, abban bízva, hogy „kicsi, de tömény cuccot” kapnak a „nagy, de levegős” helyett. De vissza a termékhez: finom volt a tészta, jó volt a töltelék. „Ebben nincs plusz kémia” – mutatott rá szakértőnk. Az elégedettség a pontszámokban is visszaköszönt. (23)
Krémtúróval támadt a Spar túrós batyuja, és milyen jól tette. A jó illatot egy kellemes vaníliás íz kísérte, a tésztája azonban kissé nyers, egyben fullasztó volt. Bár megoszlottak a vélemények és osztályzatok, volt, aki szerint „nagyon finom, szinte tökéletes” terméket kaptunk. (20,5)
Elérkeztünk az első péklánctermékhez. A Jókenyér túrós batyuja azonban nem aratott osztatlan sikert, inkább egyöntetű sikertelenséget. Ennek oka a margarinízű tészta volt, ami ráadásul dohos érzetet kölcsönzött, mindezt pedig fura utóíz kísérte. A margarinos mellékíz azt jelzi, hogy a tészta nincs jól átsütve. A túró nem volt rossz, valakinek kellemetlen, míg másoknak kellemes utóízt adott – megint csak a különbségek. (17,75)
A Balmaz-Sütöde klasszikus túrós batyuja ismét visszahozta a klasszik érzetet. „Látványpékség, batyufelfújt, átlagos, de meglepően finom” – értékelte egyik kóstolónk. Volt benne mazsola, ám az is inkább elégedett volt, aki nem szereti az aszalt szőlőfajtát. Érezni lehetett rajta, hogy vajjal készült. Összességében egy egész jó vajas-túrós táskát kaptunk. (23)
Az Auchan-táska jött a sorban, aminek leveles tésztáján látszott, hogy foglalkoztak vele, ám az összhatás végül „pocsék” lett. „Dohos” volt, rossz mellékízzel, és a töltelék sem nyerte el a tetszésünket. Ezzel el is érkeztünk tesztünk eddigi mélypontjához. (13)
Második félidő
Egy kis szusszanás és néhány korty víz után kíváncsian vágtunk neki a második félidőnek, hogy vajon felfelé vezet a batyuk újra, vagy van még lejjebb. A Princess túrós batyujával nem bántunk hercegnőhöz méltón, ám mi sem azt kaptuk, ami vártunk volna. Kézműves terméknek, „extrának” nézett ki. A tészta kellemesen ropogott, ám belül nyersnek és kissé ízetlennek hatott. Tölteléket sajnos csak nyomokban tartalmazott, és a „mazsolátlanok” sem túlzottan örültek a kis aszott szőlőszemeknek. Összességében nem nyerte el tetszésünket, és az utóíze sem bizonyult túl jónak. (16,25)
Egy újabb pékségfranchise, a szintén jól ismert Lipóti volt a következő próbázó, bár ugye vakteszt lévén ekkor ezt még nem tudtuk. Éppen ezért hatott csalódásként, mikor utólag kiderült, mit kóstoltunk. A többség fejében valószínűleg az a kép él, hogy ennél a pékségnél jól ismerik a sütés csínját-bínját, és biztosan finom terméket kapunk. A valóság azonban nem felelt meg eme képzettársításnak. Kissé nyers tésztát és égett ízt kaptunk, kevés töltelékkel. Látszott, hogy gép nyomta ki a túrót, ami utólag szintén meglepő. (17,25)
Vissza a boltba, ezúttal a Tescóba, ahol egy klasszikus „tömeg-túrósbatyut” kaptunk. Sületlen tésztája krémtúrót rejtett. Az előzőekhez képest azonban még így is jobb volt az összhatás, ám gépies mivolta okán itt sem repkedtek túl magas pontszámok. (18,25)
Kenyérre hajazott a Príma Pékben kapott túrós batyu külleme, „csúnya, de finom” volt. Látszott rajta, hogy készülése közben találkozott emberi kézzel. Kissé kesernyés, „kovászos” beütése volt a tésztának. Túró és krémtúró is volt benne, ami jó ízösszhatást kölcsönzött, bár volt, aki szerint „maradékíze” volt. (21)
A szerkesztőségünkhöz közeli Mannába is betértünk, hogy megnézzük, milyen a túrós batyujuk. Sajnos szárazsága jelezte, hogy előző napi terméket vásároltunk, ami érthető módon csalódást keltő. Úgy pedig még inkább, hogy egy friss termékkel az élmezőnybe kerülhetett volna, ugyanis a túrójára jó ízű volt, és a szikkadtságon kívül nem volt különösebb gondunk vele. Ez azonban épp elégnek bizonyult ahhoz, hogy az átlagnál magasabb, de az élmezőnyhöz kevés összpontszámot kapjon. (18)
A hajrára a szintén ismerősen csengő Fornetti túrós batyujával fordultunk rá. Bár ne tettük volna. „Én ezt nem eszem meg” – hangzott el. Látszott rajta, hogy nem jól sikerült a fagyasztásból történő kiengedés. A töltelék krémtúró volt, ám az ízét ez sem tudta feljavítani. „Inkább túrós pite, de még annak is rossz.” „Nyers, rossz.” „Nem szabadna forgalomba engedni” – hangzott el. Nem gondoltuk volna, hogy a végéhez közeledve érjük el a mélypontot, de sajnos így lett, és ez a pontokon is látszik. (8)
Végül, de nem utolsósorban a Balmaz-Sütöde krémtúrós batyuja hozott minket vissza az életbe. Klasszikus, nagydarab táska finom tésztával és kiváló vaníliás túróval. Bár volt olyan, akinek túl édes volt, összességében záporoztak a magas pontok. (23,5)
Az Index nagy túrósbatyu-tesztjének élmezőnye végül az alábbiak szerint alakult:
- a Balmaz-Sütöde krémtúrósa (23,5),
- a Coop és a Balmaz-Sütöde sima túrósa (23),
- Príma Pék (21),
- Spar (20,5),
- Aldi (19,5).
Korábban az Index már több terméket is kóstolt. Térképünkre felkerültek a csokimikulások, a szaloncukrok, a csipszek, a májkrémek, a kalácsok és a tormakrémek, valamint kísérleteztünk sáskákkal, lisztkukacokkal és tücskökkel is. Terítékre kerültek a túrórudik, túródesszertek, de jégkrémek és kávéitalok is mosolyt csaltak az arcunkra, és az ízesített alkoholmentes söröket is kipróbáltuk. Mogyorókrémteszt során néztük meg, le lehet-e győzni a Nutellát, de a legjobb gyümölcsteákat is kerestük. Ellátogattunk mézeskalácslandbe, ahogy a táblás tejcsokoládék, valamint a müzliszeletek világába is fejest ugrottunk. Utazást tettünk a kapszulás kávék, valamint a limonádék mezején, míg legutóbb a kakaós tejeket kóstoltunk.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)